Tag Archives

Archive of posts published in the tag: Zsótér Sándor

Zappe László: Munkahelyi válság után művészi izgalmak nélküli évad Miskolcon

A miskolci Nemzeti Színház 2015/16-os évada

A látott előadások alapján úgy érzem, az igazgatóváltást munkahelyi, igazgatási, hivatali, szakszervezeti ügynek tekinthetjük, esztétikai, művészi kérdések nemigen játszottak benne szerepet.

Poszt-it, 6. rész – Kovács Natália: Legyen pécsi is

Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 15. szerda

Erős kontrasztot képez, ahogy a két különböző rendező ugyanannak a szerzőnek a talán kissé giccs-gyanús szövegeihez nyúl.

Poszt-it, 5. rész – Kovács Natália: Folyamatos jelen

Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 14. kedd

…a Tennessee-darabban Szemenyei János, az Albee-előadásban pedig Rusznák András volt egészen lenyűgöző.

Schuller Gabriella: A férfiasság átrendeződő terei

Zsótér Sándor két rendezése: Macska a forró bádogtetőn; Mindent a kertbe

…dialógusba lép a Williams-szöveg kulturális horizontjával, reflektál történetiségére és színházi szituáltságára.

Urbán Balázs: Ragadozók a szobában

Tennessee Williams: Macska a forró bádogtetőn (Kecskeméti Katona József Színház)

…Zsótér mintha ezúttal jobban bízott volna a szöveg erejében, mint a korábbi előadásokban.

Kutszegi Csaba: A lelkeket, ne az államot!

Körhinta; Brand – Nemzeti Színház - KRITIKA

Nos, aki a Nemzeti Színházban örömét leli a Körhintában, az nemigen tudhat mit kezdeni a Branddal. És nem ideológiai tartalom különbözteti meg egymástól élesen a két előadást, hanem a minőségük, valamint a bennük rejlő színházfelfogás és szakértelem (illetve az utóbbi hiánya).

ANTAL KLAUDIA: RENDES ÉLET, RENDES ÁLOM

W.S. OTHELLO – néger mór – KRITIKA

Jago utálja a „feketét”, mégis Coca-Colát iszik; utálja a „csokit”, mégis egymás után tömi magába a szamócás négercsókokat. Jago valójában Othellót akarja, ami az előadás szerint érthető, hiszen a férfi meleg.

Hermann Zoltán: Csehov nélkül

Az Örkény Színház Meggyeskertjéről

A hetvenes‒nyolcvanas évek fordulóján divat volt – az akkori magyar közmédiában – Csehovot parodizálni: a paródia pedig éppen akkor hatásos, ha a színházi modorosságokon ironizál, s akkor filozofikus, ha társadalom-lélektani elfojtásokat hoz felszínre egy-egy gegben.

Szántó Judit: Miért van az úrnőnek csak egy ruhája?

Csehov: Meggyeskert / Örkény István Színház - KRITIKA

Nézhetjük persze bizonyos aspektusból farce-nak (ahogy magunkat nevetségesnek), de egyelőre nem az.

Nagy András: Az avoni kecske

A IX. Nemzetközi Shakespeare Fesztiválról

Idén a Hamlet köré szerveződött a fesztivál, ahogy tavaly A vihar mutatkozott meg többféle színpadi értelmezése által…