A jelöltlistát, majd a díjazottak névsorát áttekintve szemet szúr a vidéki és határon túli magyar alkotók teljesítményének háttérbe szorulása.

A Színikritikusok Díja 2012/2013

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor)
A legjobb rendezés: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) és ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)
A legjobb díszlet: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta)
A legjobb színházi zene: A DOHÁNY UTCAI SERIFF / LILIOMFI (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem / Örkény Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Katona József Színház)
Különdíj: ORLAI TIBOR produceri tevékenységéért
Életműdíj: ZSÁMBÉKI GÁBOR

A Színházi Kritikusok Céhe idén harmincharmadik alkalommal rendezte meg szokásos demokráciajátékát: a nyár derekán huszonhárom kolléga töltötte ki és küldte el hosszas mérlegelés után a tizenöt kategóriát, kategóriánként három-három rubrikát tartalmazó szavazólapját azért, hogy a színházi szakma és a közönség nyilvánossága előtt is elmondhassa a véleményét a látottakról, ezúttal címszavakban, kommentár nélkül, így kiegészítve vagy éppen felülírva az évad közben publikált kritikáit. A játékszabályok egyszerűek: minden kategóriában az első helyre beírt alkotó neve vagy előadás címe három pontot ér, a második kettőt, a harmadik egyet. Így születik meg – 2011 óta – a Színikritikusok Díjára jelöltek listája: kategóriánként az első három (szavazategyenlőség esetén több) legmagasabb pontszámot szerzett művész és előadás listáját július végén tesszük közzé. Ők a kritikusok szerint az elmúlt évad legjobbjai, akik közül a díjat az viheti haza, aki az adott kategóriában a legtöbb pontot gyűjtötte. Kivételes esetben – mint idén a legjobb női főszereplőknél – szavazategyenlőség alakul ki, ilyenkor megosztott díjat adunk át a néhány éve a közönség előtt is nyilvánossá tett Színikritikusdíj-átadó ünnepségen, melynek idén a Trafó – Kortárs Művészetek Háza adott otthont.
2011-ben új kategóriát alapítottunk: „A Színházi Kritikusok Céhe évente egyszer titkos szavazással életművéért kritikusdíjat adományozhat olyan, a színházművészet bármely területén kiemelkedőt alkotó, lezárt pályaszakasszal vagy pályával rendelkező hatvanöt év feletti művésznek (színész, rendező, tervező, dramaturg stb.), aki dokumentálhatóan sokat tett a magyar nyelvű színház fejlődéséért, eredményeiért, színvonalának emeléséért, és közvetve vagy közvetlenül hozzájárult, illetve hozzájárul a magyar színházművészet jövőjének alakításához, a fiatalabb színházi generációk neveléséhez, formálásához.” (Részlet az életműdíj szabályzatából.) Az alapítás évében Törőcsik Mari, tavaly Senkálszky Endre vette át a díjat. A tagság idén Zsámbéki Gábornak ítélte az elismerést.
A fentiekből is kitűnhet, hogy – a Színházi Kritikusok Céhe elnökségének szándékaival összhangban – a Színikritikusok Díja az utóbbi években jelentős változásokon esett át. Legfontosabb célunk az volt, hogy a színházi szakmában magas presztízzsel rendelkező elismerés átadását a színháziak és a nézők közös, fontos ünnepévé, az évadkezdés kiemelkedő eseményévé tegyük. Ezt szolgálja a díjátadó „kinyitása” vagy a jelöltek, a díjazottak és az életműdíjas személyének minél szélesebb körben történő kommunikációja, továbbá a külvilág számára többnyire láthatatlan, a céhtagok között azonban folyamatosan, formális és informális keretek között egyaránt zajló vita arról, hogy milyen kategóriákat kellene-lehetne még bevezetni, vagyis melyek a kortárs színházművészet azon területei, amelyeken a kiemelkedő teljesítményekre a magunk szerény eszközeivel felhívhatjuk a figyelmet. A nézők, a színházcsinálók és a kritikuskollégák figyelmét egyaránt.
Márpedig ilyen teljesítményekből bőséggel akad a mostani ínséges időkben is: a kritikusok itt publikált, több mint kilencszáz (!) voksot tartalmazó szavazólapjain a különböző kategóriákban hatvannál több bemutató címe, száznál több színész, közel félszáz díszlet- és jelmeztervező és másfél tucat zeneszerző neve szerepel, a huszonhárom ígéretes pályakezdőről nem is beszélve.
A jelöltlistát, majd a díjazottak névsorát áttekintve szemet szúr a vidéki és határon túli magyar alkotók teljesítményének háttérbe szorulása (ugyanakkor a szavazólapokat külön-külön is érdemes átböngészni, hiszen azokból világosan látszik, hogy sokan sokfelé járunk-jártunk). A legtöbb bírálatot évek óta emiatt kapja a Színikritikusok Díja, azonban fölösleges összeesküvés-elméleteket gyártani, hiszen éppen ez a mi egyik legnagyobb szomorúságunk is: anyagi eszközeink finoman szólva is korlátozottak, emellett minden fórumon folyamatosan háttérbe szorul a (színi)kritika, útiköltséget ma már nagyjából egyetlen lap sem számol el szerzőinek.
Bármennyire szeretnénk is, képtelenség garantálni, hogy a közeljövőben ez a tendencia egy csapásra megváltozik. Éppen ezért kérjük itt is a színháziak segítségét: tegyék lehetővé számunkra, hogy láthassuk az előadásaikat vidéken és határon túl is. És engedjék azt is, hogy utána elmondhassuk a látottakról a véleményünket szabadon, függetlenül, egyszóval: kritikusan.
Jászay Tamás,
Proics Lilla,
Stuber Andrea
(szavazatszámlálók)

BOGÁCSI ERZSÉBET

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb rendezés: KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – ILLATSZERTÁR (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás)
A legjobb független színházi előadás: SOCIAL ERROR – THE LAST MAN IN BUDAPEST (Szputnyik Hajózási Társaság – Nemzeti Színház, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház) – ÓNODI ESZTER (Jadviga párnája, Orlai Produkció – Belvárosi Színház)

A nép ellensége (Katona József Színház). Schiller Kata felvétele

A nép ellensége (Katona József Színház). Schiller Kata felvétele

A legjobb férfi főszereplő: STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház; Kőműves Kelemen, RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség) – JORDÁN TAMÁS (Az utolsó óra, Rózsavölgyi Szalon) – KERESZTES TAMÁS (Pinokkió, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: CSOMÓS MARI (Holt lelkek, Radnóti Színház) – FÜR ANIKÓ (Liliomfi, Örkény Színház) – TAKÁCS NÓRA DIÁNA (Tóték, Örkény Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (A nép ellensége, Katona József Színház; Angyalok Amerikában; Sirály, Nemzeti Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában; Mephisto, Nemzeti Színház) – BLASKÓ PÉTER (Kőműves Kelemen, RaM Colosseum)
A legjobb díszlet: RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Cziegler Balázs) – JADVIGA PÁRNÁJA (Orlai Produkció – Belvárosi Színház, tervezte: Cziegler Balázs) – KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, tervezte: Ambrus Mária)
A legjobb jelmez: LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, tervezte: Füzér Anni) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, tervezte: Bujdosó Nóra)
A legjobb színházi zene: A ZÖLD KILENCES (Vígszínház, Darvas Benedek)
A legígéretesebb pályakezdő: NAGY NORBERT (A Színház- és Filmművészeti Egyetem fizikai színházi koreográfus osztálya hallgatójának vizsgafeladatait is meghaladó szerepléseiért)
Különdíj: ORLAI TIBOR producer

Teher alatt nő a pálma. Mind magasabbra tették a lécet szinte bemutatóról bemutatóra a Nemzeti Színházban. Minőségükben és tartalmukban egyre koncentráltabb előadások, formátumos szereplések fémjelezték a leköszönő direkció utolsó évadát. Kulka János, Stohl András, László Zsolt jobbnál jobb – házon belüli és kívüli – alakításainak sorából nem volt könnyű választani. S Alföldi Róbert nemcsak rendezőként, de színészként is az „élbolyt” gazdagította, amelyben további díjesélyesek is lappangtak, Tompos Kátya, Bánfalvi Eszter és mások. De bármilyen éles reflektorfény vetült e társulatra, nem szabad elsiklani a máshol született értékes produkciók felett. Amilyen a Kurázsi mama és gyerekei például, amelyből Kováts Adél – a korábban díjazott Blanche-ával felérő – szikár drámaiságú alakítással tűnik ki, nemkülönben a dobogós jelölést megközelítő Petrik Andrea vagy a pályakezdőként egyedi kvalitásokat mutató Nagy Norbert. A tervezők köréből első helyen olyanokat méltányoltam, akik a színházszerte egyre szűkösebb anyagi lehetőségeket pótolni tudták érzékletesen sokatmondó leleményekkel, mint Remete Kriszta, aki a Liliomfi egyszerű jelmezeire változatos szabásokat-díszítéseket „nyomtatott”, és mint Cziegler Balázs, aki a Rükverc szebb reményű, de balsorsú hősének történetét voltaképp egy hajléktalan-szatyorba bújtatta. Míg a zeneszerzők közül azért voksoltam Darvas Benedekre, mert a szövegkönyvet is meghaladóan erős dramaturgiával komponálta meg A zöld kilences stílusokban is szakavatott muzsikáját. S különdíjat érdemelne Orlai Tibor produceri működése. Esélyt ad a színháznak, az éhbéren vegetáló, sorvadó, megszűnő társulatok idejében.

