Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Salamon Eszter

Néder Panni: Rítus, ritmus, őserdő

Tanz im August 2019, Berlin

Salamon Eszter: MONUMENT 0.7: M/OTHERS Salamon Eszter másodjára áll – vagy jelen esetben fekszik – saját anyjával színpadra, pontosabban a berlini St. Elisabeth templom padlózatára. A kiválóan eltalált cím akár az előadás fülszövegének ismerete nélkül is egyértelműsíti: az este témája anya és lánya, hasonlóságok és differenciák. A kulturális befogadóhelyként működő épület óhatatlanul szakrális hangulatot generál,…

Bálint Orsolya: Menni vagy maradni?

Táncos exodus az ezredforduló után és napjainkban: a „függetlenek”

Megkerestünk – a teljesség igénye nélkül – majd’ másfél tucat táncos-koreográfust, hogy személyes történeteiken keresztül szélesebb képet kaphassunk arról, mi vonzza őket külföldre (…), és mi az, ami inkább elviszi őket Magyarországról (…).

Bálint Orsolya: (El)használt testek

Salamon Eszter: Monument 0.1: Valda & Gus és Hege Haagenrud: Use My Body While It’s Still Young

Láthatóvá válnak a ráncok, a megereszkedett bőr és a petyhüdt izmok, mintha az idős táncosok testi valóságának megmutatása egyik oldalról az őszinte felvállalás, másik oldalról a szembesítés elkerülhetetlen része lenne.

Megenni, felfalni, behabzsolni

Salamon Eszterrel Králl Csaba beszélgetett

Nem volt betervezve, hogy elmegyek Magyarországról. Bizonyos szempontból persze nem találtam a helyem, és az akkori hazai táncélettel szemben is nagyon kritikus voltam, de még nem értem meg arra, hogy koreográfusként boldoguljak. Itthon semmi olyat nem találtam, amihez kapcsolódni tudtam volna. De tényleg semmit. Nihil és depresszió lett úrrá rajtam, legszívesebben abbahagytam volna a táncot.

Szemessy Kinga: Barbárok a kapuk előtt – Kommentlánc Králl Csabával

Salamon Eszter: Emlékmű 0 – Kísértenek a háborúk (1913–2013)

Az Emlékmű 0 egy normalizációs, esélyegyenlőségi mozgalomhoz hasonlatos tánc-tárlat.