TARTALOMJEGYZÉK
Nyulassy Attila – Ugrai István – Zsedényi Balázs: A színház középiskolába megy
Közös, esszépályázaton díjazott tanulmány a színházi nevelésről
A három úttörő és szerencsésen eltérő jellegű előadás (Plazma, hamlet.ws, Klamm háborúja) elemzése során kísérletet teszünk az előadások módszereinek feltérképezésére…
Az öregedés színpadi jelenléte mélyen megérinti a nézőt, már amennyiben bölcsesség, nem pedig földi hívság van mögötte.
A színházi világ angol nyelvterületein physical theatre-nek hívják azt a fajta előadást, mely főleg a színész testén, nem pedig a szövegen vagy annak értelmezésén alapul.
Nyílt titoknak számított, hogy a szakma azért szorgalmazza a folyóiratot, mert olyan fórumnak szánja, amely majd „megvédi” a kritikától.
Mejerhold – ahogy méltatói fogalmaznak – nem A revizort rendezte meg, hanem a teljes Gogolt.
A direktorok átlagos gyávasági mutatója a puha diktatúra óta, ahogy nézem, jelentősen megnőtt.
Gottfried Meyer-Thoss – Anja Dürrschmidt: A színház tükör, párbeszéd és örökös kaland
Beszélgetés Peter Sellarsszal
Előadás előtt mindig bemegyek az öltözőmbe, és végiggondolom, mit kellene megváltoztatnunk, nem kellene-e az egyik jelenethez valamit még hozzátoldani vagy a másikból egyet-mást húzni.
Schuller Gabriella: A trauma színrevitele Ács János Marat/Sade-rendezésében
A legendás kaposvári Marat/Sade-előadásról és a Corvin közben készült híres fotómontázsról
Az 1956-os forradalmat megidéző Marat/Sade előadás ennélfogva december 13. után (Ács János szavaival szólva) politikai misévé alakult.
Platel szennyből és glóriából szőtt univerzumát elmesélni nem, csak megélni lehet.