BÓTA GÁBOR
Népszava

A legjobb új magyar dráma: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN- RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba)

Angyalok Amerikában (Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

Angyalok Amerikában (Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

A legjobb rendezés: A NÜRNBERGI MESTERDALNOKOK (Művészetek Palotája, rendezte: Michael Schulz) – A CSÚNYA (Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Dömötör András) – JÓEMBERT KERESÜNK (Vígszínház, rendezte: Michal Dočekal)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – MARY POPPINS (Madách Színház, rendezte: Szirtes Tamás) – ÉN ÉS A KIS-ÖCSÉM (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szabó Máté)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb női főszereplő: ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – BÉRES ILONA (Asszony a fronton, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb férfi főszereplő: KULKA JÁNOS (A nép ellensége, Katona József Színház) – POLGÁR CSABA (Liliomfi, Örkény Színház) – BÁN JÁNOS (Rükverc, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb női mellékszereplő: TÖRŐCSIK MARI (Átutazók, Vígszínház) – ECSEDI ERZSÉBET (Színésznők, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg) – LORÁN LENKE (Lovagias ügy, Karinthy Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely –

03_liliomfi 029

Liliomfi (Örkény Színház). Schiller Kata felvétele

Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – PÁLFFY TIBOR (Az imposztor, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – GÁSPÁR SÁNDOR (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba) – MARY POPPINS (Madách Színház, tervezte: Rózsa István) – AZ ÍGÉRET FÖLDJE (Centrál Színház, tervezte: Zeke Edit)
A legjobb jelmez: SEMMI (Budapest Bábszínház, tervezte: Hoffer Károly) – RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Kovács Andrea) – GHOST (Budapesti Operettszínház, tervezte: Velich Rita)
A legjobb színházi zene: A ZÖLD KILENCES (Vígszínház, Darvas Benedek) – LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, Ökrös Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: TÖRŐCSIK FRANCISKA (Örkény Színház, Liliomfi) – FEHÉR TIBOR (Nemzeti Színház) – BÁN BÁLINT (Kamra – Rükverc; Színház- és Filmművészeti Egyetem – Hitgyógyász)
Különdíj: MÁTYÁS IRÉN (posztumusz) a Zsámbéki Színházi Bázisért – ORLAI TIBOR nívós magánprodukciók létrehozásáért – FISCHER ÁDÁM a Budapesti Wagner Napok művészeti vezetéséért

BUDAI KATALIN

A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT – SZÁLINGER BALÁZS: KÖZTÁRSASÁG – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN-RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC
A legjobb előadás: SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – VAKNYUGAT (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, rendezte: Bérczes László) – A HENTESSEGÉD (Komáromi Jókai Színház, rendezte: Rastislav Ballek)
A legjobb rendezés: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb független színházi előadás: A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – KARAMAZOV (MU Színház – FÜGE Produkció, rendezte: Laboda Kornél) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János)

Semmi (Budapest Bábszínház). Éder Vera felvétele

Semmi (Budapest Bábszínház). Éder Vera felvétele

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – A CSOMÓTÜNDÉR (Ciróka Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes) – TOLDI (Színház- és Filmművészeti Egyetem IV. éves fizikai színházi osztály, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb női főszereplő: BANDOR ÉVA (A hentessegéd, Komáromi Jókai Színház) – CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – ÓNODI ESZTER (Jadviga párnája, Orlai Produkció – Belvárosi Színház)
A legjobb férfi főszereplő: STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – FILLÁR ISTVÁN (Catullus, Pesti Magyar Színház) – KOVÁCS LAJOS (Vaknyugat, Csiky Gergely Színház, Kaposvár)
A legjobb női mellékszereplő: KISS MARI (Színésznők, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg) – SZANDTNER ANNA (Liliomfi, Örkény Színház) – REZES JUDIT (A nyaralás, Katona József Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: GÁLFFI LÁSZLÓ (Liliomfi, Örkény Színház) – NAGYPÁL GÁBOR (Négyeshatos, Stúdió „K” Színház) – BANDI ANDRÁS ZSOLT (Békeidő, Temesvári Csiky Gergely Színház)
A legjobb díszlet: BIZÁNC (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Vereckei Rita) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, tervezte: Khell Zsolt) – MEDVE – LEÁNYKÉRÉS – JUBILEUM (Ódry Színpad, V. éves vizsgaelőadás látványvilága, tervezte: Fekete Anna)
A legjobb jelmez: BIZÁNC (Vörösmarty Színház, Székesfehérvár, tervezte: Vereckei Rita) – A NAGY FÜZET (Forte Társulat és Szkéné Színház, tervezte: Benedek Mari) – RÜKVERC (Katona József Színház, tervezte: Kovács Andrea)
A legjobb színházi zene: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, Kovács Márton) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, Boros Csaba) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, Bella Máté)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (mindenben a Katona József Színház repertoárján) – SPIEGL ANNA (mindenben a Budapest Bábszínház repertoárján, illetve Ódry színpadi alakításai) – MADÁK ZSUZSANNA (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, dramaturg, rendező, színész munkásságáért)
Különdíj: ORLAI TIBOR producer – CZICZÓ ATTILA és JENDRICS ANIKÓ, Fészek Színház

Csak mea culpa jön ki ilyenkor az ember billentyűzetéből: többet, többet, többet kellett volna még látni. Egy szelet, a saját időm és energiám szelete ez, ami mégis egy vékonyka azok közül, amelyekből összeállhat majd a díjhoz adandó színházi torta. Nyilvánvalóvá lett, hogy operán kívül nehéz eljutni megfelelő számú igazi zenés produkcióra. Ezt nem váltja ki az a tapasztalati tény, hogy mára szinte minden előadás zenés is lett, gyakran ül fenn a színpadon is kisebb-nagyobb zenekar, élőzene kísér megannyi produkciót, sőt, a színészek maguk játszanak a hangszereken; ugyanakkor nyilvánvalóan az operett- musical tetemes részt foglal el a repertoárból, s nem méltányos ezt nem tudomásul venni. Nem fért a színházi zene felsorolásába például a teljes jazz-band és Dobri Dániel színházi zenéje sem a Bizáncból, vagy a Semmi Kiss Tibor-féle Quimby-zenéinek megszólaltatása, vagy a Karamazov önállóan is elhíresült dalai, melyek szerzői maguk a játszók: Adorjáni Bálint, Orosz Ákos, Lazók Mátyás, Jankovics Péter.

Csákányi Eszter A 42. hétben (Pintér Béla Társulata). Schiller Kata felvétele

Csákányi Eszter A 42. hétben (Pintér Béla Társulata). Schiller Kata felvétele

Zavarba ejtően, helyesebben jóleső módon volt gazdag továbbá a független-alternatív szcéna, s ezt főként a Jurányi Inkubátorház létrejöttének köszönhetjük. Elég lenne akár a Hungarian Showcase vagy a Jurányi Inkubátorház saját májusi fesztiválprogramjait idemásolni, a táncos és a fizikai színházas produkciók vagy éppen a PanoDráma működése mellé. A pénzhiány vagy a késleltetés biztosan sokat ártott, s egzisztenciálisan hajmeresztő helyzeteket hozott létre, ugyanakkor a figyelmet mégis, a botrányokon túl, a produkciókra magukra is irányította.
Számos előadás érkezett fesztiválok nélkül is Budapestre a határon túlról, köztük néhány kiváló produkciót lehetett látni: ilyen volt az ugyan 2011-es évad végi bemutatójú L. Ballek A hentessegédje, a Komáromi Jókai Színház nagyszabású előadása, hiszen abban parádés volt – mint oly sokszor – Bandor Éva, Mokos Attila, Ollé Erik, Fabó Tibor egyaránt, Gadus Erika jelmezei s a rendező, Rastislav Ballek szép munkát végzett a témaválasztásával is bonyolult korszakot választó szlovák regény színpadi adaptációjával. s egy hideglelősen szürreális, mégis dokumentum hitelességű tragédiát formált, emlékezetes pillanatokkal. Saját idejében és helyén nem, így csak a budapesti alkalmon volt módom megtekinteni, értelemszerűen az évadról való benyomások közé tartozónak kell számítanom, s kollégáimmal erről volt is megegyezés.
Szintén a kevés és azonos értékű rubrika miatt nem tudtam leírni Sodró Eliza nevét: kaposvári egyetemi és dunaújvárosi szereplései nagyon biztatóak. Szilágyi Csengéről ugyanígy sokat beszélünk, és fogunk még beszélni, rászolgál a bizalomra.
Külön bekezdés, és külön munkát is igényel: Borbély Szilárd színházi nyelvteremtése változatlanul kihívásként van jelen a magyarországi színjátszásban. Tiszteletet érdemel a Gózon Gyula Kamaraszínház és Árkosi Árpád, hogy ebben az évadban elmélyülten foglalkoztak az Akár Akárkivel.
Különdíjra olyan színházteremtőket, életben tartókat neveztem meg, akik önzetlenül, saját kreatív és innovatív erőiket mozgósítva szólítanak meg közösségeket.

CSÁKI JUDIT
Magyar Narancs; Revizor

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – RÉCZEI TAMÁS: VASÁRNAPI GYEREKEK – MOHÁCSI TESTVÉREK: LILIOMFI
A legjobb előadás: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Bagossy László) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb rendezés: MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Jeles András) – ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – A HETVENKEDŐ KATONA (Pesti Színház, rendezte: Szőcs Artúr)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – KÉPMUTATÓK CSELSZÖVÉSE (FÜGE Produkció – Vádli Alkalmi Színházi Társulás, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A HARMADIK HULLÁM (Bárka Színház, rendezte: Vidovszky György) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.)

