Tag Archives

Archive of posts published in the tag: tánc

Papp Tímea: Barátságban maradunk

Gdański Magyar Napok

Ezeknek az előadásoknak – még akkor is, ha alig-félházak előtt játszották őket – volt létjogosultsága. Egységes színvonalat képviselnek, és egyértelmű esélyt, hogy felkeltsék az érdeklődést a magyar színházművészet iránt.

Farkas Kristóf: Útmutatás

Lépésről-lépésre – A Budapest Kortárstánc Főiskola a Trafóban

A Budapest Kortárstánc Főiskola ismét egész estés műsorral készült karácsony előtt pár nappal, ahol a kisebb produkciókat – az ismertető még kicsit félve, de a diákok igenis bátran – úgy nyújtották át a közönségnek, mint ajándékokat. Idén, vagyis „már” tavaly, nagyon jó gyerekek lehettünk.

Török Ákos: Hogyan találhatják meg egymást, akik önmagukat keresik?

3 in 1 kritika: Pataky Klári Társulat: Függőleges pillanat és Duda Éva Társulat Neuropean című kettős bemutatója

Míg Pataky Klári munkái egyetlen alkotó folyamatos önkereséséből és jellegzetesen egyedi stílusban születnek, a Duda Éva Társulatot a műfajok és az alkotók sokszínűsége jellemzi.

Ez az ötletem, tudtok segíteni?

25 éves Műhely Alapítvány. Szabó Adriennel és Talló Gergellyel Halász Glória beszélget

Olyan érzésem van, hogy kezd eltűnni az emberek fejéből, hogy társulatban gondolkodjanak, inkább közösségek vannak, ahol nem csak koreográfusok és nem csak táncosok, hanem mindenféle művész mint egy amőba létezik.

Artner Szilvia Sisso: Kísértetek és kísérletek

2 in 1 kritika: Molnár Csaba: Watch Me Happening és Yaniv Cohen: You Look Like You

Egy sötét tónusú szóló a SÍN-ben meg egy interaktív táncmanipuláció az Open Fesztiválon. Mindegyik kortárs, a jelen lelki- és fizikai állapotokat kutatja síppal, dobbal, lábszárcsonttal – fizikailag és filozofikusan is.

Antal Klaudia: A szabadság íze

2 in 1 kritika: Compagnie par Terre / Anne Nguyen): Önellátás / Autarcie (....) és Ultima Vez: In Spite of Wishing and Wanting – Trafó

Vandekeybus koreográfiája egy két órás zuhanórepülés, melyben a táncosok hol lovakként, hol madarakként, hol görög istenekként, hol civakodó gyerekekként törnek a magasba, majd zuhannak a mélybe.

Nagyok és kicsik, mi és ők, párhuzamosságok és törésvonalak

Kommentlánc a hazai táncművészet jelenéről BÁLINT ORSOLYA, FUCHS LÍVIA és TÖRÖK ÁKOS részvételével KRÁLL CSABA felvetéseire az elmúlt évad tükrében.

MENTORPROGRAM – Albert Dorottya: Nem csak butoh, nem csak tánc

5. Body.Radical Fesztivál Budapesten

A Body.Radical fesztivállal nem idén találkozhattunk először, bár a biennálé neve nem feltétlenül cseng ismerősen. Bata Rita 2009 óta szervez több napos rendezvényt a japán tánc jegyében, amelyre a butoh, a japán kortárs tánc és performansz művészet kiemelkedő előadóit hívja meg.

Komjáthy Zsuzsanna: Illúzióbuborék vs. héliumos lufi

2 in 1 kritika – Fehér Ferenc: The Station és Vass Imre: Standing Ground

A két táncos-alkotó más-más felől érkezik, munkáik más-más kontextusba ágyazva értelmezhetőek: friss bemutatóik ehhez mérten nem is találkoznak. Holott a jelenség, melyet előadásaikban egyébként középpontba állítanak, nagyon hasonló: végső soron mind a The Station, mind a Standing Ground a mozgás egyik legfontosabb princípiumával, a szabadság kérdésével foglalkozik.

Maul Ágnes: Erő és erőlködés

2 in 1 kritika: MA•ZE: Kumzits / Dzsumbuj és Feledi Project: Hat tánc

Szemben a MA•ZE előadásával, amelyben nem dekódolhatók a mozgássorok magvas gondolatokká, nem eltáncolt történeteket látunk, a Hat táncban hosszasan ecsetelhető lenne, ki, mit, miért csinált, milyen szimbólumként használt tárgyak, milyen motívumok, mikor, hogy bukkannak fel, kivel, mi történik. Ezek sorra vétele azonban maximum arról győz meg, hogy a produkció mögött sok „agyalás”, sok munka lehet.