2001-ben indult a Pécsi Országos Színházi Találkozó, melyet több mint egy évtizedig közösen szervezett a Magyar Színházi Társaság és Pécs városa, ám 2012-ben Vidnyánszky Attila szervezete, a Magyar Teátrumi Társaság is bevásárolta magát a fenntartók közé. Majd 2019-ben az MSZT kiszállt. A rendezvény évek óta viták kereszttüzében állt, mígnem 2021 márciusában bejelentették, hogy megszűnik. Az alábbiakban BALOGH GYULA egyfajta sajtószemlén keresztül kísérelte meg felvázolni a POSZT elmúlt húsz évének történetét.

2001. június: A pécsi Jelenkor folyóirat különszámot[1] jelentet meg, mint a bevezetőben közlik, abból az alkalomból, hogy „2001-től minden év nyarán állandó helyszínen, Pécs városában rendezik meg az Országos Színházi Találkozót. Az első seregszemlére – melynek versenyprogramját Forgách András dramaturg válogatta, a szervezés felelősei Jordán Tamás művészeti vezető és Simon István gazdasági vezető – június 10. és 17. között kerül sor.” A Magyar Színházi Társaság egyetlen személyt jelöl ki válogatóként. Forgách András író, dramaturg még a találkozó előtt a Magyar Hírlapnak adott interjúban[2] elmondja: „Szerettem volna, ha sokféle előadás látható. Radikális, szélsőséges produkció éppúgy, mint konvencionális. (…) Nem láttam például olyan szintű gyerekdarabot, amit meghívtam volna.”

Pécs 2019

A Pécsi Országos Színházi Találkozó tíz éve című, 2010-ben megjelent kötet[3] felidézi, hogy a POSZT előtt vándorfesztiválként működött a találkozó, minden évben más városban rendezték meg. A POSZT-ot leginkább Toller László, Pécs akkori MSZP-és polgármestere ambicionálta, aki Várhegyi Attila akkori fideszes államtitkárnak állítólag elmondta, hogy ha nem társul a finanszírozásban az állam Pécshez, akkor a város egyedül is megrendezi. Az állam végül társult, és az első megnyitón Toller és Várhegyi együtt indította el a rendezvénysorozatot.

Kiosztják az első POSZT díjait: a legjobb előadás a Mohácsi János által rendezett Megbombáztuk Kaposvárt. A legjobb rendezésért Szikora János vehetett át díjat a Szolnokon színre vitt Amadeusért. A legjobb női alakítás díját Eszenyi Enikő érdemelte ki Ibsen Nóra című drámájának címszerepéért. A legjobb férfi alakításnak járó elismerést a zsűri Bubik Istvánnak ítélte Miller Pillantás a hídról című művének főszerepéért, melyet a találkozót vendégül látó Pécsi Nemzeti Színházban játszott.

2002. június: Miközben a találkozó finanszírozása megoldott, az állam és Pécs városa egyenlő arányban osztozik a költségeken, az OFF-programok népszerűek, a rendezvény a szakmán belül szinte azonnal bírálatokat kap. Koltai Tamás kritikus az Élet és Irodalomban közöl írást Barátok közt címmel,[4] amelyben a POSZT-ot egyszerűen „hacacárénak, mustrának, kirakodóvásárnak” titulálja, és felveti azt is, ami gyakori vádként később is megjelenik, hogy a találkozó nem foglalkozik fontos szakmai kérdésekkel.

2003. június: Koltai később is a POSZT nyitányára időzítve szinte minden évben megírja az ÉS-ben a rendezvényt bíráló dolgozatát. „Csak jelezni szeretném, hová vezet, ha nem minőségi szempontok határozzák meg a szelekciót. Ha a határon túlról csak limitáltan jöhetnek előadások. Ha bizonyos színháztípus, például opera, amely jobb helyeken vezető teátrális műfaj, egyáltalán nem jöhet. (…) Ha az egyenletes elosztás, a legkisebb közös sértés és a legnagyobb baráti békesség elve fölülírja a bensőből vezérelt döntést. (…) Nem lehetne, mondjuk, a szakmai programokat komolyan venni, és a versenyelőadások kiválasztását összekapcsolni a bennük fölgyülemlett kérdések vitára bocsátásával? Ez problémaérzékeny válogatást föltételezne, mert a minőségi szempontot ötvözné a vitaalkalmasság szempontjával. Nem az abszolút minőség, hanem az előadásban létrejött esztétikai döntések fontossága számítana. (…) Vidnyánszky Attila Bánk bánja, (…) ha rajtam múlna, díszbemutató lenne a POSZT-on. Hazámhazám – Schillingék hazátlan politikai cirkusza. (…) Kelletlen, nyafka vélemények a nemszeretem politikai színházról: ez maga a provincia. Hogy nincs ott Pécsen: Barguzin. Mocsár.”[5]

