Bogya Tímea Éva: De ki a hibás?

2in1 kritika: Szücs Zoltán: Megálló – Mentőcsónak és Nézz le! – Mentőcsónak – Nyulassy Attila és a Társulat

Mindkét előadása az Átrium Mentőcsónak Egység ifjúsági programjában szerepel, az ide készült előadások kifejezetten kortárs társadalmi problémákat feszegetnek, mint például az előítélet, a mélyszegénység, a rasszizmus, a menekültkérdés, a fiatalok gondjai és kérdései.

Bálint Orsolya: Ébresztő mélységek

2in1 kritika: Mészáros Máté: Fény által és Molnár Csaba–Vadas Zsófia Tamara–Vass Imre: game changer / Trafó

A kortárs tánc sosem volt homogén, monolitikus műfaj, a hosszú lezárások alatt pedig érdekes irányokba indultak az alkotók, akiket egyszerre foglalkoztat az új létrehozásának célja és a meglévő keretekhez, formákhoz való visszatérés lehetősége.

Sebesi István: Szellemjárás Kolozsváron

Shakespeare: Hamlet – Kolozsvári Állami Magyar Színház

Bejön a nyitóképbe rendezői bal hátulról a Hírnök (Kicsid Gizella). Óvatosan lépked, fehérre meszelt lábszára kilóg elkopott, katonai kabátot idéző, seszínű jelmezéből. Tar feje is fehéres, koponyáját kirajzoló sminkje is. Kísérteties jelenése mintha már a túlvilágból térne vissza. Csak annyira, hogy Hamletet átölelje és útjára bocsássa az eljövendő apokaliptikus utolsó ítélet felé. A záróképben is…

Hajnal Márton: Vicc az egész

Vinnai András: Szarvasnak gyermeke – TÁP Színház

Elsőre nem magától értetődő, hogy egy csapat a kollektív karantén-kényszer alatt-után pont az elvonulás és bezárkózás iránti vágyról csináljon egy előadást.

Deczki Sarolta: Ami a lényegünk

2in1 kritika: Farkas Franciska – Soós Attila: Glória; Neptun Brigád: A pacal ideje – RS9 Színház

Elsőre talán meghökkentőnek hangzik, de mégis van érintkezési pont a lélek és a test ünnepe, a spiritualitás és a gasztronómia között. Az elsőt a Glória, a másodikat A pacal ideje című darab viszi színre.

Ölbei Lívia: Megérinteni tilos

William Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én – Weöres Sándor Színház, Szombathely

„Férfinek nem elég öreg, gyereknek nem elég fiatal.” Malvolio jellemzi így Viola-Cesariót Olíviának (Nádasdy Ádám fordításában). Amikor a szombathelyi Vízkereszt…-előadásban elhangzik ez a mondat, a nézőnek déjà vu-érzése támad: nem egészen így, de hallottuk már ezt a kijelentést a Weöres Sándor Színházban ebben az évadban.

Stuber Andrea: A kifutófiú kifutja magát

László Miklós: Illatszertár – Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulat

Amikor Molnár kisasszony a boltban magára fúj a készletből némi parfümöt, az átleng a zsöllye fölött, el egészen a tizedik sorig, s helyeslő érzést kelt a nézőben. Ugyan miből legyen forradalmian szagos színház, ha nem az Illatszertárból?!

Gabnai Katalin: Várakozók és álmodozók

Vircsaft – a Gólem Színház előadása a Gólem Központ színháztermében

Nem tudtam, hogy mire megyek, hiszen a Vircsaft cím legfeljebb ha az intenzitását jelzi egy eseménynek, de azt tudtam, hogy hová és kikhez. Abban biztos voltam, hogy unatkozni nem fogok, mert a Borgula András által vezetett Gólem Színháznak nem egy produkcióját láttam már előzőleg. A Gólem Központ előkészületeiről és tervezett, a koronavírus bonyodalmaival nehezített nyitásáról…

Kolozsi László: Cserebomlás

Veszedelmes éden (Les Enfants Terribles) – Opera

Nem is tudom már pontosan, melyik amerikai író mesélte, hogy a hetvenes évek elején vízvezetékszerelőt hívott, és legnagyobb meglepetésére Philip Glass szállt ki a lakására. Először fel sem ismerte az ajtóban ácsorgó munkásruhás alakban a zeneszerzőt, azt gondolta, biztosan csak hasonlít rá, betessékelte, és csak akkor lett neki gyanús, hogy nem puszta hasonlóságról van szó,…

Urbán Balázs: Raklapvilág

Bertolt Brecht: A szecsuáni jó ember – Örkény Színház

Tűzpiros raklapok a színen, amerre csak a szem ellát. Vagyis raklapokból épített tornyok, amelyeknek elemei, ha kell, mozgathatóak, pakolhatóak, rájuk lehet ülni, állni is. És néha tényleg kell, hiszen az Izsák Lili által tervezett térbe rajtuk kívül legfeljebb néhány kellék kerül. Pragmatikus funkcióik mellett a raklapok a stilizálás kereteit is megteremtik azáltal, hogy reális, de…

Megjelent a januári számunk!

Kapható az újságárusoknál

TARTALOM Az előadó teste Lőrinc Katalin – Szoboszlai Annamária: Trükköző tükrözés Silvia Gribaudi: Graces – Trafó Fuchs Lívia: Testek és identitások A balettől a kortárs táncig Timár András: Az alkalmas test Testképváltozások az európai színháztörténetben Hajnal Márton: Lehet-e duci Júlia? Színésztest, szereptest és viszonyai Balázs Etelka: A színész teste és az oktatás Egy felmérés tanulságai…

A Színház.NET-en a július-szeptemberi szám!

Intimitás a színpadon. Újcirkusz. Műhely / próbanapló. Rendezőportré. Beszélgetőfüzet. Újvidék. Fesztivál.

► Vezető témánk: INTIMITÁS A SZÍNPADON. Szabó-Székely Ármin bevezetőjéből: „Az intim jelenetek (…) a színház- és filmművészet esetében egyaránt a megvalósítás neuralgikus pontjai. A hagyományos, esztétikai megközelítés szerint elsősorban azért, mert az erőszak, a halál és a szexualitás realista reprezentálása ab ovo lehetetlen, hiszen az esetek döntő többségében a néző számára is ezekben a pillanatokban…