Eszenyi Enikő a Jóembert keresünkben (Vígszínház). Schiller Kata felvétele

Eszenyi Enikő a Jóembert keresünkben (Vígszínház). Schiller Kata felvétele

A legjobb női főszereplő: BÁSTI JULI (Sirály, Nemzeti Színház) – TENKI RÉKA (Amphitryon, Nemzeti Színház) – FÜR ANIKÓ (Liliomfi, Örkény Színház)
A legjobb férfi főszereplő: STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb női mellékszereplő: BODNÁR ERIKA (Heldenplatz; Rükverc, Katona József Színház, Kamra) – NAGY MARI (Amphitryon, Nemzeti Színház) – RADNAY CSILLA (A velencei kalmár; Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (Liliomfi, Örkény Színház) – LÁSZLÓ ZSOLT (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, tervezte: Horgas Péter) – HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba)
A legjobb jelmez: LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, tervezte: Füzér Anni) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, Kovács Márton) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, Kéménczy Antal) – JADVIGA PÁRNÁJA (Orlai Produkció – Belvárosi Színház, Bolya Mátyás és Szokolay Dongó Balázs)
A legígéretesebb pályakezdő: POROGI ÁDÁM (Katona József Színház, Kecskemét/Angliai Második Edward élete) – TASNÁDI BENCE (Katona József Színház/több szerepért) – LOVAS ROZI (Miskolci Nemzeti Színház/A vágy villamosa)
Különdíj: ORLAI TIBOR produceri tevékenységéért – Posztumusz díj MÁTYÁS IRÉNnek Zsámbékért – Posztumusz díj HOLLÓSI FRIGYESnek

CSIZNER ILDIKÓ
Criticai Lapok

A legjobb új magyar dráma: PARTI NAGY LAJOS: BIVALY-SZUFLÉ – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN-RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC – SPIRÓ GYÖRGY: PRÍMA KÖRNYÉK
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb rendezés: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – TIGRIS ÉS HIÉNA (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Koltai M. Gábor) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Jeles András)

Stohl András a Mephistóban (Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

Stohl András a Mephistóban (Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, rendezte: Göttinger Pál) – KOTTAVETŐ, AVAGY FEJJEL A HANGFALNAK (HOPPart Társulat – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Polgár Csaba)
A legjobb független színházi előadás: JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – SOCIAL ERROR – THE LAST MAN IN BUDAPEST (Szputnyik Hajózási Társaság – Nemzeti Színház, rendezte: Bodó Viktor) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: AZ ÖRDÖG SZEKRÉNYE (Nemzeti Színház, rendezte: Jean Lambert-wild) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – VAS LACI! (Vaskakas Bábszínház, Győr, rendezte: Tengely Gábor)
A legjobb női főszereplő: ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – BÁSTI JULI (Sirály, Nemzeti Színház) – TROKÁN NÓRA (Angliai Második Edward élete, Katona József Színház, Kecskemét)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – FEKETE ERNŐ (A nép ellensége, Katona József Színház) – CSUJA IMRE (Tóték, Örkény Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TÖRŐCSIK MARI (Átutazók, Vígszínház) – BÁNFALVI ESZTER (Mephisto, Nemzeti Színház) – BODNÁR ERIKA (Rükverc, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb férfi mellékszereplő: TASNÁDI BENCE (A nyaralás, Katona József Színház) – HUNYADKÜRTI GYÖRGY (Vaknyugat, Csiky Gergely Színház, Kaposvár) – HORVÁTH LAJOS OTTÓ (Bivaly-szuflé, Jászai Mari Színház, Tatabánya – Szkéné Színház – Nézőművészeti Kft.)
A legjobb díszlet: MEPHISTO (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – HOLT LELKEK (Radnóti Színház, tervezte: Horgas Péter) – TIGRIS ÉS HIÉNA (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb jelmez: MEPHISTO (Nemzeti Színház, tervezte: Füzér Anni) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, Dinyés Dániel) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, Melis László)
A legígéretesebb pályakezdő: BÁN BÁLINT (Katona József Színház/Rükverc) – LOVAS ROZI (Miskolci Nemzeti Színház/Úri muri) – TÖRŐCSIK FRANCISKA (Jászai Mari Színház, Tatabánya/Édes Anna)
Különdíj: ORLAI PRODUKCIÓS IRODA az igényes szórakoztatásért – GÁSPÁR ILDIKÓ dramaturgi munkájáért – SZAKÉRTŐK ZENEKAR a színpadi létezéséért és különleges hangzású örömzenéjéért

DÖMÖTÖR ADRIENNE

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb rendezés: RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Máté Gábor) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, rendezte: Gothár Péter) – JELENETEK EGY HÁZASSÁGBÓL (Radnóti Színház, rendezte: Bálint András)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: SZERENCSÉS FLÓTÁS (FÜGE Produkció – HOPPart – TÁP Színház – Budapest Bár, Városmajori Szabadtéri Színpad, rendezte: Vajdai Vilmos) – LEÁNYVÁSÁR (Szegedi Szabadtéri Játékok, rendezte: Gothár Péter) – MÁGNÁS MISKA (Szegedi Szabadtéri Játékok, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat és Örkény Színház, rendezte: Polgár Csaba) – SOCIAL ERROR – THE LAST MAN IN BUDAPEST (Szputnyik Hajózási Társaság – Nemzeti Színház, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A HARMADIK HULLÁM (Bárka Színház, rendezte: Vidovszky György)
A legjobb női főszereplő: BÉRES ILONA (Asszony a fronton, Rózsavölgyi Szalon) – SZÁVAI VIKTÓRIA (Jelenetek egy házasságból, Radnóti Színház) – KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: BÁN JÁNOS (Rükverc, Katona József Színház, Kamra) – HEVÉR GÁBOR (A velencei kalmár, Nemzeti Színház) – FEKETE ERNŐ (A nép ellensége, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: LÁZÁR KATI (Jövedelmező állás, TÁP Színház) – PETRIK ANDREA (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház) – SÖPTEI ANDREA (Bányavirág, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)
A legjobb díszlet: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili) – JÓEMBERT KERESÜNK (Vígszínház, tervezte: Martin Chocholoušek) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: A BOLYGÓ HOLLANDI (Magyar Állami Operaház, tervezte: Berzsenyi Krisztina) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – LEÁNYVÁSÁR (Szegedi Szabadtéri Játékok, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton) – A VELENCEI KALMÁR (Nemzeti Színház, Kovács Márton) – A NYARALÁS (Katona József Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Katona József Színház)
Különdíj: A GONDNOKSÁG című sorozat létrehozói (Katona József Színház) – ORLAI TIBOR produceri teljesítménye

JÁSZAY TAMÁS
Revizor

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – MOHÁCSI TESTVÉREK: LILIOMFI – PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT
A legjobb előadás: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, rendezte: Kokan Mladenović) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (Örkény Színház – HOPPart Társulat, rendezte: Polgár Csaba) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Bagossy László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – MÁGNÁS MISKA (Szegedi Szabadtéri Játékok, rendezte: Alföldi Róbert) – PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A SENÁK (Theatürr, Pápa, rendezte: Komáromi Sándor) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A HARMADIK HULLÁM (Bárka Színház, rendezte: Vidovszky György) – HANNIBÁL TANÁR ÚR (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, rendezte: Vidovszky György) – PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Bereczki Csilla)
A legjobb női főszereplő: ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – VASVÁRI EMESE (Sirály, Bartók Béla Kamaraszínház, Dunaújváros) – KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – CZUKOR BALÁZS (A félkegyelmű, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Amphitryon, Nemzeti Színház) – SÖPTEI ANDREA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BODNÁR ERIKA (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb férfi mellékszereplő: ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában; Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili) – ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Ambrus Mária) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat – Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, tervezte: Füzér Anni) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legjobb színházi zene: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, Kovács Márton) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat – Örkény Színház, Matkó Tamás) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, Kéménczy Antal)
A legígéretesebb pályakezdő: POROGI ÁDÁM (Angliai Második Edward élete / Katona József Színház, Kecskemét) – TASNÁDI BENCE (több szerep / Katona József Színház) – SODRÓ ELIZA (Sirály / Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros)
Különdíj: Posztumusz életműdíj MÁTYÁS IRÉNnek a Zsámbéki Színház Bázis működtetéséért – KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Inkubátorház működtetéséért – ORLAI TIBORnak produceri tevékenységéért

KÁLLAI KATALIN

A legjobb új magyar dráma: PARTI NAGY LAJOS: FÜLKEFOR ÉS VIDÉKE
A legjobb előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – JADVIGA PÁRNÁJA (Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház, rendezte: Hargitai Iván)
A legjobb rendezés: BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba) – HAMLET (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Zsótér Sándor) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –
A legjobb független színházi előadás: VAKNYUGAT (Kultúrbrigád – Átrium Film-Színház, rendezte: Gothár Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: KARÁCSONYI ÉNEK (Pinceszínház, rendezte: Soós Péter)
A legjobb női főszereplő: BÁSTI JULI (Sirály, Nemzeti Színház) – TÖRŐCSIK MARI (Átutazók, Vígszínház) – TÓTH ILDIKÓ (Mirandolina, Vörösmarty Színház, Székesfehérvár)
A legjobb férfi főszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra) – PÁL ANDRÁS (Jadviga párnája, Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház) – POKORNY LIA (Jadviga párnája, Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház) – CSONKA SZILVIA (A félkegyelmű, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb férfi mellékszereplő: HAUMANN PÉTER (Pinokkió, Katona József Színház) – ELEK FERENC (A nyaralás, Katona József Színház) – CSUJA IMRE (Tangó, Örkény Színház)

Tenki Réka a Sirályban (Fehér Tiborral, Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

Tenki Réka a Sirályban (Fehér Tiborral, Nemzeti Színház). Schiller Kata felvétele

A legjobb díszlet: JADVIGA PÁRNÁJA (Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház, tervezte: Cziegler Balázs) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Perovics Zoltán)
A legjobb jelmez: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba) – TANGÓ (Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Krisztina) – ÁTUTAZÓK (Vígszínház, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legjobb színházi zene: A NYARALÁS (Katona József Színház, Kovács Márton) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, Boros Csaba)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Mártírok) – MÉSZÁROS BLANKA (Hamlet)
Különdíj: ORLAI TIBOR (az Orlai Produkciós Iroda működtetéséért)

KARSAI GYÖRGY
Színház- és Filmművészeti Egyetem

A legjobb új magyar dráma: PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT – RÉCZEI TAMÁS: VASÁRNAPI GYEREKEK – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN-RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC
A legjobb előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Bagossy László) – A NYARALÁS (Katona József Színház, rendezte: Mohácsi János) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Jeles András)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, rendezte: Szőcs Artúr)
A legjobb független színházi előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A CSOMÓTÜNDÉR (Ciróka Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás) – DIÓTÖRŐ (Színház- és Fimművészeti Egyetem III. évf., rendezte: Novák Eszter)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – ÓNODI ESZTER (A nyaralás; Mártírok, Katona József Színház) – ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház / Kőműves Kelemen, RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség) – VAJDAI VILMOS (A nyaralás, Katona József Színház) – NAGY DÁNIEL VIKTOR (Jubileum [Csehov-egyfelvonásosok], Színház- és Filmművészeti Egyetem)
A legjobb női mellékszereplő: MOLNÁR PIROSKA (Csongor és Tünde, Nemzeti Színház) – LOVAS ROZI (A vágy villamosa, Miskolci Nemzeti Színház) – TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – KULKA JÁNOS (Sirály, Nemzeti Színház) – GÁLFFI LÁSZLÓ (Liliomfi, Örkény Színház)
A legjobb díszlet: AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Gothár Péter) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, tervezte: Menczel Róbert) – JÓEMBERT KERESÜNK (Vígszínház, tervezte: Martin Chocholoušek)
A legjobb jelmez: TANGÓ (Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Kristina) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili, Szlávik Juli) – A NYARALÁS (Katona József Színház, tervezte: Remete Kriszta)
A legjobb színházi zene: A NYARALÁS (Katona József Színház, Kovács Márton) – CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Söndörgő Együttes) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, Kéménczy Antal)

