Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Stúdió K

Ellenzék, kritika vagyok

Spilák Lajossal Marton Éva beszélgetett

A rockzene, a cirkusz volt – és maradt – a mindene. A véletlenek (vagy talán nem is egészen azok) a színház felé sodorták. Jól belepasszolt az akkori alternatív színházi világba, miközben megtartotta a számára oly fontos zenét. Prózai szöveget hosszú ideig nem mondott. Előbb a Stúdió K, majd az Utcaszínház és a Hólyagcirkusz lett a…

Boross Martin: Storytelling és közösség, avagy egy élő ember a másikhoz

Roma Hősök – I. Nemzetközi roma strorytelling fesztivál két előadásáról (Független Színház / Stúdió K)

A storytelling műfajának ereje a személyességben, a közönség közvetlen megszólításának lehetőségében áll. A történetmesélés egyfajta stand-up comedy, one (wo-)man show.

Török Ákos: Gondolkodók vándorlása

Peer Gynt – Stúdió K

…az ürességtől és elhagyottságtól kongó szakrális tereken való vonulás, majd az elénk kerülő, lényegükre lecsupaszított jelenetek már-már rítusszerűvé erősítik a keresés és rátalálás egymásutánját.

Adorjáni Panna: A dráma mint béklyó

Esszé a My Fair Lady és a Babaház színpadra állításának kérdéséről négy budapesti előadás kapcsán

…van-e olyan, hogy egy bizonyos szöveg lejár, hogy nem lehet már színpadra állítani anélkül, hogy radikálisan átírnánk az alapállításait is. Más szóval: tartható-e az interpretatív színházi adaptáció a klasszikus és modern drámairodalmi örökség jelentős részénél?

Miklós Melánia: Nóra örök

Ibsen: Babaház (Nóra) – Stúdió K Színház

Amit „cserébe” kapunk, az a tömörre húzott, minimális dramaturgiai változtatásokkal élő, „tiszta” ibseni szövegre való rácsodálkozás élménye. Jeles nagyító alá vesz minden írói instrukciót, közlendőt és három pontot, ami elsőre a mű kifigurázásnak tűnhet, ám sokkal inkább a dráma működésére és pszichorealista kidolgozottságára, azaz a kanonikus szöveg „vitathatatlan” értékeire mutat rá.

Molnár Zsófia: Fekete alapon

Szürke galamb – Stúdió K Színház

…Horváth Csaba nehezen szakad el Tar Sándor írásaitól, ami ugyanakkor cseppet sem egyoldalú megközelítéseket jelent; egyrészt „jól állnak egymásnak” ők ketten, másrészt a novellák esetében az egybegyúrás (A mi utcánk; A te országod), a regénynél a feldolgozás segít a színpadi produkciók mindig más és más rétegeire helyezni a hangsúlyokat, amiben persze az aktuális író-cinkostárs sem…

Szűcs Mónika: Gyerekszínházi kínálat Budapesten

De nemcsak azon – egyébként nyitott, érdeklődő – színházlátogatók szemhatárán esnek kívül a gyerekeknek játszó színházak, műhelyek, akik közelében éppen nem élnek alkalmas korú gyerekek. A hivatásos nézők, a színházi kritikusok többsége számára is periféria ez a terület, még akkor is, ha egyre rendszeresebben jelennek meg írások a különböző portálokon, folyóiratokban gyerekszínházi előadásokról.

Közéleti és civil

Zubek Adriennel Jászay Tamás beszélgetett

Azok is, akik másfajta színházideálban gondolkodnak, többnyire egyetértenek velünk abban, hogy a színháznak társadalmi ügyekről kell beszélnie. Ez olyannyira nem új gondolat, hogy sok ezer éve ezért jött létre, és emiatt tudott fennmaradni a színház.

Adorjáni Panna: Könnyű traumajátékok

Várunk. Haza. – Stúdió K

Valaki öntudatán kívül segédkezett a zsidók deportálásakor, másvalaki megvert valakit, valaki tehetséges költő volt – felsejlenek viszonyok és emlékek, de mindaz, ami kiderül, csak hozzávalója lehet egy családtörténetnek vagy az egyéni tragédiáknak.

Tarján Tamás: Nem valamibe; valamitől

Sławomir Mrożek: Emigránsok – Terminál Workhouse/Manna Produkció – Stúdió K

Mucsi Zoltán rendezése nem az evidens időszerűség felől közelített az értelmezéshez.