Tag Archives

Archive of posts published in the tag: mozgásszínház

Szoboszlai Annamária: Tao Tevel, kevés cukorral

Szoboszlai Annamária a Tao Te előadásáról

Szerencsére a Fehér-Dózsa párosítás sokkal eredetibb, mint a kalács a szőlővel, a tao a tevel.

Legáth Zsolt: Sok bába közt odalett a gyermek

Legáth Zsolt a Viharról

Nem csupán Shakespeare művének elemeit kérjük számon hiába az előadáson (ami önmagában még rendben is lehetne), de bármilyen épkézláb gondolatot is.

Kutszegi Csaba: Lidércek, bűvkörök, ezotéria

Kutszegi Csaba A Zöld Kígyó és a Szép Liliom előadásáról

Szószínház és mozgásszínház szimbiózisa leginkább a két lidérc (Mészáros Tibor és Vranyecz Artúr) bravúros alakításában jön létre.

Halász Glória: Déjà vu

Halász Glória az Újravágva előadásáról

Az alkotó belülről és kívülről, önmaga és a befogadók oldaláról egyaránt láttatja életművét az előadásban.

Kutszegi Csaba: Viszonyunk van

Kutszegi Csaba a Kések házáról

Kétely csak azért gyötör, mert García Lorca sztoriját ebben az esetben csupán a koreografálás laza ürügyének gondolom.

Halász Glória: Többcsatornatörés

Az élet értelméről

Szabó Réka vallomása az élet megtalált, majd elkótyavetyélt értelméről egyrészt feltárja az alkotó személyes indítékát, másrészt az előadás szerkezetét is előrevetíti.

Sebők Borbála: Con amore

Sebők Borbála a Találkozásról és a Temetésről

Izgalmas kísérlet zeneként felfogni egy darabot, és mozgásszínházat koreografálni rá.

Kutszegi Csaba: Van szebb dolog az végeknél

Kutszegi Csaba a Halál és a lánykáról

Bármelyik brechtiánus rendező megnyalná a tíz ujját ettől a csúcsra járatott elidegenítő effektustól.

Tompa Andrea a legnicai Miasto Fesztiválról

Tompa Andrea a legnicai Miasto Fesztiválról

Nem vetődtem volna el ide, ha nincs ez a színházi esemény (amelynek legjelentősebb, sőt egyetlen jelentős előadása az Artus produkciója volt).

Patrice Pavis: A fizikai színház

A színház fogalmának vizsgálata előadások elemzésével

A színházi világ angol nyelvterületein physical theatre-nek hívják azt a fajta előadást, mely főleg a színész testén, nem pedig a szövegen vagy annak értelmezésén alapul.