2008. június: Tompa Andrea kritikus a Revizoron a találkozó szakmai beszélgetéseiről ír: „A POSZT-on jelenlévő szakma részvétele – tisztelet egy-két kritikusnak, dramaturgnak – a beszélgetéseken alig érzékelhető, vannak viszont civil érdeklődők, akik a helyzet okán nem mernek kérdezni-hozzászólni; egyszer sem tapasztalni, hogy az alkotók közül valaki meghallgatná egy másik csapat előadásáról való eszmecserét: ez pontosan tükrözi nem csak a POSZT, de minden színházszakmai párbeszéd hagyományát nálunk. Az egymás iránti érdeklődés finoman szólva csekély.” [6]

Jordán Tamás a 2002-es POSZT-on

2010. május: A találkozó létrejöttében meghatározó szerepet vállaló Toller László, Pécs polgármestere elhunyt. A városvezető évekkel korábban szenvedett autóbalesetet, utoljára 2006-ban tartott fesztiválzáró beszédet.

2010. június: Az első tíz évben a másfél száz versenyelőadást, melyeket a POSZT-ra beválogattak, hetven rendező jegyzi: Zsótér Sándor tizenegy rendezés, Mohácsi János nyolc, Vidnyászky Attila hat, Ascher Tamás, Balázs Zoltán, Bodó Viktor, Forgács Péter öt. Ez idő alatt talán a legtöbbet a válogatás módjáról folyt a vita. 2011-ig végül marad az egyszemélyes válogatás: 2002-ben Szűcs Katalin Ágnes kritikus, 2003-ban Németh Ákos drámaíró, 2004-ben Csengery Adrienne operaénekes, 2005-ben Karsai György klasszika-filológus, egyetemi tanár, 2006-ban Márton András színész, 2007-ben Dömölky János filmrendező, 2008-ban Kukorelly Endre író, 2009-ben Janisch Attila filmrendező, 2010-ben Fáy Miklós kritikus válogat.

Az első tíz évben szakmai körökben nehezményezik azt is, hogy a POSZT nem vált nemzetközi fesztivállá. A szakmai zsűribe ugyan általában hívtak egy-két külföldi szakembert (2009-ben külön külföldi zsűri is volt), de sosem volt szempont, hogy a programot szélesebb nemzetközi szakmai közönségnek bemutassák. A határon túli magyar színházakat 2010-ig legtöbbször a sepsiszentgyörgyi és a kolozsvári társulat képviselte, de a határon túli résztvevők számát kimondatlanul egy-két előadásban maximálták. Mivel például operát és bábot sem volt tanácsos beválogatni, a találkozó elsősorban a prózai darabok seregszemléje maradt, a versenyből gyakorlatilag kimaradtak a tánc- és mozgásszínházi előadások, a hibrid műfajok, a performansz és a dokumentumszínház, a gyerek- és zenés produkciók, ezek néhány kivételtől eltekintve csak a kísérőprogramok közé kerülhettek be.

Ennek a következménye volt a függetlenek alulreprezentáltsága a fesztivál teljes időszaka során. Ez a jelenség fokozódott a fesztivál második szakaszában, amikor többen válogattak. Az OFF-on viszont teret kaphattak a versenyprogramból kiszoruló, progresszív kezdeményezések, amelyek sokszor népszerűbbek voltak a versenyelőadásoknál. Az említettek mellett az OFF-program keretében rendeztek könyvhetet, szabadtéri koncerteket, kortárs felolvasószínházat (Nyílt Fórum), közönségtalálkozókat, könyvbemutatókat, itt lehetett látni az egyetemisták előadásait, egy ideig a színészek még főztek is a vendégeknek.

