Címkefelhő

Archive of posts published in the tag: Pintér Béla

Schuller Gabriella: Hogyan hat?

Párhuzamos hatásesztétikák a kortárs magyar színházban

A szubjektumra és valóságra vonatkozó nézetek átalakulása többek között a színészi test színpadi használatának megújítását is maga után vonta.

Rádai Andrea: Néma marad

Szívszakadtig – Pintér Béla és Társulata – Szkéné Színház

A Szívszakadtigban egyszerre van valami bulváros sekélység és a társulattól szokatlan irányban terjedő mélység; valami izgága eszeveszettség és részletgazdag bíbelődés.

Róbert Júlia: Titkaink jelentése

Négy ügynökelőadásról

Úgy tűnik, színházi, drámai szempontból a hatalom, a beszervezők vagy az elárultak perspektívája kevésbé tűnik érdekesnek (bár a Jelentés játszik ezzel a síkkal is), mint az a folyamat, ahogy valaki kompromittálódik, a hatalom hálójába kerül.

Rádai Andrea: Magyarország Magyarország

A bajnok – Katona József Színház

…érdemes észrevenni Pintér érzékenységét, amivel egy bulvársztoriban is felfedezi a színházi alapanyag sekélységét és mélységét. Nála bármilyen egyezés a valósággal ugyanolyan színházi eszköz: geg, mint a többi, legfeljebb pimasz fricska.

Schuller Gabriella: „Szültél volna követ”

Pintér Béla Parasztoperája - újranéző

…2002 óta jelentősen megnövekedett népszerűsége miatt jóval szélesebb réteg van nézőként jelen, mint egykor…

Urfi Péter: Intrika és álnokság – A bajnok és bajok

Hogyan fogadta a sajtó Pintér Béla híres-hírhedt előadását?

Ezek után valószínűleg már minden néző úgy ül be a Katonába, hogy tudja, kikről van szó, és ismeri a sztori részleteit.

Jászay Tamás: Verőcsény forevör

Pintér Béla: A bajnok - Katona József Színház

Jött, látott és győzött, avagy Pintér Béla végér-vényesen és visszavonhatatlanul megérkezett: a Katona József Színházat hosszú éveken át levehetetlen sikerdarabbal ajándékozta meg.

Schuller Gabriella: Sóskútba teszik

Pintér Béla és Társulata: Fácántánc - Többhangú kritika

Az előadás tobzódó folyamából gyöngyként bukkan ki néhány egyszerű, letisztult pillanat, melyek az amúgy stilizált típusokat megjelenítő szereplők emberi arcát mutatják.

Urbán Balázs: Az abszurditás hitele

Pintér Béla: Szutyok – Székesfehérvári Vörösmarty Színház

A díszlet személyes érintettségünket metaforikusan is kiemelő jelentését Hargitai Iván rendezése szerencsére nem hangsúlyozza didaktikusan – inkább hagyja beszélni a történetet.

KUTSZEGI CSABA: BUJATESTI SZIPPANTÁSOK

Pintér Béla: BÁRKIBÁRMIKOR – KRITIKA

…a színészek néhány lépéses helyváltoztatásával (esetenként gyors kosztümcseréjével) helyszínek tucatja elevenedik meg. Sőt, azt lehet mondani, hogy a helyszínek szinte mindig egyszerre jelen vannak, hasonlóan, mint a belőtt kábszeres tudatában az élete színterei.