Az utóbbi években több jelentős állami tőkeinjekciót kapott a magyar cirkuszművészet. Hagyománya tagadhatatlanul van errefelé az ágazatnak, keleti, de minek köszönhető ez a kitüntetett figyelem és kiemelt támogatás? És pontosan milyen fejlesztésekre mennek el a források? Csak konstrukcióra és rekonstrukcióra, vagy látszik a tartalmi és formai megújulás szándéka is?

 

Fekete Pétert már számos különböző szakmai pozícióban láthattuk. Legelső, érettségi utáni végzettsége szerint elektroműszerész, majd Münchenben performer diplomát szerez, de tanul Szombathelyen művelődésszervezést, 1994-ben pedig színházművészet és rendező szakon végez a cardiffi Welsh College of Music and Drama főiskolán. Utóbbi tanulmányairól szóló képesítését azonban egy ideig nem tudja bemutatni, ennek ellenére – szakirányú végzettséget igazoló papír és többéves szakmai vezetői gyakorlat hiányában is – lehetősége van öt évig (2007–2012) a békéscsabai Jókai Színházat igazgatni. A kérdéses okmány azóta felkerült a színház honlapjára – de sem pecsét, sem sorszám nincs rajta. 2010 után Fekete egyre komolyabb székekbe ülhet be: 2010-ben megválasztják a Vidéki Színházigazgatók Egyesülete vezetőjének, majd bekerül az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) alá tartozó Színházművészeti Bizottságba (2011), ahol akkor már Vidnyánszky Attila elnököl. 2015-től nagyot ugrik a ranglétrán, a Magyar Cirkusz és Varieté Nonprofit (MACIVA) Kft. vezetője lesz, és kinevezik a nemzeti cirkuszművészeti stratégia kidolgozásáért felelős miniszteri biztossá, ugyanebben az évben kinevezi magát a Fővárosi Nagycirkusz igazgatójának,[1] ahol egészen 2018-ig marad, majd kultúráért felelős államtitkárként tevékenykedik tovább. Titulusainak sora 2020-ban is bővült, ugyanis Fekete lett a világ cirkuszművészetének nagykövete; a díjat a Világ Cirkuszművészeti Szövetsége adományozta az államtitkárnak, mégpedig az európai cirkuszművészet megújításáért, a művészeti ág társadalmi üzeneteinek kidolgozásáért, a cirkuszpedagógiai programok kitalálásáért.

Nemhiába a hangzatos kinevezés, Fekete nagy szerepet szán a hazai cirkuszművészetnek. „Új épületről, egy cirkuszművészeti központról álmodunk Európa közepén. A modern és korszerű infrastruktúra és a folyamatosan megújuló tartalom együtt tud bennünket felhelyezni a művészeti águnk csúcsára. Azért dolgozunk, hogy ide jöjjön a világ” – nyilatkozta még 2017-ben.[2] Egy 2018-as interjúban pedig arról beszél államtitkári kinevezése kapcsán, hogy abban hisz, hogy a következő években megszerzett tapasztalatát a nemzet jobbítására tudja fordítani. „Hogy mire a ma még meg sem született gyermekek felnőnek, egy olyan országot találjanak, amelyet büszkén és nyugodtan hagyunk nekik örökül.”[3]

Fekete Péter beszél a Cirkuszi foglalkozás a társadalmi integrációért című rendezvényen, 2016-ban. Fotó. MTI

Területharc

Idén februárban derült ki, hogy pontosan hová szeretné a kormány építeni a Nemzeti Cirkuszművészeti Központot, amelyet kapásból nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítottak. A kormányrendelet értelmében a Nyugati pályaudvar mellett, pontosabban az Eiffel tér, a vasúti pálya, a Ferdinánd-híd és a Podmaniczky utca által határolt területen épülne meg a hatvanméteres üveggömb, az istálló és az artistaképző is. A fejlemény érdekessége, hogy a területet korábban már kinézte magának a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK), ugyanis Vitézy Dávid, az intézmény vezetője és Fürjes Balázs budapesti fejlesztésekért felelős államtitkár ide különböző közlekedésfejlesztési projekteket álmodott meg. A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia egyik fő elemeként itt épülne meg a Déli pályaudvart és a Nyugati pályaudvart összekötő új vasúti alagút. Továbbá más fejlesztések is veszélybe kerülnének a területen, például az elővárosi vonatforgalom sűrítéséhez szükséges plusz peronok építése. Ennél a pontnál idézzük fel, mit is mondott Fekete még 2017-ben a Cirkuszművészeti Központ helyszínével kapcsolatban: „Amint a kormány eldönti, hogy a rendelkezésre álló helyek közül hová építhetjük fel az új cirkuszunkat, abban a pillanatban már előrehaladott állapotban, majdnem kész tervekkel tudunk nekifogni az építkezésnek”[4] – ez pedig nem túl biztató a közlekedési projektek megvalósulása szempontjából. Mindenesetre megkerestük május végén Vitézy Dávidot, aki úgy nyilatkozott lapunknak, hogy folyamatosak az egyeztetések a felek között, és mindenki azon dolgozik, hogy megfelelő megoldás szülessen, ám konkrétumokat nem említett. Mindenesetre a 25/2021. (I. 28.) kormányrendelet szerint „az építési területen új építmény elhelyezéséhez nem kell figyelembe venni a be nem építhető és közcélú zöldfelületi részeket, a tervezett gyalogoskapcsolatot és a tervezett közforgalmú vasúti nyomvonalat.”[5]

