Turbuly Lilla: Zene nélkül lehetetlen?

Az V. Roma Hősök Fesztiválról
2022-10-25

A Független Színház Magyarország idén ötödszörre rendezte meg a Roma Hősök Fesztiválját, amelyet két formában is követhettek az érdeklődők: májusban élőben az RS9 Színházban, szeptemberben pedig szerveztek egy online „ismétlést”. A programban magyar és külföldi (szlovák, cseh és ír) roma társulatok előadásai mellett koncertek és kerekasztal-beszélgetések is szerepeltek.

Az idei fesztivál hívószavai a család és a harc voltak – két olyan fogalom, amelyeket a mai magyar politika folyamatosan (ki)használ, itt azonban a politikai ideálképektől igencsak eltérő családok jelentek meg. Generációs családtörténetek, nem vérségi, hanem választott családi kapcsolatok, a társadalmi normától eltérő, vándorló életmódot folytató családok.

Helver éjszakája. Fotók: Vincze Alina

Nem minden előadás kapcsolódott közvetlenül romákhoz. A kassai Actor Színház Ingmar Villquist drámáját, a Helver éjszakáját (r.: Anton Korencí) hozta el, amely egy értelmi sérült fiatalember és az őt felnevelő asszony kapcsolatáról szól egy fenyegető, polgárháborús közegben. Az előadás időben és helyszínben nem konkretizálja a cselekményt, a mostani, háborús korszakban azonban nagyon is mainak érezhetjük. A belső, intim tér és a zajaival beszűrődő, fenyegető külvilág feszültsége végig ott izzik a játékban. A társai által kigúnyolt, semmibe vett Helvert megszédíti, hogy most őt is harcra fognák, katona lehet belőle. Nem látja, hogy milyen gyűlöleteszmék nevében, ráadásul egy másokkal morális gátak nélkül kegyetlenkedő parancsnok oldalán. Frantisek Balog szuggesztív megformálásában a túlmozgásos, izgatott Helver gyermeki őszinteséggel számol be nevelőanyjának mindarról, aminek tanúja volt. Az asszony szerepében Diana Semanová finom rajzát adja a Helvert – saját, elvesztett gyermeke helyett is –mindenek ellenére szerető asszonynak.

Az ír családi társulat, a TravellerWagon Wheel Company Gyászolt Írország? című előadása (r.: Anthony Fox) valós eseményeket dolgoz fel:az ír hatóságok által lakókocsis telepekre kényszerített travellerek helyzetét. Egyben emléket állít egy 2015-ben történt tragédiának, amikor az egyik ilyen lakótelepen tűzvész tört ki, tíz ember, köztük öt gyerek halálát okozva. A darabot Michael Collins írta, és fiával együtt ő is játssza. A prózai szövegeket dalokkal és versekkel váltogatva számolnak be a (nem kizárólag roma) travellerek életéről, a velük szembeni, hivatalos és közemberi megnyilvánulásokról. A Gyászolt Írország? a dokumentumszínház elemeit is felhasználó, legkonkrétabb és leginkább politikus előadás a fesztivál programjában.

Gyászolt Írország?

A cseh ARA Art Társulat Mama / Dajori című előadása (r.: David Tiser) lényegében egy monodráma, még akkor is, ha négyen játsszák. A múlt század első felétől 1989-ig kíséri végig egy roma családban négy nőgeneráció életét. Tanulni vágyó, az életnek tervekkel, lendülettel nekiinduló gyereklányok és asszonyok életét, akik a szűkebb és tágabb környezetük hatására megrekednek, egymás sorsát ismétlik, amikor pedig a dédunoka már azt hinné, hogy neki végre sikerült, amiről álmodott: nagy, boldog családja lesz, a kórházban tudomása és akarata ellenére sterilizálják. Ezt azonban csak mi, nézők tudjuk, a boldog kismama nem, így a dráma az elképzelt boldogság és a realitás konfliktusából a nézőben születik meg. A négy nőalakot Pavlína Matiová játssza, csillogóan, annyi kedvvel, humorral, játékkal és drámával, hogy színészi ereje áttör a laptop képernyőjén. Van bátorsága lassúnak lenni, percekig forgatni a szájában a falatot, hogy elhiggyük, egy fél kifli tényleg maga lehet a boldogság. Játszótársai, a két zenész és a több szerepbe is belebújó színész teret és biztos hátteret adnak a játékához.

A Balogh Rodrigó és Illés Márton által írt Békamesék allegorikus mese, melyben szintén több generáción keresztül mutatnak meg olyan élethelyzeteket, sorsokat, melyeket a szereplők roma származása határoz meg. (A békametafora onnan ered, hogy Portugáliában az üzletek elé kihelyezett kerámiabékákkal jelzik, hol nem kívánatosak a romák.) Az, hogy végig békákról és nem cigányokról beszélnek, a békák kapják a környezetük részéről a negatív jelzőket, hozzájuk kötik a sztereotípiákat, eltávolít és ironizál. De a szöveg és a játék egyébként is tele van hol keserű, hol metsző iróniával, máskor humorral. Feltűnik a békává változtatott királyfi ismert mesei motívuma is.