Bányai Kelemen Barna (jobbra) a Bányavakságban (Szakács Lászlóval) (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat). Rab Zoltán felvétele

Bányai Kelemen Barna (jobbra) a Bányavakságban (Szakács Lászlóval) (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat). Rab Zoltán felvétele

A legígéretesebb pályakezdő: MOLNÁR ÁRON (Vígszínház / Jóembert keresünk; Hetvenkedő katona) – POROGI ÁDÁM (Katona József Színház, Kecskemét / Angliai Második Edward élete; A chioggiai csetepaté) – SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM III. ÉVF. (Hamlet; Diótörő)
Különdíj: GÁSPÁR ILDIKÓ folyamatosan magas színvonalú dramaturgi munkájáért (Peer Gynt, Tóték, A vihar, Tangó) – MÁTYÁS IRÉN (posztumusz életműdíj a Zsámbéki Színházi Bázis létrehozásáért és évtizedeken át való működtetéséért)

KOLTAI TAMÁS
SZÍNHÁZ, Élet és Irodalom

A legjobb új magyar dráma: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN – RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC
A legjobb előadás: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban)
A legjobb rendezés: SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: –
A legjobb független színházi előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és a Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata)
A legjobb férfi főszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (Sirály, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: A VIHAR (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb jelmez: A VIHAR (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Vereckei Rita)
A legjobb színházi zene: LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: –
Különdíj: ORLAI TIBOR

KOVÁCS BÁLINT
Magyar Narancs; egyfelvonas.postr.hu (Origo színház)

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT – TASNÁDI ISTVÁN: A HARMADIK HULLÁM
A legjobb előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb rendezés: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Bagossy László) – RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Máté Gábor) – TÓTÉK (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – CHICAGO (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Béres Attila)
A legjobb független színházi előadás: DON CARLOS / EGMONT (Maladype Színház, rendezte: Balázs Zoltán) – BÁNYAVAKSÁG (Szkéné Színház, rendezte: Csizmadia Tibor) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Bereczki Csilla e. h.)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – GYÖRGYI ANNA (A vágy villamosa, Miskolci Nemzeti Színház) – FÜR ANIKÓ (A pasi a szomszéd sír mellől, Rózsavölgyi Szalon)
A legjobb férfi főszereplő: OROSZ ÁKOS (Don Carlos / Egmont, Maladype Színház) – HEGEDŰS D. GÉZA (Jövedelmező állás, TÁP Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: BOZÓ ANDREA (Bányavakság, Szkéné Színház) – TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház) – TOKAI ANDREA (Parasztopera, Temesvári Csiky Gergely Színház )
A legjobb férfi mellékszereplő: LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – PINTÉR BÉLA (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata)
A legjobb díszlet: FEHÉRLÓFIA (Budapest Bábszínház, tervezte: Árvai György, Szűcs Edit) – HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba) – MEANWHILE IN KANSAS (-011- Alkotócsoport, tervezte: Cseh Renátó, Bordos Zsolt)
A legjobb jelmez: RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Kovács Andrea) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, tervezte: Marija Kalabić) – ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Kecskeméti Katona József Színház, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: CIGÁNYTÁBOR AZ ÉGBE MEGY (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, Söndörgő Együttes) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, Ökrös Csaba) – EGMONT (Maladype Színház, jelöletlen)
A legígéretesebb pályakezdő: SPIEGL ANNA (Budapest Bábszínház, Semmi) – HOFFER KÁROLY (Budapest Bábszínház, Semmi) – SZILÁGYI CSENGE (Bárka Színház, Vasárnap 16:48; Ódry Színpad, Jubileum)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház létrehozásáért és működtetéséért – ORLAI TIBORnak az Orlai Produkciós Iroda működéséért – A HUNGARIAN SHOWCASE ötletgazdájának, Tompa Andreának és a szervezőknek

Ez az évad paradox módon az egész évben az ellehetetlenülés ellen küzdő független társulatoké volt. Hogy milyen nagy arányban képviseltették magukat a legjobb idei előadások létrehozói közt, az önmagában is figyelemre méltó, s még inkább az, ha hozzátesszük, hogy milyen kevés független előadás született az évben: a legtöbb struktúrán kívüli társulat szándékaihoz képest jóval kevesebb előadást tudott létrehozni, egyre többen szorulnak külföldre, alkalmi, ad hoc produkciók pedig alig jöttek létre. Mégis: a Forte Társulat A nagy füzete, Pintér Béla és Társulata A 42. hete, a Szkéné Bányavaksága (külön említést érdemel rendkívül erős évadáért a mindhárom előadás létrejöttében segédkező Szkéné), a Maladype Don Carlos / Egmontja, a TÁP Színház Jövedelmező állása, a -011- Alkotócsoport Meanwhile in Kansasa, a példamutató társadalmi érzékenységgel dolgozó PanoDráma 174/B – Az igazság szolgái című dokudrámája és a FÜGE Produkció és a Kaposvári Egyetem A Dohány utcai seriffje markánsan jelennek meg az igen jelentős évadot záró, de ennek ellenére simán szétzavart Nemzeti Színház Mephistója, Angyalok Amerikában-ja és Sirálya, a Katona Heldenplatza, az Örkény Színház Tótékja, a Bárka A harmadik hulláma, a Bábszínház Semmije és a roppant jó formában lévő társulattal dolgozó Szabadkai Népszínház Tapasztalt asszonya mellett. (Érdemes megjegyezni, hogy ezek egyike sem szerepelt idén a best of fesztiválból abszurd politikai tippmixszé degradálódott POSZT-on – amely egy normálisabb világban akár büszke értékmentő is lehetne az értékek ezernyi eszközzel és gátlástalan brutalitással történő rombolása mellett. Olyasvalami, mint amilyen a jobb híján önerőből megvalósuló Hungarian Showcase volt, amelyet groteszk módon az a fél-szakma támadott, amely minden támogatás megtagadásával erre semmilyen jogalapot sem szerzett.)
De a kritikusdíj akkor is az értékek felmutatásáról szól, ha lehetetlen is eközben nem észrevenni az aggasztó folyamatokat. Nagy érték már az is, hogy csak a legfelső élvonalból könnyedén fel tudtam sorolni tizenhat előadást, de a kört kicsit tágítva ideférne még legalább öt remek bemutató. A díjról szavazó dolgát ugyan megnehezíti a hatalmas „túljelentkezés” a színésznői kategóriákban, de persze mi sem örömtelibb ennél: a hat díjra javasolt alakításon kívül meg kell említeni még a régóta rendkívül magas színvonalon dolgozó Trokán Nórát, a Maladype előadásaiban egyre erősebb Tankó Erikát, a túl keveset játszó (jövőre már Miskolcon társulati tag) Simkó Katalint és az ő hihetetlenül sokszínű, koncentrált alakítását A nagy füzetben, Péter Kata és Börcsök Enikő folyamatos, súlyos jelenlétét és kevés szóból is pontosan felépített sorsát a Pesti Színház Príma környékében, Ónodi Eszter mélyen átélt játékát a Kamra Mártírok című előadásában, és Bíró Kriszta lenyűgöző profizmusát a Karinthy Színház Janikájának nadrágszerepében. S ha volna díj az évad legszebb színházi pillanatának, az is egy színésznőhöz kötődne: Petrik Andrea néma lányához és az ő hidegrázós dalához Zsótér Sándor Kurázsi mama és gyerekei című radnótis előadásának legvégén.

KOVÁCS DEZSŐ
Kritika

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG
A legjobb előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban)
A legjobb rendezés: HAMLET (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – Gyulai Várszínház, rendezte: Bocsárdi László) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, rendezte: Gothár Péter)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert)
A legjobb független színházi előadás: JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: PIMPÁRÉ ÉS VAKVARJÚCSKA (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros, rendezte: Fige Attila)

Kovács Márton zeneszerző. Schiller Kata felvétele

Kovács Márton zeneszerző. Schiller Kata felvétele

A legjobb női főszereplő: BÁSTI JULI (Sirály, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában; Amphitryon, Nemzeti Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Amphitryon; Sirály, Nemzeti Színház) – BOZÓ ANDREA (Bányavakság, Szkéné Színház) – BENEDEK ÁGNES (Hamlet, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy – Gyulai Várszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: KULKA JÁNOS (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – PÁLFFY TIBOR (Az imposztor; Hamlet, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – PÁL ANDRÁS (Jadviga párnája, Orlai Produkció – Belvárosi Színház)
A legjobb díszlet: KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, tervezte: Ambrus Mária) – MÉLYBEN (Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Fodor Viola) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: PIMPÁRÉ ÉS VAKVARJÚCSKA (Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros, tervezte: Miareczky Edit) – AZ IMPOSZTOR (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Bianca Imelda Jeremias) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, Szörényi Levente) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, Boros Csaba) – LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton)
A legígéretesebb pályakezdő: BOROS CSABA (Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem / Két lengyel darab)
Különdíj: ORLAI TIBOR, az Orlai Produkciók létrehozásáért – VÁRI BERTALAN, a Kőműves Kelemen koreográfiájáért – PARTI NAGY LAJOS, DÉS LÁSZLÓ, a Fülkefor és vidéke előadásáért