Mivel kiemelt beruházásról van szó, a fővárosnak, illetve az érintett VI. kerületnek nem sok beleszólása van a projektbe, bár megvan a véleményük róla. Győrffy Máté, Terézváros alpolgármestere Budapest aranytartalékának nevezte a területet, amely egyébként a VI. kerület egyetlen be nem épített területe. Az alpolgármester egy februári beszélgetésen[6] azt is elmondta, hogy korábban még a fideszes városvezetés parkot szeretett volna itt létrehozni, azonban a MÁV éppen azért nem akarta odaadni a területet, mert abban bíztak, hogy viszonylag hamar vasúti fejlesztések indulnak meg. Erő Zoltán Budapest főépítésze pedig úgy véli, a cirkusznak egyáltalán nem Budapest belvárosában kellene lennie, hiszen ha állattartásról is szó van (és úgy tűnik, hogy igen), akkor inkább a Mexikói út közelében lenne helye a komplexumnak.

Pénzeső

„Hálával tekintek a térségre, mindent, amit a kulturális szféra irányításáról, szervezeti viszonyairól tanultam, itt tanultam meg. Domokos László – a Békés megyei közgyűlés volt elnökeként akkori főnököm, most az Állami Számvevőszék elnöke – megmutatta, hogy miként kell a könyvtárnak, a levéltárnak, a színháznak, a művészeti csoportoknak, a közművelődési intézményeknek egymást kiegészítve úgy működniük, hogy a közpénzt a legjobban és legtisztábban használhassuk fel. Ezt a gondolkodásmódot szeretném most országos mintává tenni” – mondta ezt Fekete még 2018-ban egy interjújában[7] azzal kapcsolatban, hogy mit jelent neki Békéscsaba, ahol évekig színházigazgató volt. Ha már közpénz és országos minta, nem árt megemlíteni, hogy úgy tűnik, Fekete tényleg nagyon kötődik a térséghez. Az állami tulajdonú Előadó- és Cirkuszművészeti Eszközkezelő és Szolgáltató Nonprofit Kft. nemcsak cirkuszi keretek között, hanem stadionokban is kíván cirkuszi, színházi és koncertprodukciókat létrehozni, azonban ehhez a füves pályákat komoly fűvédelemmel kell ellátni. A pályázati értesítőből kiderült, hogy „rendkívül nagy körültekintést igényel a stadionokban, sportlétesítményekben a füves pálya állagának megóvása. A színház és koncert produkciók technikai kiszolgálásához biztosítani kell színpad, díszlet, fénytartó-, hangtartó szerkezeteket, valamint nézőtéri székeket, valamint személyi és közönségforgalmi járásokat. Ezekhez az igényekhez szükséges egy védelmi rendszer, amely megvédi a füvet a mechanikai hatásoktól, különböző időjárási viszonyok között.” Erre egy olyan cég (a békéscsabai Filó és Társa Kereskedelmi és Szolgáltató Bt.) nyerte el a kiírt pályázatot, amely már régóta kapcsolatban áll Fekete Péterrel. Idén márciusban az Átlátszó írta meg,[8] hogy a cég tulajdonosa, Filó Attila 2019-ben kitüntetést is kapott Feketétől, mivel az elmúlt években kiemelkedő segítsége volt a Jókai Színház előadásainak létrehozásában, ugyanis ez a cég készített többek között díszleteket, de végzett többször felújítási és karbantartási munkálatokat is a színház számára. Most pedig közel nettó 300 millió forint értékben végezhetik a stadionok fűvédelmi feladatait. Ez az összeg egyébként meghaladja a cég 2019-es teljes éves nettó árbevételét (209 millió forint). Ami pedig a sportlétesítményekben rendezett előadásokat illeti, az erről szóló kormányhatározat értelmében „nemzeti identitás erősítését célzó programokra” kell majd számítani.