2011. március: Márta István lett a POSZT új művészeti igazgatója – számol be erről a HVG.[7] A találkozó művészeti vezetői tisztsége azután üresedett meg, hogy a fesztivált szervező társaság két ügyvezetője, Jordán Tamás és Simon István 2010 nyarán tíz év után visszavonult. A Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetőjévé január 1-jei hatállyal Stenczer Bélát nevezték ki, ám az új művészeti vezetőt sokáig keresték. A posztot korábban Rudolf Péter és Mácsai Pál is visszautasította egyéb szakmai elfoglaltságára hivatkozva. Márta István a lapnak elmondta, hogy az OFF-programokhoz új helyszíneket szeretnének igénybe venni, többek közt a megnyíló Zsolnay Kulturális Negyedet (rövid idő alatt kiderül, hogy ez nem bizonyult jó ötletnek). A Kodály Központban pedig zenés produkciókat látnának vendégül.

2011. június: A Népszabadság tudósítója így kezdi beszámolóját: „Senki sem tudja, min ütközött meg annyira a rendező Vidnyánszky Attila, a debreceni Csokonai Színház igazgatója, hogy a Mesés férfiak szárnyakkal című előadás szakmai beszélgetésének egyharmadánál székét felrúgva, sértetten távozzon.”[8] Az írás hivatkozik Márta Istvánra, aki szerint a fesztiválon is jól érzékelhető a bizonytalanságból fakadó frusztrált hangulat. Ehhez adódik még az is, hogy katasztrofális helyzethez vezet a szakmán belüli megosztottság. Az alternatívokról szóló beszélgetésen ezt a véleményt többen osztották: „A színházi élet nemcsak a kőszínházak és a függetlenek között törik meg, hanem már a struktúrán belül is erősödik a viszály – leginkább ideológiai alapon.” Vidnyánszky a Dehir.hu-nak egyenesen így fogalmazott: „Sokan elégedetlenek vagyunk. Rajtam kívül például Zsótér Sándor is kikelt amiatt, hogy a POSZT-on egy ideológiailag szervezett kultúr- és ízlésterror zajlik, ami méltatlan a szakmához. A magyar kritika a legsötétebb korszakát éli, így ennek semmi értelme.”[9]

Nézők a 2002-es POSZT egyik előadásán

2012. február: A POSZT honlapján megjelenik a hír: „2012-től megváltozik a Pécsi Országos Színházi Találkozó tulajdonosi szerkezete. A POSZF Kft.-ben a Színházi Társaságéval megegyező tulajdonrészt szerzett a korábbi tulajdonosok egyetértésével a jobb oldali szimpátiájú Magyar Teátrumi Társaság, így a Kft. tulajdonosi szerkezete jelenleg a következő: Pécs városa 66,8 százalék, Magyar Színházi Társaság 16,6 százalék Magyar Teátrumi Társaság 16,6 százalék. A Felügyelő Bizottság összetétele nem változik.” Közlik azt is, hogy 2012. július 1-től Stenczer Béla mellett egy új ügyvezető, a szintén pécsi Révész Mária is belép a Kft. irányításába. Ugyanakkor megjegyzik, hogy belépése nem érinti Márta István művészeti vezető munkáját. Közlik továbbá: „A Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság megegyezett, hogy a jövőben közösen hozzák meg a szükséges szakmai döntéseket. Megállapodás született a 2013. évi POSZT válogatóinak személyéről”: Solténszky Tibor dramaturgot a Magyar Színházi Társaság kérte fel, Szigethy Gábor írót, színháztörténészt pedig a Magyar Teátrumi Társaság. „A két társaság megállapodott abban is, hogy közösen jelöli ki a versenyprogram zsűrijét, és tesz javaslatokat az OFF programra, illetve a szakmai programokra, a hazai és külföldi meghívottakra. Pécs közgyűlése 75 millió forintot szavazott meg az idei [2012] fesztiválra, és a minisztérium is ugyanekkora összegű támogatásra tett ígéretet.”[10]

2012. június: A Magyar Teátrumi Társaság a Széchenyi téren saját helyszínt alakít ki, felállítja a Magyar Teátrum Sátrat, amelyben a hozzájuk kötődő alkotók lépnek fel, illetve velük rendeznek beszélgetetéseket.

2013. június: A szakmai beszélgetésekre a két szakmai hozzászóló egyikét az előadások alkotói delegálják. Mások mellett Koltai Tamás felveti, hogy ez ellehetetleníti a vita és a kritika lehetőségét ezeken a beszélgetéseken.