Az előadás még egy metaforát használ: egy téglafalat, amelyben az egyes téglákon feliratok jelzik az emberi életet befolyásoló állami, társadalmi intézményeket, fogalmakat, viszonyulásokat. A szereplők generációkon keresztül fennakadnak ezen a falon, míg végül a legfiatalabbnak zenei tehetsége révén sikerül azt ledönteni.

Ahogy a Mamában, itt is az előadás hangsúlyos eleme a zene. Az alkotók punk operának nevezik, ugyanis a szereplők sokszor énekbeszédben mondják a szövegüket, hasonlóan Pintér Béla darabjaihoz. A zenészek itt is végig a színpadon vannak, és időről időre belépnek a játékba. Jófajta mozgalmasságot visz a különben jórészt statikus, valóban operai játékmódba, hogy teljesen hétköznapi helyzeteket énekelnek el.

Czinka Panna – Boszorkánycsárdás.

Folyamatosan jelen vannak a zenészek a Boda-Novy Barnabás által írt és Boda-Novy Emília által rendezett Czinka Panna – Boszorkánycsárdás című előadásban is, amely a XVIII. században élt legendás hegedűművész életéből indul ki. Aki korát messze meghaladva roma nőként épített önálló művészkarriert és alapított cigányzenekart, és mindezt külsejével is reprezentálta: feltűnő szépségű nőként férfiruhában járt és pipázott. Az előadás ehhez képest hagyományosabban ábrázolja: Farkas Ramóna megformálásában a hagyományos cigány női viseletet hordó, szép hosszú haját ékszerként viselő Czinka Pannát látunk. Igaz, itt még a fiatal, önmagában bizonytalan lány áll előttünk, nem a befutott művész. Az előadás eljátszik azzal a gondolattal, mi lett volna, ha Czinka Panna nem roma férjet választ magának, hanem az őt századához vendégszereplésre hívó katona párja lesz. A romantikus, kicsit a népszínművek stílusára is hajazó játékba ma is érvényes kérdések vegyülnek: Felül lehet-e emelkedni a kölcsönös előítéleteken, berögződéseken? Mi kell ahhoz, hogy egy (roma) nő a házasság-gyerekek-fakanál életmodell mellett/helyett művészi pályára léphessen? Kap lehetőséget egy nem művészi pályára készülő roma lány arra, hogy kilépjen a hagyományos (roma) női szerepkörből? Összevetve a Békamesékkel, egybecsengenek abban, hogy ahogy a XVIII. században, ma is szinte a zene, vagy tágabb értelemben a művészet az egyetlen kiugrási lehetőség egy roma fiatalnak. (Ha végiggondoljuk a közelmúltban ismertté vált romákat, kevés kivétellel a zenei tehetségkutató műsorokból kerültek ki. Innen nézve jelképes az is, hogy a 9-es busz a Cigány Muzsikusok Parkján keresztül vezet a belvárosba.) De akkor mi van azokkal, akik másban tehetségesek? Vagy nem kiugróan tehetségesek, hanem átlagos képességű fiatalok?

Ahogy láttuk, az előadások egy részében meghatározó volt a roma tematika, más részük nem vagy nem kizárólag romákról szólt. Ezt és a cigányzene meghatározó jelenlétét leszámítva azonban a Roma Hősök Fesztivál színházi programja semmiben sem különbözött más független fesztiválokétól. (A független szférára jellemző „kevés pénzből magad uram” kényszer jól látszott a minimáldíszleteken és a jelmezeken.) Nem voltak „ahhoz képest, hogy…” előadások, kiegyensúlyozott színvonalat és színészi játékot, valamint néhány kiemelkedő előadást és alakítást láthattak, akik estéről estére odaültek a képernyők elé. És biztosan velem együtt mások is sajnálták, hogy miért is nem nézték meg ezeket az előadásokat májusban, élőben. Az online ismétlés remélhetőleg sokak figyelmét ráirányította a fesztiválra.

Mi? Balogh Rodrigó, Illés Márton: Békamesék
Hol? Online
Kik? Rendező: Balogh Rodrigó. Szereplők: Babindák István, Balogh Orsolya, Nemcsók Nóra, Oláh Norbert, Varga Dávid. Zene: Babindák István,  Kovács A. Máté.

Mi? Ingmar Villquist: Helver éjszakája
Hol? Online
Kik? Rendező: Anton Korenčí. Szereplők: František Balog, Diana Semanová. Díszlet: Silvia Korenčiová.

Mi? Mama / Dajori
Hol? Online
Kik? Rendező: David Tišer. Szereplők: Pavlína Matiová, Michal Žolták. Zenekar: Roman Horváth, Milan Kroka, Tibor Žida.

Mi? Michael Collins: Gyászolt Írország?
Hol? Online
Kik? Rendező: Anthony Fox. Szereplők: Michael Collins, Johnny Collins, Catherine Collins.

Mi? Boda-Novy Barnabás: Czinka Panna – Boszorkánycsárdás
Hol? Online
Kik? Rendező: Boda-Novy Emília. Szereplők: Babindák István, Baranyi Zoltán, Farkas Ramóna, Pásztor Máté, Vidák Béla. Producer: Balogh Rodrigó.

Ha teheted, támogasd a munkánkat bankkártyás fizetéssel vagy átutalással, hogy az 55 éves Színház folyóiratnak ne csak múltja, hanem jövője is legyen.