MIKLÓS MELÁNIA

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb rendezés: SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum – Zikkurat Színpadi Ügynökség, rendezte: Alföldi Róbert) – DIÓTÖRŐ (Színház Filmművészeti Egyetem, rendezte: Novák Eszter)
A legjobb független színházi előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és a Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – EGY ELSURRANÓ PATKÁNY (Gergye Krisztián Társulata – Nemzeti Színház, rendezte: Gergye Krisztián) – SOCIAL ERROR – THE LAST MAN IN BUDAPEST (Szputnyik Hajózási Társaság – Nemzeti Színház, rendezte: Bodó Viktor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Nemzeti Színház, rendezte: Tengely Gábor) – KIVI (Budapest Bábszínház, rendezte: Gáspár Ildikó)
A legjobb női főszereplő: BÁSTI JULI (Sirály, Nemzeti Színház) – KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház) – FULLAJTÁR ANDREA (A nyaralás, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – HOLLÓSI FRIGYES (Egy elsurranó patkány, Gergye Krisztián Társulata – Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: TENKI RÉKA (Sirály, Nemzeti Színház) – TROKÁN NÓRA (Angliai Második Edward élete, Katona József Színház, Kecskemét) – MURÁNYI TÜNDE (Egy elsurranó patkány, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: SZABÓ KIMMEL TAMÁS (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – MARTON RÓBERT (Egy elsurranó patkány, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: A NYARALÁS (Katona József Színház, tervezte: Khell Zsolt) – GARDÉNIA (Temesvári Csiky Gergely Színház, tervezte: Iuliana Vilsan) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat – Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili)
A legjobb jelmez: A NYARALÁS (Katona József Színház, tervezte: Remete Kriszta) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: –
A legígéretesebb pályakezdő: SPIEGL ANNA (Budapest Bábszínház)
Különdíj: A -011- ALKOTÓCSOPORTnak a Meanwhile in Kansas előadás létrehozásáért és a különleges látványtechnikával megvalósított színházi illúzióért – ORLAI TIBORnak produceri tevékenységéért, társadalmi felelősségvállalásáért és a független társulatok támogatásáért

NÁNAY ISTVÁN

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba)
A legjobb rendezés: A FÖSVÉNY (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, rendezte: Kokan Mladenović)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – VIRRASZTÓK (Szabadkai Népszínház Magyar Társulata, rendezte: Hernyák György) – MACSKA VOLTAM LONDONBAN (Kolibri Színház, rendezte: Novák János)
A legjobb független színházi előadás: TOLDI (Színház- és Filmművészeti Egyetem, rendezte: Horváth Csaba) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – KAPÓS BÖSKE (Fabók Mancsi Bábszínháza és a miskolci Csodamalom Bábszínház, rendezte: Fabók Mariann)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Bereczki Csilla) – VAS LACI! (Vaskakas Bábszínház, Győr, rendezte: Tengely Gábor)
A legjobb női főszereplő: ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – ELOR EMINA (Opera Ultima, Újvidéki Színház) – BÍRÓ KRISZTA (Janika, Karinthy Színház)
A legjobb férfi főszereplő: MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra) – LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – PÁLFFY TIBOR (A fösvény, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)
A legjobb női mellékszereplő: TÖRŐCSIK MARI (Átutazók, Vígszínház) – BANDOR ÉVA (III. Richárd, Jókai Színház, Komárom) – SÖPTEI ANDREA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁN JÁNOS (A nép ellensége, Katona József Színház) – MÁTRAY LÁSZLÓ (Az imposztor, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy) – NÁDASDI PÉTER (Marat/Sade, Kassai Thália Színház)
A legjobb díszlet: TANGÓ (Örkény Színház, tervezte: Khell Zsolt) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bartha József) – BOLDOG KÉPEK (Vojtina Bábszínház, Debrecen, tervezte: Horváth Mari)
A legjobb jelmez: A FÖSVÉNY (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Dobre-Kóthay Judit) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, tervezte: Lisztopád Krisztina)

Tasnádi Bence a Farsangban (Katona József Színház). Schiller Kata felvétele

Tasnádi Bence a Farsangban (Katona József Színház). Schiller Kata felvétele

A legjobb színházi zene: BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, Boros Csaba) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, Ökrös Csaba) – MADARAK VOLTUNK (Mesebolt Bábszínház, Szombathely, Lázár Zsigmond)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Katona József Színház, Mártírok) – BALOGH ATTILA (Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, A nyugati világ bajnoka) – LOVAS ROZI (A Miskolci Nemzeti Színházban játszott szerepeiért)
Különdíj: KULCSÁR VIKTÓRIÁnak a Jurányi Inkubátor Ház létrehozásáért és a FÜGE Produkciók menedzseléséért – GÁSPÁR ILDIKÓnak az Örkény Színházban végzett dramaturgiai munkájáért – KELEMEN KINGÁnak a kolozsvári GroundFloor Group megalakításáért és az Ecsetgyár Független Kulturális Központban végzett menedzseri munkájáért

A kötelező minimum-előadás kétszeresét láttam, de a látottak összességükben nem töltöttek el túlzott örömmel, más szóval: emlékezetemben kevés kiemelkedő előadást raktározok el. Inkább egyéni teljesítményekre emlékszem szívesen. Akikre voksoltam, többnyire nem csak a megjelölt előadásban remekeltek, de a szavazás szabályai csupán egy teljesítmény megnevezését engedélyezik. Amikor egyénre szavazok, elismerésem áttételesen arra a produkcióra is vonatkozik, amelyben az illető teljesítményére rácsodálkoztam. Több esetben olyanokra szavaztam, akikre talán kevésbé figyelünk, de fontosnak tartom, hogy regisztráljam teljesítményüket. Hosszú idő után ismét egy rubrikát üresen kellett hagynom: nem találtam említésre méltó, általam maradandónak ítélt magyar színpadi szöveget.
A kategóriánkénti három-három jelöltem mellett természetesen az idén is jó páran voltak, akiknek szívesen adtam volna díjat. Ilyenek a produkciók közül többek között: Rosmersholm (Újvidék, rendező: Anca Bradu), Peer Gynt (Temesvár, Horváth Csaba), Szégyen (Proton Színház, Mundruczó Kornél), A harmadik hullám (Bárka, Vidovszky György), Ady/Petőfi (FÜGE, Scherer Péter), Akárki (Mesebolt Bábszínház, Veres András), Lúdas Matyi (Budapest Bábszínház, Fige Attila); a színészek közül pedig: Kulka János és Fekete Ernő (A nép ellensége, Katona József Színház), Keresztes Tamás (Pinokkió, Katona József Színház), Stohl András (Mephisto és – László Zsolttal együtt – Bányavirág, Nemzeti Színház), Udvaros Dorottya (Amphitryon; Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház), Takács Katalin (Jadviga párnája, Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház), Ónodi Eszter (A nyaralás; Mártírok, Katona József Színház; Jadviga párnája, Orlai Produkciós Iroda – Belvárosi Színház), Reviczky Gábor (Átutazók, Vígszínház), Horváth Lajos Ottó (Bivaly-szuflé, Szkéné), Bányai Kelemen Barna és Nagy Dorottya (Bányavakság, Yorick Stúdió – Marosvásárhely), Szakács László (A fösvény; Az imposztor, Sepsiszentgyörgy; Bányavakság, Yorick Stúdió – Marosvásárhely), Balázs Áron (Opera Ultima és – Elor Eminával együtt – Rosmersholm, Újvidék), Krisztik Csaba (Peer Gynt, Temesvár; A nagy füzet, Forte Társulat).

PAPP TÍMEA

A legjobb új magyar dráma: SZÁLINGER BALÁZS: KÖZTÁRSASÁG – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT
A legjobb előadás: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor)
A legjobb rendezés: ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Katona József Színház, Kecskemét, rendezte: Zsótér Sándor) – HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Bagossy László) – A FÖSVÉNY (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, rendezte: Bocsárdi László)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: MÁGNÁS MISKA (Szegedi Szabadtéri Játékok, rendezte: Alföldi Róbert) – ILLATSZERTÁR (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb független színházi előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – KÉPMUTATÓK CSELSZÖVÉSE (VÁDLI, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás:*
A legjobb női főszereplő: ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház) – PETHŐ ANIKÓ (Julie kisasszony, Kolozsvári Állami Magyar Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (A nép ellensége, Katona József Színház) – ALFÖLDI RÓBERT (Amphitryon, Nemzeti Színház) – PÁLFFY TIBOR (A fösvény, Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy)
A legjobb női mellékszereplő: SÖPTEI ANDREA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BODNÁR ERIKA (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra) – PETRIK ANDREA (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: STOHL ANDRÁS (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb díszlet: HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat, Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – MEANWHILE IN KANSAS (-011- Alkotócsoport, tervezte: Cseh Renátó)
A legjobb jelmez: A FÖSVÉNY (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Dobre-Kóthay Judit) – TANGÓ (Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Krisztina) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina)
A legjobb színházi zene: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és a Forte Társulat, Ökrös Csaba) – MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (HOPPart Társulat – Örkény István Színház, Matkó Tamás) – OPERA AMORALE (Gergye Krisztián Társulata, Philipp György)
A legígéretesebb pályakezdő: HOFFER KÁROLY (Semmi, Budapest Bábszínház) – SPIEGL ANNA (Kivi, Budapest Bábszínház) – POROGI ÁDÁM (Angliai Második Edward élete, Katona József Színház, Kecskemét)
Különdíj: ORLAI TIBORnak, az Orlai Produkciós Iroda minőségi szórakoztató produkcióiért, a társadalmi problémákkal foglalkozó előadások létrehozásáért és a független szcéna támogatásáért – A HUNGARIAN SHOWCASE szervezőinek az esemény lebonyolításáért – LENGYEL ANNÁnak, a Pano- Dráma verbatim színházi előadásainak létrehozásáért

PETHŐ TIBOR
Magyar Nemzet

A legjobb új magyar dráma: RÉCZEI TAMÁS: VASÁRNAPI GYEREKEK – SPIRÓ GYÖRGY: PRÍMA KÖRNYÉK – PINTÉR BÉLA: A 42. HÉT
A legjobb előadás: A NYARALÁS (Katona József Színház, rendezte: Mohácsi János) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, rendezte: Gothár Péter)
A legjobb rendezés: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – JÓEMBERT KERESÜNK (Vígszínház, rendezte: Michal Dočekal)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, rendezte: Göttinger Pál)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – A SZÖKÉS (Maladype Színház, rendezte: Csuja László)