2015. április: Ez az év hozza az egyik legélesebb botrányt: „A kritikusok céhe a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT) zsűrijébe annak szakmai tulajdonosai – a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság – felkérésére jelölte Csáki Judit színikritikust. A jelölést azonban a szervező-tulajdonosok indoklás nélkül elutasították. Több jeles kritikus közleményben fejezi ki szolidaritását a kollégájukkal, akit – szerintük – megakadályoztak a szabad véleménynyilvánításban. »Szolidaritásunkat a hallgatásra felszólított kollégával hallgatással fejezzük ki: azzal, hogy bojkottáljuk a POSZT-ot, az általunk szerkesztett lapokban, blogokban, azokon a felületeken, ahol rendszeres szerzők vagyunk, nem lesz szó az idei POSZT-ról. Bojkottunkkal a közpénzből fenntartott POSZT tulajdonosainak átláthatatlan és szakmaiatlan döntéseire kívánjuk ráirányítani a figyelmet« – írják az aláírók: Herczog Noémi, Jászay Tamás, Koltai Tamás és Tompa Andrea.”[11]

A történtek miatt a Színházi Kritikusok Céhe kilép a Színházi Társaságból. A hatás – mint várható volt – megosztó lett, a szakmából és azon túlról is sokan csatlakoznak a bojkotthoz, Esterházy Pétertől Parti Nagy Lajosig, míg a kritika sem marad el: Stumpf András újságíró „lekultúrhisztizi” a bojkottot. „Posztháború indult ezután különféle internetes felületeken” – írja a Librarius.[12]

2015. június: „A fesztivál versenyprogramját végignézve a zsűri Vidnyánszky Attila rendezésének, az Isten ostorának ítéli a POSZT négy díját, köztük a két legfontosabbat, a legjobb előadásnak és a legjobb rendezésnek járót is” – adja hírül Kovács Bálint az Origo felületén.[13]

2016. január: A tulajdonosok képviselőiből, illetve a pécsi teátrum akkori vezetőjéből álló bizottság dönt a POSZT-ot irányító új vezetői csapatról. A pályázaton, amelyre Komáromi György, a Radnóti Színház akkori gazdasági igazgatója, illetve Göttinger Pál Lévai Balázzsal együtt is aspirál, végül a befutó Magyar Attila, Szűcs Gábor és Kővári Zsuzsa közös pályázata. Az ügyvezetői teendőket pedig Magyar Attila, a pécsi Zsolnay Örökségkezelő Kft. gazdasági igazgatója veszi át.

2016. február: A POSZT-ot működtető cég két eddigi ügyvezetője, Stenczer Béla és Kőhalmi Andrea – aki időközben Révész Mária helyett került a pozícióba – távozik tisztségéből.

2016. március: A POSZT új vezetése létrehoz egy szakmai tanácsadó testületet, amelynek elnöke Hegedűs D. Géza színművész.

A tizenhat tagú testület tagjai a színházi élet számos területéről érkeznek: Balogh Tibor (határon túli színházak), Besenczi Árpád (vidéki, kiemelt minősítésű színházak), Cseke Péter (Kaposvári Egyetem, Művészeti Kar), Gemza Péter (vidéki, nemzeti minősítésű színházak), Karsai György (Színház- és Filmművészeti Egyetem), Keszég László (Magyar Színházi Társaság), Komáromi György (gazdasági igazgatók), Magács László (független színházi szervezetek), Mácsai Pál (budapesti színházak), Máté Gábor (budapesti színházak), Őri László (Pécs Megyei Jogú Város), Rátóti Zoltán (MMA Színházművészeti Tagozat), Stuber Andrea (Színházi Kritikusok Céhe), Szűcs Gábor (POSZF Nonprofit Kft.) és Vidnyánszky Attila (Magyar Teátrumi Társaság).