„Magyarország kulturális szereplői rendkívüli felelősséggel szolgálják a nemzet mentálhigiénés egyensúlyának fenntartását, a lelki egyensúly, a béke, a kiegyensúlyozott és fegyelmezett nyugalom megőrzését” – mondta ezt már a koronavírus-járvány alatt Fekete Péter azzal kapcsolatban, hogy a kormány kiemelt figyelmet szentel a cirkuszművészek megsegítésének. A kormány tavaly áprilisban ugyanis 1 millió euróval támogatta ezt a területet. Ha megnézzük a támogatások lebontását, azt látjuk, hogy tényleg szinte mindenre gondolva, differenciáltan osztották szét a pénzt. Gyorssegély kaptak az utazó cirkuszok: állatetetésre, állatgondozásra azonnali támogatásként 50 000, a nagyobb cirkuszoknak 3000, a kisebbeknek 1500 euró jutott. Támogatták a munka nélkül maradt artistákat (30 000 euró) és a nyugdíjas artistákat is (15 fő havi 3000 eurót kap egy évig). Ezen kívül valamennyi állattal foglalkozó artista díjmentesen vihetett állatai ellátására a Nemzeti Cirkuszművészeti Központban tárolt nagy mennyiségű állateledelből és takarmányból. Nagy dobás az újrakezdési támogatás is, amely konkrétan azt jelenti, hogy 300 000 euró értékben „az állam egy utazó cirkusztól előre megvásárol egy-egy előadást. Ezeknek az előadásoknak a díja előre kifizetésre kerül, amelyből a cirkusz az átmeneti időben felkészülhet az újrakezdésre” – áll a támogatásokról szóló közleményben. [9] Emellett létrejött egy segélyvonal, amelyen a Magyarországon bajban lévő cirkuszok és artisták jelentkezhetnek, valamint döntöttek egy „hálaadó kulturális rendezvénysorozatról” is, amelybe a járvány elmúltával „az artista társadalom aktívan bekapcsolódik”.

Zsoké lovasszám a Dinasztiák című előadás bemutatóján a Fővárosi Nagycirkuszban, 2021. február 13. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Új irány

A megújításra vonatkozó törekvések egyik fontos eleme a cirkuszművészet beemelése a felsőoktatásba. Magyarországon ugyanis eddig nem létezett cirkuszművészeti képzés, az ezzel kapcsolatos tudást hagyományosan cirkuszdinasztiák adták át egymásnak családon belül, illetve állami fenntartású, középfokú intézményként működik a Baross Imre Artistaképző. Fekete Péter víziója szerint azonban ahhoz, hogy a cirkuszművészet ugyanolyan rangra emelkedjen, mint bármely más művészeti ág, elengedhetetlen, hogy a területen legyen elérhető, felsőfokú végzettséget adó képzés. Fekete néhány évvel ezelőtt meg is találta azt az intézményt, amely megfelelne céljai megvalósításához, ez pedig a Budapest Kortástánc Főiskola (BKTF), amelynek eddig semmi köze nem volt a cirkuszhoz. Egyetlen ismérve, ami miatt kapóra jött Feketének, hogy 2018-ban Angelus Iván, a főiskola vezetője bejelentette, nincs tovább, lehúzzák a rolót. Megkeresésünkre Angelus vitatta, hogy ne lett volna közük a cirkuszművészethez, ugyanis, mint mondta, már évekkel ezelőtt beépültek a képzésbe az akrobatikus vonulatok. „Részint kezdettől a kontakt, kb. tíz éve a partnering, majd kb. öt éve a parkour révén. A 2010-től fokozódó válságjelek és a fúziós jelenségek láttán konkrét tervek születtek cirkuszművészeti képzés beindítására, de akkor ezeket – épp szakmai támogatottság hiányában – elvetettük” – állítja Angelus. „A fennálló kulturális, jogi, adminisztratív, financiális és munkaerőpiaci feltételek nem teszik lehetővé az 1979-ben megkezdett és 2004-ben főiskolai rangra emelt képzés magyarországi, felsőoktatási formában történő felelős, minőségi folytatását. A hivatásos kortárstánc művészek és tánctanárok képzése 2021. június 14-én hétfőn fejeződik be az alapító és fenntartó Új Előadóművészeti Alapítvány döntése alapján” – áll a három évvel ezelőtti bejelentésben. A Lábán-díj kuratóriuma akkor nagyon szomorú hangú közleményben reagált a hírre: „Sejtettük, tudtuk, hogy a Budapest Kortárstánc Főiskola nehéz helyzetben van (mikor nem volt), de hogy ilyen közel a vég, arra a legrémesebb álmainkban sem gondoltunk. A BKTF előrevetített bezárása nemcsak a művészeti felsőoktatás és a magyar kortárs táncművészet számára súlyos veszteség, aminek szakmai következményei ma még beláthatatlanok, de egy olyan független szellemi műhelyt is elveszít vele az ország, amely minden időben a szabad önkifejezés, a művészi szabadság és vele együtt egy nyitott, szabad, toleráns társadalom mellett tette le voksát – az értékekért és tehetségekért.”