Orlai Tibor producer. Schiller Kata felvétele

Orlai Tibor producer. Schiller Kata felvétele

A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: GYÖRGYI ANNA (A vágy villamosa, Miskolci Nemzeti Színház) – ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – MARTINOVICS DORINA (Csongor és Tünde, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – BÁN JÁNOS (Rükverc, Katona József Színház)
A legjobb női mellékszereplő: RADNAY CSILLA (A velencei kalmár, Nemzeti Színház) – BODNÁR ERIKA (Rükverc, Katona József Színház) – KISS MARI (A félkegyelmű, Weöres Sándor Színház, Szombathely)
A legjobb férfi mellékszereplő: LUKÁCS SÁNDOR (Jóembert keresünk, Vígszínház) – SZARVAS JÓZSEF (Sirály, Nemzeti Színház) – BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)
A legjobb díszlet: AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Gothár Péter) – KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, tervezte: Ambrus Mária) – LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Khell Zsolt)
A legjobb jelmez: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili, Szlávik Juli) – A NYARALÁS (Katona József Színház, tervezte: Remete Kriszta) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, tervezte: Benedek Mari)
A legjobb színházi zene: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, Kovács Márton) – LILIOMFI (Örkény Színház, Kovács Márton) – A BLAHA-SZTORI (Bethlen téri Színház, Darvas Ferenc, Darvas Kristóf)
A legígéretesebb pályakezdő: LOVAS ROZI (Miskolci Nemzeti Színház, A vágy villamosa) – SZATORY DÁVID (Nemzeti Színház, A velencei kalmár) – FICZA ISTVÁN (Örkény Színház, Liliomfi; Tóték)
Különdíj: GÁSPÁR ILDIKÓ

PROICS LILLA
www.facebook.com/Nyulbeka

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – IVANYOS AMBRUS-RADNAI MÁRK: MEANWHILE IN KANSAS – GIMESI DÓRA: A CSOMÓTÜNDÉR
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb rendezés: AMPHITRYON (Nemzeti Színház, rendezte: Gothár Péter) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – VAS LACI! (Vaskakas Bábszínház, Győr, rendezte: Tengely Gábor)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: OPERA AMORALE (Gyergye Krisztián Társulata, rendezte: Gergye Krisztián) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – KOTTAVETŐ (HOPPart Társulat – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Polgár Csaba)
A legjobb független színházi előadás: 174/B AZ IGAZSÁG SZOLGÁI (PanoDráma, rendezte: Lengyel Anna) – KÉPMUTATÓK CSELSZÖVÉSE (Vádli, rendezte: Szikszai Rémusz) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: VAS LACI! (Vaskakas Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – A CSOMÓTÜNDÉR (Ciróka Bábszínház, rendezte: Kuthy Ágnes) – PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Bereczki Csilla)
A legjobb női főszereplő: FULLAJTÁR ANDREA (A nyaralás, Katona József Színház) – UDVAROS DOROTTYA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – PETRIK ANDREA (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (A nép ellensége, Katona József Színház) – KULKA JÁNOS (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – ANDRÁSSY MÁTÉ (A nagy füzet, Szkéné Színház és Forte Társulat)
A legjobb női mellékszereplő: NAGY MARI (Amphitryon; Sirály, Nemzeti Színház) – SÖPTEI ANDREA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BÁNFALVI ESZTER (A Dohány utcai seriff, FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem)
A legjobb férfi mellékszereplő: PHILIPP GYÖRGY (Opera Amorale, Gergye Krisztián Társulata) – ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – RÁBA ROLAND (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház)
A legjobb díszlet: KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, tervezte: Ambrus Mária) – MEANWHILE IN KANSAS (-011- Alkotócsoport, Bárka Színház, tervezte: Cseh Renátó) – VAS LACI! (Vaskakas Bábszínház, tervezte: Cziegler Balázs)
A legjobb jelmez: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, tervezte: Benedek Mari) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, tervezte: Nagy Fruzsina) – TANGÓ (Örkény Színház, tervezte: Ignjatovic Krisztina)
A legjobb színházi zene: KOTTAVETŐ (HOPPart Társulat – Szputnyik Hajózási Társaság, Matkó Tamás) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház – Forte Társulat, Ökrös Csaba) – OPERA AMORALE (Gergye Krisztián Társulata, Philipp György)
A legígéretesebb pályakezdő: NAGY NORBERT (A nagy füzet / Kurázsi mama és gyerekei) – VARGA BALÁZS, HUNYADI ISTVÁN (A fiú / Nagyváradi Szigligeti Ede Társulat) – POROGI ÁDÁM (Angliai Második Edward élete)
Különdíj: ORLAI TIBORnak, amiért Produkciós Irodája felvállaltan társadalmi szempontú előadások létrehozását kezdeményezi, és vesz részt azokban – KEREKASZTAL vitaszínház – NOTÓRIUSOK

SÁNDOR L. ISTVÁN
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma: KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN- RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC – SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – SZERZŐ NÉLKÜL: HIMMELWERK GMBH
A legjobb előadás: MÁRTÍROK (Katona József Színház, rendezte: Dömötör András) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, rendezte: Kokan Mladenović) – SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.)
A legjobb rendezés: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – AZ ELTÖRT KORSÓ (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Forgács Péter)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ILLATSZERTÁR (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – MOZGÓFÉNYKÉP (Radnóti Színház, rendezte: Göttinger Pál) – PICASSO KALANDJAI (Pécsi Nemzeti Színház, rendezte: Méhes László)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – HIMMELWERK GMBH (Stúdió „K” Színház, rendezte: Nagypál Gábor) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, rendezte: Bagossy László) – MADARAK VOLTUNK (Mesebolt Bábszínház, rendezte: Kovács Géza) – A HOSSZABBIK ÚT (Kerekasztal Színház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Gigor Attila)
A legjobb női főszereplő: ÓNODI ESZTER (Mártírok, Katona József Színház) – CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – PREGITZER FRUZSINA (Karnyóné, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza)
A legjobb férfi főszereplő: GÁSPÁR SÁNDOR (A velencei kalmár, Nemzeti Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra) – KASZÁS GERGŐ (Himmelwerk GmbH, Stúdió „K” Színház)
A legjobb női mellékszereplő: UDVAROS DOROTTYA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – KISS ESZTER (Mártírok, Katona József Színház) – FÜR ANIKÓ (Tangó, Örkény Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – MÁCSAI PÁL (Tangó, Örkény Színház) – FODOR TAMÁS (Az ördög szekrénye, Nemzeti Színház)
A legjobb díszlet: AZ ELTÖRT KORSÓ (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Füzér Anni) – SZENTIVÁNÉJ (MaNNa – Katona József Színház, tervezte: Taksás Mihály) – MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, tervezte: Bagossy Levente)
A legjobb jelmez: KARNYÓNÉ (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Bianca Imelda Jeremias) – LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Krisztina) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi)
A legjobb színházi zene: MARAT/SADE (Kassai Thália Színház, Lakatos Róbert) – A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, Kovács Márton) – HANGYABOLY (Katona József Színház, Kecskemét, Pap Gábor)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Mártírok, Katona József Színház) – NAGY NORBERT (A nagy füzet, Szkéné Színház és a Forte Társulat) – SODRÓ ELIZA (Sirály, Bartók Kamaraszínház, Dunaújváros)
Különdíj: A megújult MISKOLCI TÁRSULATnak a repertoár megújításáért és nagy munkabírásukért – A MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ társulatának a színpadi kifejezés komplex formáinak magabiztos birtoklásáért, meggyőző használatáért – A Katona József Színháznak az önértelmező NOTÓRIUSOK sorozatáért (különösen a társulat elhuny színészeinek emléket állító részéért)

Nem volt könnyű összeállítani az idén a szavazataimat. Néhány kategóriában jóval több fontos teljesítmény született, mint amennyi felfér a listára, másoknál pedig nem volt egyértelmű, hogy melyik kategóriában érdemes szavazni rá.
A legjobb előadás kategóriájában azokra a produkciókra szavaztam, amelyek minden összetevője: az alapanyaga, a rendezői koncepciója, a színészi és a tervezői munkája is kiemelkedő értékű volt. Bár a Semmi kétségtelenül a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás volt, de jóval több is: az évad egyik legfontosabb bemutatója. Izgalmas az alapanyag, nagyszerű Gimesi Dóra adaptációja, erős az egységes fiatal színészcsapat, és meggyőző a rendezői koncepció, amelyben fontos jelentése van a bábok szerepeltetésének is. Ugyanígy emeltem ki a kategóriájából, a független előadások közül A nagy füzetet, mert Horváth Csaba munkáját az egyik legjobb rendezői teljesítménynek tartom az évadban.
A legjobb rendezés kategóriájába végül azokat az előadásokat írtam, amelyek sikerében szerintem elsősorban a rendezői koncepciónak van meghatározó szerepe. Ugyanakkor – mivel ezeknek az előadásoknak legtöbbször az írói, színészi, tervezői teljesítményei is meggyőzőek – nem mindig pontosan dönthető el, hogy mi hova tartozik. A legjobb előadás vagy a legjobb rendezés kategóriájában szívesen szavaztam volna még a következő előadásokra: Angliai Második Edward élete – Kecskemét, Átutazók – Vígszínház, Bányavakság – Szkéné, illetve Yorick Stúdió, A gömbfejűek és csúcsfejűek – SZFE, Heldenplatz – Katona, A hideg gyermek – Miskolc, Himmelwerk GmbH – Stúdió „K”, Liliomfi – Örkény, A nép ellensége – Katona, Patkányok – Kaposvári Egyetem, Rükverc – Katona, Tigris és hiéna – Nyíregyháza, Tangó – Örkény Színház, A velencei kalmár – Nemzeti.
Leginkább azt sajnáltam, hogy a gyerek- és ifjúsági előadások közül számos kiemelkedő produkcióra nem tudtam szavazni: A csomótündér – Ciróka Bábszínház, Lúdas Matyi – Budapest Bábszínház, Pettson és Findusz – Budapest Bábszínház, Pinokkió – Ziránó Bábszínház, Százlábúak láb alatt – Kolibri Színház. Továbbra is azt gondolom, hogy a magyar színjátszásnak ez a legkreatívabb és leginnovatívabb ága.
Sajnos számtalan kiemelkedő színészi teljesítmény is lemaradt a listámról: Alföldi Róbert (Angyalok Amerikában), Balázs Áron (Opera ultima), Bandor Éva (A hentessegéd), Borbély Alexandra (Rükverc), Bozó Andrea (Bányavakság), Elor Emina (Opera ultima), Eszenyi Enikő (Jóembert keresünk), Horváth László Attila (Az eltört korsó), Kulka János (A nép ellensége), Köles Ferenc (Picasso kalandjai), Máhr Ágnes (A Gézagyerek), Mészáros Sára (Vaknyugat), Nagy Dorottya (Bányavakság), Rusznák András (A hideg gyermek), Tasnádi Bence (Mártírok), Trokán Nóra (Angliai Második Edward élete), Vajdai Vilmos (A nyaralás) stb.