2017. május: Stuber Andrea kritikus bejelenti, hogy kilép a szakmai tanácsadó testületből. Levelében indokként arra hivatkozik, hogy „nem sikerült új és meggyőzően szakmai alapokra helyeznünk a válogatási szisztémát”, beleértve, hogy kritikus is legyen a válogatók között. Többek közt azt írja: „A kudarc az enyém is: nem tudtam támogatást szerezni olyan elvek érvényesítéséhez, amelyeket fontosnak tartok: a valós szakmai konszenzus, az összeférhetetlenség kizárása, a transzparencia igénye. Megítélésem szerint nem sikerült garanciális kereteket teremtenünk ahhoz, hogy a POSZT-ra fordított sokmillió forint közpénz átlátható módon és kétségbevonhatatlan szakmai indokoltsággal legyen elköltve.”[14]

2017. július: A „kultúrharc” helyét átveszi az érdektelenség, az „árkok betemetése”. Ahogy Tompa Andrea írja a Magyar Narancsban: „A botrány, a vita, a kritika hiánya azonban több mindenről árulkodik. Például arról, hogy szakmailag már érdektelen ez a rendezvény, az eddigi vitatkozók eleve távol maradtak, kiszorultak, és így győzött a konszenzus, amit nevezzünk inkább megalkuvásnak. Idén semmilyen fontos »szakmai vitát« nem rendeztek a POSZT-on, úgy tűnik, nincsenek megbeszélni való kérdések. (…) Az idei programról is elmondható, hogy kiegyensúlyozott, és hozza, amit a megrendelő szám szerint is vár. Ezúttal is volt 7 nagyszínpadi és 7 kamara-előadás, pont úgy, ahogy elvárják, volt 2 határon túli, 1 független. És éppen arányban van a főváros és a vidék. Keresztmetszet, mondta a sajtótájékoztatón Szabó László, a Teátrumi Társaság képviselője. Ami keresztmetszet, az az, »ami jellemző«. Valahogy ilyen az egész POSZT: jellemző erre az országra.”[15]

Török Tamara és Ascher Tamás a 2003-as POSZT-on

2019. május: A 19. POSZT előtt a Magyar Színházi Társaság Jó kérdés sorozatának témája a találkozó. Turbuly Lilla, a Színházi Kritikusok Céhének elnöke a Fidelio beszámolója[16] szerint így fogalmazott: „Ha kritikusok válogatnának, köztünk is lennének ízlésbeli különbségek, de azt hiszem, a rendszert kéne egy kicsit pontosabban belőni.” Felhívta a figyelmet arra is, hogy amióta a POSZT létezik, 39-en válogattak, közülük mindössze 5 nő, utoljára 2014-ben Császár Angéla. „Összevetve, hogy a statisztikák szerint a színházba járó közönség 70 százaléka nő, ez egy érdekes szám” – jegyezte meg.

2019. május: „Vidnyánszky Attila, a Magyar Teátrumi Társaság elnöke egy tévéműsorban elmondta, hogy szívesen látná, ha a POSZT újra vándorolna, vagyis minden évben más városban rendeznék meg. Az biztos, hogy ez az ötlet az önkormányzati választásokig nem kerül napirendre.”[17] Ugyanakkor felveti, hogy szóba jöhetnének olyan városok, ahol megújul a színházépület, például Kaposvár. Ugyanakkor a POSZT tulajdonosi körében többségbe került Zsolnay Örökségkezelő Kft. vezetője, Vincze Balázs közli, ebben az évben 30 millióval járulnak hozzá a költségekhez, a következőben pedig, a jubileumi rendezvényen ezt az összeget megemelnék 10 millióval. Az EMMI a 2019-es költségekhez 70 milliót ad, de így is összességében a két évvel korábbihoz képest kevesebb támogatás áll rendelkezésre.[18]

2019. június: Június 15-én még nem lehet tudni, hogy ez lesz az utolsó POSZT, a díjakat annak rendje és módja szerint kiosztják.[19]

A találkozó végét követően két nappal a Magyar Színházi Társaság közleményben tudatja: „Összegezve eddigi tapasztalatainkat, tekintettel arra, hogy az egyik kisebbségi tulajdonosként nem áll módunkban megfelelően gyakorolni tulajdonosi és ellenőrzési jogunkat, a Magyar Színházi Társaság Elnöksége úgy döntött, hogy kilép a POSZF Nkft.-ből és tulajdonrészét felajánlja a másik szakmai tulajdonosnak.”[20] Keszég László, a Magyar Színházi Társaság elnöke a közleményhez csak annyit kíván hozzáfűzni, hogy azért most hozták nyilvánosságra, mert a bejelentéssel nem szerették volna megzavarni a rendezvényt. A cég többségi tulajdonosa a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft., a két kisebbségi tulajdonos pedig a két szakmai szervezet, vagyis a Magyar Színházi Társaság és a Magyar Teátrumi Társaság volt.