Angelus lapunknak úgy nyilatkozott, hogy annak idején nemcsak financiálisan kerültek nehéz helyzetbe, hanem kulturálisan is híján voltak olyan inspirációnak, amelynek birtokában értelme lett volna folytatni. „Nyilvánvalóvá vált, hogy a leghelyesebb döntés az, hogy bezárjuk a kaput. Szó volt ugyan arról, hogy beolvadjunk a Magyar Táncművészeti Egyetembe, vagy valamely magánegyetem megvásároljon bennünket, de ezeket a lehetőségeket elvetettük, nem akartunk élni velük” – mondja Angelus. Egy szakmai forrásunk szerint többek között az államilag támogatott férőhelyek drasztikus lecsökkentése (BA 0, MA 3–5 hely) hozzájárult a bezárás bejelentéséhez. 2019 tavaszán azonban fordulat következett az iskola történetében, ugyanis Borsós Beáta, a Fővárosi Nagycirkusz megbízott igazgatója, majd maga Fekete Péter is megkereste Angelust azzal az ötlettel, hogy az iskola működjön tovább, de vegye maga mellé a cirkuszművészetet, és alakítsák ki ennek a felsőoktatási és jogi kereteit, egyszóval indítsanak cirkuszművészeti képzéseket. „Ez az ajánlat tartalmilag sokkal szimpatikusabb volt, mint a korábbi lehetőségek. A bezárás idején az is világossá vált, hogy a kortárstánc-művészet izolálódik, és nemcsak a felsőoktatáson belül, hanem a közönség szempontjából is. Nagyszerű és progresszív dolgok történnek a kortárs tánc területén, de mindennek nem sikerül kilépnie a szűkebb szakmai közönségéből a nagyközönség felé. Ezen kívül van egy olyan folyamat is, amely arról szól, hogy a kultúra fejlődése minden területen a szűk diszciplínák felől a különböző fúziós törekvések felé mutat” – mondja Angelus. Fekete Péter színrelépése már a 2019-es pénzügyi beszámolóban is meglátszik, hiszen míg 2018-ban csupán 10 millió forintot kapott az iskolát fenntartó Új Előadóművészeti Alapítvány a központi költségvetésből, addig 2019-ben már 56 millió forintot. A beszámoló szöveges részébe az is bekerült, hogy a „2018-as mélypont után” sikerült stabilizálni helyzetüket, és a jövőben jelentősen bővítik a szakstruktúrát. Ez a munka már két éve zajlik, és Angelus megítélése szerint a magyar jogi viszonyok nehézkessége ellenére igen jól halad. Sikerült törvénybe iktatni a cirkuszművészeti BA- és MA-képzéseket, és folyamatban van, hogy mindez megtörténjen a szakirányú tanári képzéssel is. Ami az új épületet illeti, jelentős támogatással sikerült megvásárolniuk Pesterzsébeten egy volt öntödét. A legnagyobb nehézséget azonban Angelus szerint a személyi feltételek megteremtése jelenti, pontosabban az, hogy ki és mi alapján fog cirkuszművészetet tanítani az iskolában úgy, hogy ezen a területen pedagógusképzés jelenleg nem létezik.

