Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Radnóti Miklós Színház

„Nem vagyok vadállat”

Schneider Zoltánnal Szentgyörgyi Rita beszélgetett

Robusztus külsejét meghazudtoló érzelmi töltettel, egy Cyrano romantikus lelkületével rendelkezik. Csapatépítő színész. Tizenhat év hűség fűzi a Radnóti Miklós Színházhoz, ahol jelenleg az Ádám almáit próbálja Szikszai Rémusz rendezésében.

Hermann Zoltán: Passionfruit

F. M. Dosztojevszkij–Fekete Ádám–Kelemen Kristóf: A játékos – Radnóti Színház

…inkább a színészi játék „kíséri” a zenét, az első felvonás második felében egyenesen maga a zene az, ami uralja, koordinálja a színpadi mozgásokat.

„Kalandvágyó vagyok”

Pál Andrással Szentgyörgyi Rita beszélgetett

A sötét drámákat és a bohóckodást egyaránt élvezi. Vékony mezsgyén táncol a belefeledkezés gyönyöre és a lelki pokolba szállás között. Négy éve a Radnóti Színház tagja.

Varga Anikó: A számkivetettség helye

Két előadás érintőlegesen a menekültkérdésről: Futótűz – Radnóti Színház; Nem vagyunk mi barbárok! – Katona József Színház

…az Alföldi rendezte előadásban az „ismeretlennek” arca, személyes története lesz (még ha ez a történet paradox módon az identitásvesztés lehetőségének univerzális fabulájáról szól is), Vajdai előadásában a színre vitt „másik” tökéletesen hiányzik, és éppen hiánya által van jelen, a társadalmi előítéletek és a különféle érzelmi projekciók képzik meg őt.

Tarján Tamás: Az idő mint kar

William Shakespeare: Téli rege – Radnóti Színház

Feltámad és újjászületik, aki és ami feltámadhat és újjászülethet, de a jelen nyitottsága, a fiatalok frigye csupán kétséges másolata a múlt harmóniájának, az újrakezdés az ujjongás mellett csupa szorongás, és két végleges halottat már sosem kap vissza az élet.

Kovács Natália: Játék a színházban

Iván, a rettenet – Radnóti Színház

A fecsegő mélység esetének tartom ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezését, ahogy egyébként ugyanezt gondoltam korábban a Liliomfiról is.

Artner Sisso: Árnyékvilág körüli utazás

Michael Ende: Ofélia árnyszínháza – Radnóti Miklós Színház (r. Csató Kata)

A díszletben visszatükröződik a színház nézőtere, fraktálszerű hatása van, akár csak a szövegnek. Minden ismétlődik, de valahogy magasabb szinten válik érthetővé.

Csáki Judit: Ez vicc

Turandot – Radnóti Színház

Aztán a játék is erre megy: egy gyereklabirintus.

Poszt-it, 4. rész – Pethő Tibor: Pécsi Piszkavas és budapesti Lear

Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 13. hétfő

Szétszakíthatatlan, megbonthatatlan viszony ez, háttérben az örök fájdalommal, gyűlöletteljes függéssel, amely az anya halálával sem szűnhet meg.

Kovács Natália: Szembesítés

PanoDráma: Nincs sírás, nincs semmi, avagy „Haló, itt egy emberről beszélünk!”

De vannak humoros pillanatok is. Keserédes, bús, felszabadító irónia.