A közleménnyel egy napon – bár érdemben két eltérő ügyről van szó – a Revizoron jelenik meg az a levél, amelyben személyes okokra hivatkozva Karsai György egyetemi tanár lemond a POSZT Tanácsadó Testületi tagságáról, amely tisztséget a Színház-és Filmművészeti Egyetem képviseletében látott el.[21] A bejelentésből éles levélváltás kerekedik a Magyar Teátrumi Társasághoz közel álló Balogh Tiborral. Az ügyben a Színházi Kritikusok Céhe Karsai György mellett áll ki.

Az Átlátszó birtokába került a Páva Zsolt polgármester által elrendelt vizsgálat eredménye, amely vizsgálat komoly problémákat talált a Pécsi Országos Színházi Találkozót szervező, az önkormányzat tulajdonában lévő POSZF Nkft.-nél.[22]

Szakmai beszélgetés a 2008-as POSZT-on

2020. január: Felerősödik a bizonytalanság a POSZT helyszínéről. Miközben a 2019 őszén megválasztott új – ellenzéki – városvezetés azt kommunikálja, hogy a találkozó 2020-ban Pécsen lesz, és a rendezvényt a város megemelt összeggel támogatja, a Magyar Teátrumi Társaság közli, hogy a megjelent hírekkel ellentétben nem állapodtak meg Pécs város vezetőivel sem abban, hogy a 2020-as POSZT Pécsett lesz, sem abban, hogy a következő években ott – vagy máshol – lenne.

2020. február: A Népszava írása szerint: „A versenyprogram válogatása jelenleg is zajlik, de a lap által megkérdezett színházi szakemberek többsége reménytelennek látja a POSZT jövőjét. Szerintük a találkozót tönkretette a két színházi szövetség közti feszültség. Elmondták: az elmúlt 8–10 évben a színészek – a POSZT-on bemutatott előadásuk lejátszása után – nem szerettek Pécsen maradni, mivel a megosztott szakma képtelen az értelmes párbeszédre, közös, oldott hangulatú időtöltésre.” [23]

2020. március: Kihirdetik a 2020-ra tervezett, Dér András, Uray Péter és „segítőjük”, Sándor L. István által összeállított versenyprogramot. Eközben a helyszín és a finanszírozás körüli bizonytalanság nem enyhül, a bizonytalan helyzetet tovább fokozza a koronavírus-járvány.

2020. június: A POSZT szervezői Facebook-oldalukon közlik, hogy mivel a pandémiás helyzet miatt nem tudták megrendezni az eseményt, gondolkodnak arról, hogy valamilyen rendhagyó módon mégis megtartsák a jubileumi fesztivált még 2020 őszén, vagy 2021 januárjában. Emlékeztetnek arra is, hogy POSZF tulajdonosai áprilisban két új ügyvezetőnek adtak megbízást: Márta István zeneszerzőnek, több fesztivál alapítójának, és Moravetz Levente színész, rendezőnek; a menedzsment tagja továbbra is Szűcs Gábor fesztiváligazgató.

A magyar színházi élet legjelentősebb szakmai találkozójának elmaradásából inspirálódva a Partizán június 11–14. között POSZT, azaz Pandémia Okozta Színházi Találkozó címmel beszélgetés-sorozatot szervez, amelyet online közvetít.

2020. július: „Márta István, a fesztivál újonnan kinevezett ügyvezetője az InfoRádiónak nyilatkozott, és elmondta, törekvésük, hogy a kiélezett színházszakmai megosztottságban a POSZT egy semleges terület, a szakmai párbeszéd helyszíne legyen. A találkozóra – amennyiben a vírushelyzet megengedi – szeptember 1. és 10. között kerül sor, a helyzetre tekintettel csökkentett programmennyiséggel, mondta Márta István.”[24]

2020. augusztus: „A Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nkft. közleménye szerint a POSZT tulajdonosai és ügyvezetése – hosszas és körültekintő mérlegelést követően – úgy döntöttek, hogy a júniusról szeptemberre tervezett 20. fesztivál megtartását későbbi időpontra halasztják.”[25]

Néhány nappal később az MTI azt írja, hogy kormányzati támogatásból készülhetnek felvételek az elhalasztott 20. Pécsi Országos Színházi Találkozóra beválogatott előadásokról.

