Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Rózsavölgyi Zsuzsa

Bálint Orsolya: Személyesség sodrásában

Az önreprezentáció módozatai Rózsavölgyi Zsuzsa 1.7 és Valencia James Between the World and Me című előadásaiban[1]

Ha most hirtelen azt kérdeznék tőlem, lehet-e hitelesen, a nézők számára is átérezhetően a színpadon prezentálni egy ennyire érzelmi-zsigeri és mélyre szocializált stigmát, mint a többséghez képest más bőrszínnel élni egy gyakran ellenséges társadalomban (ami a barbadosi származású, Budapesten élő Valencia James személyes szólójának témája), akkor – talán naivan – azt mondanám: mind különbözünk. A…

Bálint Orsolya: Menni vagy maradni?

Táncos exodus az ezredforduló után és napjainkban: a „függetlenek”

Megkerestünk – a teljesség igénye nélkül – majd’ másfél tucat táncos-koreográfust, hogy személyes történeteiken keresztül szélesebb képet kaphassunk arról, mi vonzza őket külföldre (…), és mi az, ami inkább elviszi őket Magyarországról (…).

Lábán-díj, tizenkettedszer

Nyilvánosak a laudációk

Kereken egy hét múlva dől el, kik lesznek az idei Lábán-díj nyertesei. Addig is jó olvasást kívánunk az előadásokat méltató szövegekhez.

Kint és bent

Páros interjú Rózsavölgyi Zsuzsa és Fülöp László koreográfusokkal – Fuchs Lívia kérdezett

A magyar táncosok többségéről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Sokoldalúak, kreatívak, elszántak, nem félnek rizikót vállalni, izzadni, keményen dolgozni.

Török Ákos: Csak pőrén, csak szépen

1.7 - Rózsavölgyi Zsuzsa - MU Színház

A jelenetek azt járják körül, hogy reklámokon, manipulált közvéleményen, tradíción és egyszerű hétköznapi ostobaságokon keresztül a társadalom hogyan kasztrálja és miként veri béklyóba a női természetet.

Halász Tamás: Evolúció, nagyzenekarra

Rózsavölgyi Zsuzsa: Medúza – Trafó

A magányos, öntudat nélküli lényektől jutunk el a külvilágot érzékelő, azzal kommunikáló, megmérkőző, társulásra immár képes, csoportokba rendeződő élőlényekig.