STUBER ANDREA

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – SZÁLINGER BALÁZS: KÖZTÁRSASÁG – KISS MÁRTON: ANGÉLA EVANGÉLIUMA
A legjobb előadás: VASÁRNAP 16:48 (Bárka Színház, rendezte: Forgács Péter) – JÓEMBERT KERESÜNK (Vígszínház, rendezte: Michal Dočekal) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba)
A legjobb rendezés: A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Jeles András) – TIGRIS ÉS HIÉNA (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, rendezte: Koltai M. Gábor) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)

Zsámbéki Gábor. Szkárossy Zsuzsa felvétele

Zsámbéki Gábor. Szkárossy Zsuzsa felvétele

A legjobb zenés/szórakoztató előadás: TAPASZTALT ASSZONY (Szabadkai Népszínház, rendezte: Tasnádi István) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, rendezte: Kokan Mladenović) – IBUSÁR-ÁLLOMÁS (Hátsó Kapu, rendezte: Máthé Zsolt)
A legjobb független színházi előadás: JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – „GYÜMÖLCSOLTÓKOR” (AHA Színpad, rendezte: Simányi Zsuzsanna)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: PETTSON ÉS FINDUSZ (Budapest Bábszínház, rendezte: Bereczki Csilla) – CSILLAGSZEDŐ MÁRIÓ (Vaskakas Bábszínház, rendezte: Tengely Gábor) – MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – TENKI RÉKA (Amphitryon, Nemzeti Színház) – ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház)
A legjobb férfi főszereplő: CZUKOR BALÁZS (A félkegyelmű, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – GAZSÓ GYÖRGY (Vasárnap 16:48, Bárka Színház) – POLGÁR CSABA (Liliomfi, Örkény Színház)
A legjobb női mellékszereplő: SZANDTNER ANNA (Liliomfi, Örkény Színház) – SZIRTES ÁGI (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra) – TÖRŐCSIK MARI (Átutazók, Vígszínház)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – LÁSZLÓ ZSOLT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – TAMÁSI ZOLTÁN (Képmutatók cselszövése; A bagoly, Vádli, KV Társulat)
A legjobb díszlet: A GÉZAGYEREK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Cseh Renátó) – TIGRIS ÉS HIÉNA (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Vereckei Rita) – CSONGOR ÉS TÜNDE (Nemzeti Színház, tervezte: Zöldy Z. Gergely)
A legjobb jelmez: MERLIN, AVAGY ISTEN, HAZA, CSALÁD (Örkény Színház, tervezte: Izsák Lili) – LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta) – ANGLIAI MÁSODIK EDWARD ÉLETE (Katona József Színház, Kecskemét, tervezte: Benedek Mária)
A legjobb színházi zene: –
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE – DERZSI DEZSŐ – SZILÁGYI CSENGE
Különdíj: A DOHÁNY UTCAI SERIFF – ASSZONY A FRONTON – ADY/PETŐFI

197 előadáson jártam. Ha lenne még rubrika, tudnék kit beleírni: Básti Juli (Sirály), Nagy Dorottya (Bányavakság), Kiss Mari (A félkegyelmű), Elor Emina (Opera ultima), Trokán Nóra (Angliai Második Edward élete), Holecskó Orsolya (Catullus), Pregitzer Fruzsina (Karnyóné), Gálffi László (Liliomfi), Pintér Béla (A 42. hét), Horváth Lajos Ottó (Bivaly-szuflé), Bán János (A nép ellensége), Rusznák András (A Gézagyerek), Nádasdi Péter (Marat/Sade).

SZŰCS MÓNIKA
Ellenfény

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN-RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC – GIMESI DÓRA: A CSOMÓTÜNDÉR
A legjobb előadás: MÁRTÍROK (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Dömötör András) – HIMMELWERK GMBH (Stúdió „K” Színház, rendezte: Nagypál Gábor) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, rendezte: Kokan Mladenović)
A legjobb rendezés: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, rendezte: Máté Gábor) – A HIDEG GYERMEK (Miskolci Nemzeti Színház, rendezte: Szőcs Artúr)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: ILLATSZERTÁR (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – A NYARALÁS (Katona József Színház, rendezte: Mohácsi János) – KOTTAVETŐ (HOPPart Társulat – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Polgár Csaba)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE Produkció – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – A HOSSZABBIK ÚT (Kerekasztal Színház – Szputnyik Hajózási Társaság, rendezte: Gigor Attila) – MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, rendezte: Bagossy László)
A legjobb női főszereplő: ELLINGER EDINA (Pettson és Findusz, Budapest Bábszínház) – ÓNODI ESZTER (Mártírok, Katona József Színház, Kamra) – PREGITZER FRUZSINA (Karnyóné, Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – GÁSPÁR SÁNDOR (A velencei kalmár, Nemzeti Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb női mellékszereplő: UDVAROS DOROTTYA (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – BOZÓ ANDREA (Bányavakság, Szkéné Színház) – TROKÁN NÓRA (Angliai Második Edward élete, Katona József Színház, Kecskemét)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – MÁCSAI PÁL (Tangó, Örkény Színház) – SPILÁK LAJOS (Himmelwerk GmbH, Stúdió „K” Színház)
A legjobb díszlet: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, tervezte: Bagossy Levente) – AZ ELTÖRT KORSÓ (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Füzér Anni) – A GÉZAGYEREK (Miskolci Nemzeti Színház, tervezte: Cseh Renátó)
A legjobb jelmez: LILIOMFI (Örkény Színház, tervezte: Remete Kriszta) – OPERA ULTIMA (Újvidéki Színház, tervezte: Marina Sremac) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildikó)
A legjobb színházi zene: MARAT/SADE (Kassai Thália Színház, Lakatos Róbert) – KIVI (Budapest Bábszínház, Kákonyi Árpád) – MADARAK VOLTUNK (Mesebolt Bábszínház, Lázár Zsigmond)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Katona József Színház / Mártírok; Farsang) – SODRÓ ELIZA (Dunaújváros / Sirály) – AZ IDÉN VÉGZETT BÁBOS SZÍNÉSZ OSZTÁLY (SZFE / A gömbfejűek és csúcsfejűek… ) –
Különdíj: A szombathelyi MESEBOLT BÁBSZÍNHÁZ társulatának – A MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ társulatának – A Katona József Színház újabb NOTÓRIUSOK sorozatáért

UGRAI ISTVÁN
7óra7.hu

A legjobb új magyar dráma: –
A legjobb előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – HONVÁGY (Gergye Krisztián Társulata, rendezte: Gergye Krisztián)
A legjobb rendezés: MOLIÈRE DON JUANJA (Maladype Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, rendezte: Gothár Péter) – BÉKEIDŐ (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, rendezte: Hajdu Szabolcs)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: A CHIOGGIAI CSETEPATÉ (Kőszegi Várszínház, rendezte: Znamenák István) – FIGARO HÁZASSÁGA (Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg, rendezte: Alföldi Róbert) – PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, rendezte: Szikszai Rémusz)
A legjobb független színházi előadás: –
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: A HARMADIK HULLÁM (Bárka Színház, rendezte: Vidovszky György) – DIÓTÖRŐ (Ódry Színpad, rendezte: Novák Eszter)
A legjobb női főszereplő: MAJSAI-NYILAS TÜNDE (Csokonai Lili – Tizenhét hattyúk, Vígszínház) – ELOR EMINA (Opera ultima, Újvidéki Színház) – TOKAI ANDREA (Parasztopera, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház)
A legjobb férfi főszereplő: FEKETE ERNŐ (A nép ellensége, Katona József Színház) – OROSZ ÁKOS (A szökés) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház)
A legjobb női mellékszereplő: PETRIK ANDREA (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház ) – KISS DIÁNA MAGDOLNA (Leányvásár, Szegedi Szabadtéri Játékok) – TENKI RÉKA (Amphitryon, Nemzeti Színház)
A legjobb férfi mellékszereplő: RUSZNÁK ANDRÁS (A hideg gyermek, Miskolci Nemzeti Színház) – HEVÉR GÁBOR (Mephisto, Nemzeti Színház) – KERESZTES TAMÁS (Leányvásár, Szegedi Szabadtéri Játékok)
A legjobb díszlet: BÉKEIDŐ (Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, tervezte: Iuliana Vilsan) – KŐMŰVES KELEMEN (RaM Colosseum, tervezte: Zöldy Z. Gergely) – HANNIBÁL TANÁR ÚR (Csiky Gergely Színház, Kaposvár, tervezte: Cziegler Balázs)
A legjobb jelmez: TIGRIS ÉS HIÉNA (Móricz Zsigmond Színház, Nyíregyháza, tervezte: Vereckei Rita) – AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – OPERA AMORALE (Gergye Krisztián Társulata, tervezte: Béres Móni)
A legjobb színházi zene: MEPHISTO (Nemzeti Színház, Bella Máté) – TÓTÉK (Örkény Színház, Kákonyi Árpád)
A legígéretesebb pályakezdő: –
Különdíj: GÁSPÁR ILDIKÓnak dramaturgként végzett jelentős munkáiért (Amphitryon, Merlin, Tóték)

Csupán két megjegyzést fűzök a listához. 1. A legjobb új magyar dráma rovatot kitölthetném azzal a néhány bemutatott kortárs magyar darabbal vagy adaptációkkal (utóbbiak egyikét végül a különdíj rovatban érvényesítettem), mégis azért hagyom üresen, hogy jelezzem: hiába jött létre a „nemzeti” kategória, a „Nemzeti Színházak hálózata”, azok bizony nem látják el a kortárs magyar drámákkal kapcsolatos feladatukat, hiszen jellemzően már több éve bemutatott, népszerű, a fővárosban már lejátszott darabok biztonsági előadásaival tudják le a dolgot. („Előadásszöveget” pedig, legyen mégoly jó is az adott produkcióban, nem akartam itt feltüntetni, pedig akár a miskolci színház hely- és alkalomspecifikus Mi és Miskolc előadása, akár Hajdu Szabolcs temesvári Békeidője megérdemelné.) Ha pedig mégis ősbemutatóról van szó, annak a színvonala rendre nem üti meg a mércét. Ez pedig nagy bajt jelez. 2. Százötvennél több megtekintett előadás alapján nemigen láttam értelmét szeparálni a „kő-” és a „független” színházakat, amúgy sincs külön esztétikája ezeknek, a határ a magyar színházban nem itt húzódik, ezért nem jelöltem legjobb független előadás(oka)t a legjobb előadás(ok) mellé. Ez nem a függetlenek „negatív” vagy „pozitív” diszkriminációja ellen vagy mellett szól, hanem annak, hogy a merítés átlagszínvonala számomra egyszerűen nem engedte meg az ilyen irányú szétválasztást.