2020. november: Az Átlátszó újabb cikket tesz közzé: „A Pécset 2019 ősze óta vezető Péterffy Attila polgármester és az önkormányzat közleményben tudatta, hogy az átvilágítás során az derült ki, a POSZT korábbi szervezői a fesztivál egyes költségeit duplán fizették ki, és ezzel az általuk alapított céget gazdagították. Ráadásul a kulturális TAO-támogatással is visszaéltek. Emiatt a Zsolnay Negyed új vezetője novemberben hűtlen kezelés, költségvetési csalás és közokirat-hamisítás gyanújával feljelentést tett a rendőrségen.”[26]

A folytatás november 30-án jelenik meg az Indexen: „Tételesen cáfolták az az őket ért vádakat a Pécsi Országos Színházi Találkozó szervezői. Állítják, egyetlen fillér sem tűnt el cégeikből, ellenben csak hasznot hajtottak a részben a Pécs városa által tulajdonolt cégnek és a fesztiválnak, melybe a város az utóbbi időben már egyre kevesebb pénzt tett bele.”[27]

Stenczer Béla és Mártha István a 2012-es POSZT-on. Fotók: Simara László

2021. március 3.: „A HVG-nek Péterffy Attila pécsi polgármester elmondta, hogy a kisebbségi tulajdonos egy két héttel ezelőtti taggyűlésen kezdeményezte a Pécsi Országos Színházi Találkozó Nonprofit Kft. megszüntetését. Az MTT titkára, Szabó László ugyanakkor állítja, hogy közösen döntöttek a megszüntetésről. Szerinte a POSZT »elfáradt, és Pécsnek nem is volt annyira fontos«.”[28]

„Az ügyben Pécs város polgármestere, Péterffy Attila a PécsMa tudósítása szerint határozottan kiállt a POSZT mellett. Mint fogalmazott: nem engedik el a POSZT-ot, és vételi ajánlatot tesznek a Teátrumi Társaságnak vállalva, hogy akár állami támogatás nélkül is megrendezik a színházi találkozót, amely a város egyik fontosabb brandje. A polgármester azt is elmondta, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumával tárgyalt a fesztivál támogatásáról, de amikor azt ajánlották neki, hogy cserébe Pécs adja el az államnak a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft.-t és vele együtt a vidék legnagyobb és legmodernebb koncerthelyszínét, a Kodály Központot, erre nem volt hajlandó.”[29]

2021. március 4.: A Teátrumi Társaság újabb közleményt ad ki: „Közös döntés után a nyilvánosság előtt a kisebbségi tulajdonost, azaz az MTT-t rágalmazni és valótlanságokat állítani még akkor sem szép dolog, ha megértik, hogy Pécs város vezetésének összetett politikai problémájával nem könnyű megbirkózni, és hogy ilyen problémáktól terhelten egyesek szamárságokat beszélnek.”[30]

Március 5.: Karsai György a Klubrádiónak elmondja, hogy mindig olyan szakemberek állították össze a POSZT programját, akiknek a szakmai hozzáértése nem volt megkérdőjelezhető. Hosszú évtizedekig figyelte a POSZT működését, és szerinte ideológia szerinti kizárás, kedvezés nem fordult elő, ez egyszerűen nem igaz.

2021. március 31.: Az idővonal elkészítésekor az utolsó fellelhető hír a POSZT-ról a pecsma.hu-n jelent meg: „Megkezdődött a Pécsi Országos Színházi Fesztivál Nonprofit Kft. végelszámolási eljárása. Ez azt jelenti, hogy a pécsi önkormányzat szándékainak megfelelően átveheti a POSZT szervezését, vagyis – ahogy fogalmaztak – újraélesztését. Mint a lapunkhoz eljuttatott közleményből kiderül, az új fesztivál koncepciójának kidolgozását a Művészeti Tanácstól várja a városvezetés.”[31]

Jordán Tamás, a POSZT ötletgazdája, elindítója 2010-ben a már említett összegző kötetben arra a kérdésre, hogy „Idén zajlik a tizedik POSZT. Milyen lesz a huszadik?”, szűkszavúan azt mondta Nánay István kritikusnak: „A huszadiknak ugyanúgy meg kell lennie, mint a tizediknek.” Most már tudjuk: az alapító várakozása egyelőre nem teljesült.

