Tag Archives

Archive of posts published in the tag: részvételi színház

Hodászi Ádám: Narancspunci

Egy fesztivál - több hang 1. rész

Mímelne szeretkezést a színpad közepén kétszázötven fontért? Vagy inkább megdobálná a színészt naranccsal, hogy ugyan ne öntse már le több tejjel a partnerét? Komoly kérdései ezek a káeurópai kultúrának.

Ady Mária: Művészet, erőszak, manipuláció – nézői felelősség a színházban

Egy fesztivál - több hang 2. rész

A július 3. és 7. között zajló 9. Birminghami Európai Fesztivál meghívott előadásainak többsége az erőszakot tematizálta. Kettő közülük a nézők aktív, a művészi koncepció lényegét képező bevonásával, a biztonságot jelentő határok elmosásával kérdez rá játék és valóság, szimbolikus és tényleges felelősség határára.

Kovács Natália: Párterápia

Bohócok a láthatáron: Én, te, mi – interaktív színházi tárlatvezetés – Kugler Art Galéria

Kicsit tényleg olyan, mint egy párterápia színpadi verziója: a színészek szituációkat mutatnak meg, amelyekhez a közönség kommentárokat fűzhet, van, amikor kérdezhet, tanácsot adhat, vagy alakíthatja a jelenetek folytatását.

Proics Lilla: Beléptünk, majd ki

3. Open Fesztivál / MU Színház

Azon gondolkodtam, hogy ha valaki egy ilyen játékban szívesen aktív, a valóságban is hajlamosabb-e cselekvő szerepbe lépni, netán aki itt belekóstol, az viszi-e magával a hétköznapokba, mint attitűdöt.

Róbert Júlia: Közösségi és részvételi? Közösségi vagy részvételi?

A közösségi és a részvételi színházról

Beszélgetések és kérdés-felelet formában folytatott levelezések összesítéseként próbálom meg körüljárni, hogy mi mindent fednek ezek a jelzők. Legyen ez egyfajta látlelet.

Új e-dráma: Lady Lear – Káva Kulturális Műhely

A színészek improvizációi alapján írta Kovács Dániel Ambrus és Róbert Júlia. Rádai Andrea előszavával

…nincs ebben semmi ördöngösség: részvételen annyit értünk, hogy „mindössze” az élet egyik legalapvetőbb és legkézenfekvőbb kérdésére kell válaszolnunk…

Upor László: Mégis kinek? – Egy nyitott fesztiválról nyíltan

2. OPEN Nemzetközi Közösségi Színházi Fesztivál – MU Színház, SÍN Kulturális Központ

Hogy világos legyen: a probléma egyáltalán nem az, hogy amit látunk, nem eléggé „színházias”. Épp ellenkezőleg: nem elég „életes”.

Proics Lilla: Az igazság az, hogy szóhoz sem jutok

174/B - Az igazság szolgái - PanoDráma - KRITIKA

A téma, hogy úgy mondjam, ideális…