Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Mohácsi János

Karsai György: „Vissza, vissza!”

Az Istenítélet háromszor

A vígszínházi legújabb Istenítéletnek van egy kivételes jellegzetessége: elkészült a bemutatóra. Teljesen. Van eleje, közepe, vége…

Varga Anikó: Két évben a hetven

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadásairól

…a láthatóan eredményes művészi teljesítmény nyilvánvalóvá teszi, következetesen építkező társulatról van szó.

Kolozsi László: Homárszuflé a cigányoknak

Kovács Márton – Mohácsi testvérek – Parti Nagy Lajos: Köd utánam – Örkény Színház - KRITIKA

A humoros epizódok némelyike túlburjánzik, felesleges hajtásai még nincsenek lenyírva, és ez a beköpés-, beszólás- és tréfaáradat annyira ellepi a darabot, hogy a fő történetszálat olykor nem is látni a dzsungelében.

Rádai Andrea: Kissé megkopaszodott

Gerome Ragni – James Rado – Galt MacDermot: Hair - Orlai Produkció

Van, ami döccen, és van, ami szárnyal – Mohácsinak Mohácsi áll jól.

Szántó Judit: Minta fogyó értékkel

Mohácsi István és Mohácsi János: Buborékok – KRITIKA

Úgy érzi-e a két Mohácsi, hogy az ő stílusuk és technikájuk bármire ráhúzható? Palettájuk egyre változatosabb (és sekélyebb): de „kaposvári” sikert, amióta a kalandozások korát élik, még nem könyvelhettek el.

Hermann Zoltán: A százéves háború – avagy a történelmi és dialektikus mazochizmus

A 1914. és az E föld befogad, avagy SZÁMODRA HELY előadásáról

Kétség nem fér hozzá, hogy az E föld befogad az 1914 egyenes folytatása. Ma sem értjük pontosan, miért tört ki a „tizennégyes háború”.

KOVÁCS DEZSŐ: MAGYAR TÁNCOK

Kovács Márton–Mohácsi István–Mohácsi János: E föld befogad, avagy számodra hely – KRITIKA 

Az előadás acélhúrokra feszített, hibátlan, zárt kompozíció. Tűéles. Metsző. Elevenbe vág. Megszólít. Felkavar. Megdöbbent.

Faluhelyi Krisztián: Magánügyek és közerkölcsök

XIV. POSzT, 2014 – JEGYZET II.

Talán olyan kérdéseket is érdemes mérlegelni még, hogy nincs-e óhatatlanul is hátrányban a realista megjelenítés tekintetében a színház pl. a film médiumával szemben…

Ady Mária: Nem emel föl

Mohácsi István - Mohácsi János: A csillagos ég, avagy a nemzetközi sikerre való tekintet / Radnóti Színház - KRITIKA

…a színpadot fúrójával váratlanul áttörő munkás már be is verné az aranyszöget, amikor kiderül, hogy a terveken nem létező színház véletlenül még áll, és működik. Mindez aktuális, behelyettesíthető, érthető – túlságosan is.

Sz. Deme László: Valami kezdődik

A TITÁNium Színházi Szemléről és pályázatról - JEGYZET

Egy ilyen koncentrált pályázat mindenképpen katalizátorként működhet.