► Vezető témánk: VÁROSI SZÍNHÁZ: CREDÓK ÉS UTÓPIÁK. Szerkesztőségi bevezetőnkben arról, mit is értünk a városi színház fogalma alatt: „A városi színház olvasatunkban repertoáralapú kőszínházat jelent, helyezkedjen el az Budapesten kívül bárhol az országban, legyen egy- vagy többtagozatos, nemzeti vagy nem nemzeti besorolású kulturális intézmény. A városi színház mellérendelő, européer, tiszta és semleges elnevezés. Szakít a főváros-vidék dichotómiába kódolt alá-fölé rendeltségi viszonyokkal…” • Színigazgatói credók Debrecentől Veszprémig, akik körkérdésünkre válaszoltak: Gemza Péter, Blaskó Balázs, Forgács Péter, Czajlik József, Barnák László, Szabó Tibor, Crespo Rodrigo, Dr. Varga Katalin, Oberfrank Pál. • Molnár Zsófia írása a fenntartói nyilatkozatokból kirajzolódó színházképről: „…egy dologról egyáltalán nem esik szó a válaszokban: a 21. századi relevanciáról. Talán azért, mert nagyon úgy fest, hogy a mai magyar kultúrpolitikában csupán a hagyománytiszteletnek és -őrzésnek, illetve az abba csomagolt bárminek van relevanciája.” • Víziók városi színházra: Aradi Hanga Zsófia, Fábián Péter, Hudi László, Takács Gábor, Tarnóczi Jakab és Vilmos Noémi vágyaik városi színházáról.

► SZÍNPAD ÉS SZERZŐI JOG. Molnár Zsófia összefoglalója egy a napjainkban zajló francia újcirkuszi plágiumügyről: „Zavarba ejtően hasonló mozdulatok, beállítások, színpadi ötletek, eszközök, zeneválasztás kettő, hét, tíz, harminc év különbséggel – nem ugyanattól az alkotótól.” • Megyeri Léna a szerzői jogi bonyodalmakról színházban és táncban – Kurt Joosstól Beyoncéig és tovább. • Turbuly Lilla beszélgetése Dr. Sápi Edit és Dr. Tomori Pál szakértőkkel a színházi területet érintő szerzői jogi kérdésekről.
► MENEKÜLTSZÍNHÁZ. Jászay Tamás Milo Rau Az új evangéliumáról: „Rau, a pedagógus elemében van: mindaz, amit cirka kétezer éve egy Jézus nevű radikális reformer és forradalmár követelt Rómától, ma erőlködés nélkül számonkérhető az Európai Unión és csatolt részein.” • Menekültperformansz, fikciós esztétika, a másság és empátia dramaturgiája: Musca Szabolcs és Graça P. Corrêa egy a menekültekkel zajló részvételi színházi előadás keletkezéstörténetéről Portugáliában. • Stephen Elliot Wilmer a berlini Maxim Gorki Theater menekültügyben tanúsított színházi stratégiájáról.

► RENDEZŐPORTRÉ. Gabnai Katalin gondolatai Bagossy László munkáiról: „Ez az írás kortársi élménybeszámoló, nem történészi munka. Nem láttam Bagossy László minden rendezését, nem is olvastam mindegyikről elegendőt, de a munkáival való találkozások minden esetben hosszan foglalkoztattak.”

► KÖNYV. Szabó Attila a Kronosz Kiadó Színháztudományi Kiskönyvtárának két kötetéről.
Címlapon: (fent) Milo Rau/IIPM & Fruitmarket & Langfilm: The New Gospel (fotó: Thomas Eirich-Schneider); (lent) Jelenet a Passajar próbafolyamatából, Festival Todos, Lisszabon, 2017 (fotó: Maria Ramos).
Címlapterv: Nagy Gergő

Részletes tartalomjegyzékért kattints IDE.

 

A lap megvásárolható a nagyobb újságárusoknál és néhány kiemelt könyvesboltban az ország egész területén.

Facebook Comments