URBÁN BALÁZS

A legjobb új magyar dráma: BORBÉLY SZILÁRD: AKÁR AKÁRKI
A legjobb előadás: LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János) – MEPHISTO (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – TÓTÉK (Örkény Színház, rendezte: Mácsai Pál)
A legjobb rendezés: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – KURÁZSI MAMA ÉS GYEREKEI (Radnóti Színház, rendezte: Zsótér Sándor) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, rendezte: Sebestyén Aba)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: SZERENCSÉS FLÓTÁS (HOPPart – TÁP Színház – Budapest Bár, rendezte: Vajdai Vilmos) – ILLATSZERTÁR (Centrál Színház, rendezte: Puskás Tamás) – TAPASZTALT ASSZONY (Szabadkai Népszínház, rendezte: Tasnádi István
A legjobb független színházi előadás: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – JÖVEDELMEZŐ ÁLLÁS (TÁP Színház, rendezte: Vajdai Vilmos) – MOLIÈRE DON JUANJA (Maladype Színház, rendezte: Zsótér Sándor)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: –
A legjobb női főszereplő: KOVÁTS ADÉL (Kurázsi mama és gyerekei, Radnóti Színház) – HOMONNAI KATALIN (Európa! Európa!, Stúdió „K” Színház) – TOKAI ANDREA (Parasztopera, Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház)
A legjobb férfi főszereplő: ALFÖLDI RÓBERT (Angyalok Amerikában, Nemzeti Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – KRISZTIK CSABA (A nagy füzet, Szkéné Színház és Forte Társulat)
A legjobb női mellékszereplő: SÖPTEI ANDREA (Angyalok Amerikában; Bányavirág, Nemzeti Színház) – LÁZÁR KATI (Jövedelmező állás, TÁP Színház) – NAGY DOROTTYA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat)
A legjobb férfi mellékszereplő: BÁNYAI KELEMEN BARNA (Bányavakság, Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat) – BAJOMI NAGY GYÖRGY (Szigorúan ellenőrzött vonatok, Weöres Sándor Színház, Szombathely) – SZEMENYEI JÁNOS (Illatszertár, Centrál Színház)
A legjobb díszlet: ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, tervezte: Izsák Lili) – BÁNYAVAKSÁG (Yorick Stúdió, Marosvásárhely – Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulat, tervezte: Bartha József) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Perovics Zoltán)
A legjobb jelmez: AMPHITRYON (Nemzeti Színház, tervezte: Tihanyi Ildi) – A FÖSVÉNY (Tamási Áron Színház, Sepsiszentgyörgy, tervezte: Dobre-Kóthay Judit) – SZERENCSÉS FLÓTÁS (HOPPart – TÁP Színház – Budapest Bár, tervezte: Bujdosó Nóra)
A legjobb színházi zene: OPERA AMORALE (Gergye Krisztián Társulata – Átrium Film-Színház, Philipp György)
A legígéretesebb pályakezdő: TASNÁDI BENCE (Kamra/ Mártírok)
Különdíj: A GONDNOKSÁG sorozat II. évadjáért az alkotóknak és a szereplőknek – GÁSPÁR ILDIKÓnak a Tóték Örkény színházi változatáért

A részletes évadértékelés alighanem keserűbb volna annál, amit a szavazás ünnepi gesztusa megenged, így összegzés helyett csak néhány kiegészítést szeretnék tenni.
Mivel legjobb új magyar drámaként mindig olyan szövegekre szoktam szavazni, melyeket egyszerre gondolok irodalmi értéknek és jól működő színpadi nyersanyagnak, idén bajba kerültem; voltaképpen egyetlen ilyet sem láttam. Borbély Szilárd drámája ugyan „csak” poétikai értéke miatt emelkedik ki a többi közül, s valamelyest tán az is vitatható, hogy a Gózon Gyula Kamaraszínház premierje volt-e az ősbemutató, ám efelett el kellett siklanom, hogy valamit beírhassak a rubrikába. Nem gondolom viszont hasonló kompromisszumnak Philipp György jelölését a „legjobb színházi zene” kategóriájában; az Opera Amorale persze nem jött volna létre az A.E. Bizottság nélkül – de Philipp Györgynek a dalokat újraformáló, újrahangszerelő, újrateremtő alkotói munkája nélkül sem. S ha már zene: némiképp lelkifurdalásom van amiatt, hogy a Madách Színházban bemutatott Mary Poppinst nem jelöltem a „legjobb zenés/szórakoztató előadás” kategóriájában, hiszen szakmai kvalitásai vitathatatlanok. Ám a zenés műfaj „átka”, hogy az alapmű vokális gyengeségeit a legkiválóbb előadás sem írhatja felül; erősen tartok attól, hogy e musical zenéjével engem egyszerűen képtelenség szórakoztatni.
Csupán a szavazólap kitöltése után vettem észre a legfájóbb hiányt. Voksaimon egyáltalán nem tükröződik az, amit az évad egyik legfontosabb fejleményének tartok: átgondoltan építkező, színvonalas előadásokat létrehozó, sok reményre jogosító új színház (és társulat) formálódik Miskolcon. Csaknem biztos vagyok abban, hogy e remények jövőre már szavazatok formájában is megmutatkoznak majd.

ZAPPE LÁSZLÓ
Népszabadság

A legjobb új magyar dráma: SZÉKELY CSABA: BÁNYAVAKSÁG – KERÉKGYÁRTÓ ISTVÁN-RADNAI ANNAMÁRIA: RÜKVERC – TASNÁDI ISTVÁN: A HARMADIK HULLÁM
A legjobb előadás: A NÉP ELLENSÉGE (Katona József Színház, rendezte: Zsámbéki Gábor) – SIRÁLY (Nemzeti Színház, rendezte: Alföldi Róbert) – LILIOMFI (Örkény Színház, rendezte: Mohácsi János)
A legjobb rendezés: A NAGY FÜZET (Szkéné Színház és Forte Társulat, rendezte: Horváth Csaba) – ANGYALOK AMERIKÁBAN (Nemzeti Színház, rendezte: Andrei Şerban) – SZIGORÚAN ELLENŐRZÖTT VONATOK (Weöres Sándor Színház, Szombathely, rendezte: Ivo Krobot)
A legjobb zenés/szórakoztató előadás: LEÁNYVÁSÁR (Szegedi Szabadtéri Játékok, rendezte: Gothár Péter) – PARASZTOPERA (Temesvári Csiky Gergely Színház, rendezte: Szikszai Rémusz) – BÁTHORY ERZSÉBET (Margitszigeti Szabadtéri Színpad, rendezte: Bagó Bertalan)
A legjobb független színházi előadás: A DOHÁNY UTCAI SERIFF (FÜGE – Kaposvári Egyetem, rendezte: Mohácsi János) – A 42. HÉT (Pintér Béla és Társulata, rendezte: Pintér Béla) – ADY/PETŐFI (Nézőművészeti Kft., rendezte: Scherer Péter)
A legjobb gyerek- és ifjúsági előadás: MARIO ÉS A VARÁZSLÓ (Kolibri Színház, rendezte: Bagossy László) – SEMMI (Budapest Bábszínház, rendezte: Hoffer Károly e. h.) – PINOKKIÓ (Katona József Színház, rendezte: Ascher Tamás)
A legjobb női főszereplő: CSÁKÁNYI ESZTER (A 42. hét, Pintér Béla és Társulata) – ESZENYI ENIKŐ (Jóembert keresünk, Vígszínház) – FULLAJTÁR ANDREA (A nyaralás, Katona József Színház)
A legjobb férfi főszereplő: KULKA JÁNOS (A nép ellensége, Katona József Színház) – STOHL ANDRÁS (Mephisto, Nemzeti Színház) – MÁTÉ GÁBOR (Heldenplatz, Katona József Színház, Kamra)
A legjobb női mellékszereplő: TOKAI ANDREA (Parasztopera, Temesvári Csiky Gergely Színház) – TAKÁCS NÓRA DIÁNA (Tóték, Örkény Színház) – ECSEDI ERZSÉBET (Színésznők, Hevesi Sándor Színház, Zalaegerszeg)
A legjobb férfi mellékszereplő: BLASKÓ PÉTER (Kőműves Kelemen, RaM Colosseum) – ZNAMENÁK ISTVÁN (Amphitryon, Nemzeti Színház) – HEGEDŰS ZOLTÁN (A chioggiai csetepaté, Katona József Színház, Kecskemét)
A legjobb díszlet: LEÁNYVÁSÁR (Szegedi Szabadtéri Játékok, tervezte: Gothár Péter) – A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, tervezte: Perovics Zoltán) – HELDENPLATZ (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Antal Csaba)
A legjobb jelmez: LEÁNYVÁSÁR (Szegedi Szabadtéri Játékok, tervezte: Tihanyi Ildi) – RÜKVERC (Katona József Színház, Kamra, tervezte: Kovács Andrea)
A legjobb színházi zene: A FÉLKEGYELMŰ (Weöres Sándor Színház, Szombathely, Melis László)
A legígéretesebb pályakezdő: POROGI ÁDÁM (Katona József Színház, Kecskemét) – TASNÁDI BENCE (Katona József Színház) – SZATORY DÁVID (Nemzeti Színház)
Különdíj: ORLAI TIBOR – MÁTYÁS IRÉN – BEZERÉDI ZOLTÁN Bagatell című műsoráért

Facebook Comments