Urbán Balázs: Napfény és árnyék Urbán Balázs Goldoni Nyaralás-trilógiájáról (2009. augusztus) A milánói Piccolo Teatro és a nápolyi Teatri Uniti előadása klasszikus szöveg- és színészközpontú színház.
Török Tamara: Goldoni d-mollban Török Tamara Toni Servillóval beszélget Egyetlenegyszer rendeztem úgy, hogy nem játszottam – és nagyon rosszul éreztem magam.
Török Tamara: Goldoni, a színházi ember Török Tamara az 1760-as évek reform-kiteljesedéséről Goldoni a helyzetkomikumon alapuló komédiát jellemkomédiává alakította, de a helyzetkomikum, a commedia dell’arte bizonyos cselekménymozzanatai nem tűnnek el a darabjaiból.
Szabó György: Az előadó-művészeti törvény útján Szabó György törvényről, finanszírozásról, kommercializálódásról A törvény életbelépését követően is komolynak látom a veszélyt, hogy a színházi élet még a jelenleginél is erősebben kommercializálódik.
Venczel Sándor: Mit mond a gazdasági igazgató? Venczel Sándor múltban adott válaszai Most, leleplezve egykori önmagamat, bemutatom az igazgatói kérdésekre adott gazdasági igazgatói válaszok mögött rejlő tartalmakat…
Thomas Irmer: A szerzői színház típusai Thomas Irmer a Berlini Színházi Találkozóról A válogatás körüli vita úgy hozzátartozik a Színházi Találkozóhoz, mint a napsütés a májushoz.
Tompa Andrea. Moszkva, tiszta pszicho Tompa Andrea az Arany Maszk Fesztiválról A kontemporaneitás, a saját korával való együttélés fájdalmasan hiányzik a mai orosz színházból. És a társadalomból is.
Bérczes László: A hetedik Bérczes László Dmitrij Krimovról Az Opus 7 című előadásról, a Drámai Művészetek Iskolája, azon belül is Dmitrij Krimov és fiatal csapata legújabb produkciójáról, illetve annak is első egységéről, a Családfáról van itt most szó.
Jászay Tamás: Sötéten izzó aranykor Jászay Tamás a Varsói Színházi Találkozóról A lengyel erőteljesen rendezőcentrikus színház, markánsan egyéni alkotókkal, akik nem mindenki számára emészthető vagy élvezhető színházat készítenek.
Markó Róbert: Mesék Közép-Európából Markó Róbert a pozsonyi Nová Dráma fesztiválról A 2009-ben minijubileumot, fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő pozsonyi Nová Drámának (‘új dráma’) karakán koncepciója van: olyan fesztivál, amely kizárólag a drámára kíváncsi, nem pedig a színpadi szövegre.