[1] XLIV, 6. sz. (2001)
[2] BÓTA Gábor, „Forgách András a pécsi országos színházi találkozó válogatási elveiről: »Szerettem volna több produkciót«”, Magyar Hírlap, 2001. május 25.
[3] POSZT 10: A Pécsi Országos Színházi Találkozó tíz éve, szerk. NÁNAY István, Budapest: Alexandra, 2010.
[4] XLVI, 23. sz., 2002. június 7.
[5] KOLTAI Tamás, „Mi néki Hecuba?”, Élet és Irodalom XLVII, 23. sz., 2003. június 6.
[6] „Benne ülünk. Szakmai beszélgetések a POSZT-on – POSZT 2008”, revizoronline.com, 2008.06.17.
[7] MTI-hír, HVG, 2011. március 29., https://hvg.hu/kultura/20110329_marta_istvan_poszt.
[8] SZEMERE Katalin, „Vidnyánszky sértődötten elrohant. A sorsvállalás fontos”, Népszabadság, 2011. június 16.
[9] Forrás: https://szinhaz.hu/2011/06/18/vidnyanszky_a_magyar_kritika_a_legsotetebb_korszakat_eli
[10] „Változás a POSzT tulajdonosi szerkezetében”, 2012.02.27., .
[11] Forrás: „Bojkottálják a kritikusok a POSZT-ot”, hvg.hu, 2015.04.08.
[12] A SZERK., „Posztok és riposztok: a céh ezennel kilép”, librarius.hu, 2015.14.09.
[13] „Élet-halál harc folyik a színházban”, origo.hu, 2015.12.28.
[14] „Búcsú a POSZT Szakmai Tanácsadó Testületétől”, 2017.05.08.
[15] TOMPA Andrea, „Nem marad más, mint a felejtés. Az idei POSZT-ról”, magyarnarancs.hu, 2017.07.12.
[16] „Nem kegyeket osztunk. Beszélgetés a POSZT-válogatásról”, fidelio.hu, 2019.05.20.
[17] Forrás: SZÁNTÓ Eszter, „Költözhet a Pécsi Országos Színházi Találkozó”, 24.hu, 2019.05.31.
[18] Uo.
[19] http://poszt.hu/aktualis/2019-06-15-a-2019-es-poszt-dijazottjai
[20] Forrás: „Kiszáll a POSZT-ból a Magyar Színházi társaság”, hvg.hu, 2019.06.17.
[21] „Karsai György lemond a POSZT Tanácsadó Testületben betöltött tagságáról”, revizoronline.hu, 2019.06.17.
[22] ERDÉLYI Katalin, „A pécsi önkormányzat súlyos hiányosságokat talált a POSZT színházi találkozót szervező cégnél”, atlatszo.hu, 2019.06.24.
[23] UNGÁR Tamás, „Erős bizonytalanság övezi a POSZT-ot”, nepszava.hu, 2020.02.29.
[24] „Gyűlölködésektől mentes színházi vitákat ígér az idei POSZT”, 24.hu, 2020.07.25.
[25] http://poszt.hu/aktualis/2020-08-05-a-20–poszt-kesobbi-idopontban-kerul-megrendezesre
[26] ERDÉLYI Katalin, „Pécs új vezetése feljelentést tett hűtlen kezelés miatt a POSZT színházi találkozó kapcsán”, atlatszo.hu,, 2020.11.26.
[27] LEXA, „Cáfolják a vádakat a POSZT feljelentett szervezői”, index.hu, 2020.11.30.
[28] (CSM), „Mostani formájában megszűnik a poszt”, fidelio.hu, 2021.03.03.
[29] -ftb-, „A POSZT-nak akkor van értelme, ha minden magyar teátrum részt vesz rajta”, Index, 2021.03.03.
[30] Forrás: „Vidnyánszkyék szerint »nem szép dolog« őket felelőssé tenni a POSZT megszűnéséért”, hvg.hu, 2021.03.04.
[31] „A Művészeti Tanács dolgozhatja ki a POSZT örökébe lépő új fesztivál koncepcióját”, pecsma.hu, 2021.03.31.