A tananyag tartalmi részét a cirkuszművészet vagy a sport képviselői dolgozzák ki, mivel a főiskola tanári gárdája ehhez nem ért. „Közösségi munkát indítottunk el, amelybe megpróbáljuk bevonni mindazokat, akiknek van tudásuk erről, legyen az a családi cirkusz vagy a sport területe. Jelenleg a pedagógiai szakanyagokat többek között Ott Olivér artista és Hajagos László akrobata, a Baross Imre Artistaképző tanára írja, de maga Fekete Péter is kiveszi a részét a tananyag kidolgozásából” – tudtuk meg a BKTF alapítójától. Angelus szerint reális, hogy 2023-ra megnyithatja kapuit az iskola, amit lehet, hogy addigra már máshogyan fognak hívni, hiszen a cirkusz bekerülhet az intézmény nevébe is. „Nagyon komplex módon gondolkodnak a táncoktatásról, a táncos- és a koreográfusképzés például nincsen külön, mint más intézményekben. Ez egy abszolút Európa-kompatibilis gondolkodási mód” – így vélekedett a főiskola eddigi létezéséről egy szakmai forrásunk, aki azonban aggályokat is megfogalmazott az iskola jövőjét illetően. Véleménye szerint – és ezt több táncművészettel foglalkozó szakember osztja – Fekete Péter cirkuszművészete bekebelezheti a BKTF-et, hiszen nem azért szökkent szárba ez az együttműködés, hogy az intézményt megmentsék, hanem azért, hogy létrejöhessen a cirkuszművészeti képzés. Azaz Feketének kapóra jött az iskola haldoklása. Egy forrásunk szerint Angelus, aki az egész életét adta az intézménynek, és azt évtizedeken keresztül fejlesztette, elfáradt már. „Nincs kinek átadni, egyszerűen nincsen olyan fiatal a mostani szakemberek között, aki bevállalná mindazt az adminisztratív és pénzügyi terhet, amit egy főiskola működtetése jelent” – véli a területet jól ismerő beszélgetőpartnerünk, és hozzáteszi, nagyon sajnálja, hogy ez a nagyszerű művészeti intézmény nem saját jogán marad életben, hanem azért, mert egy államtitkár a céljai szolgálatába tudja azt állítani. Angelus ezzel kapcsolatban arról tájékoztatott minket, hogy ugyan kifelé még nem látszik, de jelenleg egy öttagú csapat dolgozik azon, hogy legyen megfelelő utód a jelenlegi vezetés leköszönése után.

„A jósok ismerik a jövőt. Én annyit tudok, hogy 2023 júniusáig vállaltam el a rektori teendőket. Fekete Péternek erős hite van abban, hogy a táncművészet és a cirkuszművészet megtermékenyítik egymást. Nem engedmény a két terület egymás mellett élése, hanem fejlődési lehetőség” – reagált Angelus a fentebb megfogalmazott aggodalmakra.

 

[1] L. például BÓTA Gábor, „Leváltották a Fővárosi Nagycirkusz igazgatóját”, Népszava, 2015.11.30., https://nepszava.hu/1078082_levaltottak-a-fovarosi-nagycirkusz-igazgatojat (utolsó hozzáférés itt és a többi internetes forrásnál: 2021.06.16.).
[2] TAKÁCS Máriusz, „Jól sáfárkodj a csodával!”, Fidelio, 2017.11.08., https://fidelio.hu/plusz/jol-safarkodj-a-csodaval-4354.html.
[3] LICSKA Balázs, „Mindenkihez eljuttatná a kultúrát az államtitkár”, BEOL – a Békés megyei hírportál, 2018.07.01., https://www.beol.hu/kozelet/helyi-kozelet/mindenkihez-eljuttatna-a-kulturat-az-allamtitkar-1370890/
[4] TAKÁCS M., „Jól sáfárkodj…”
[5] Forrás: sebesp, „60 méteres üveggömb épülhet a Nyugati mellett artisták képzésére”, Tervlap, 2021.04.02., https://tervlap.hu/cikk-nezet/60-meteres-uveggomb-epulhet-a-nyugati-mellett-artistak-kepzesere. Maga a kormányrendelet: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2100025.KOR.
[6] „A város aranytartalékán felépülhet a manézs – podcast”, énbudapestem, 2021.02.17., https://enbudapestem.hu/2021/02/a-varos-aranytartalekan-felepulhet-a-manezs-podcast/.
[7] LICSKA B., „Mindenkihez eljuttatná a kultúrát…”
[8] „Cirkuszi fűvédő: a kultúráért felelős államtitkár számára jól ismert cég nyerte a megbízást”, Átlátszó, 2021.04.21., https://orszagszerte.atlatszo.hu/a-kulturaert-felelos-allamtitkar-szamara-ismeros-ceg-nyerte-el-a-cirkuszos-kozbeszerzest/.
[9] „1 millió euró támogatást kap a hazai cirkuszművészet”, szinhaz.online, 2020.04.21., https://szinhaz.online/1-millio-euro-tamogatast-kap-a-hazai-cirkuszmuveszet/.

Facebook Comments