Urbán Balázs: Napfény és árnyék
Urbán Balázs Goldoni Nyaralás-trilógiájáról (2009. augusztus)
A milánói Piccolo Teatro és a nápolyi Teatri Uniti előadása klasszikus szöveg- és színészközpontú színház.
Török Tamara: Goldoni d-mollban
Török Tamara Toni Servillóval beszélget
Egyetlenegyszer rendeztem úgy, hogy nem játszottam – és nagyon rosszul éreztem magam.
Török Tamara: Goldoni, a színházi ember
Török Tamara az 1760-as évek reform-kiteljesedéséről
Goldoni a helyzetkomikumon alapuló komédiát jellemkomédiává alakította, de a helyzetkomikum, a commedia dell’arte bizonyos cselekménymozzanatai nem tűnnek el a darabjaiból.
Szabó György: Az előadó-művészeti törvény útján
Szabó György törvényről, finanszírozásról, kommercializálódásról
A törvény életbelépését követően is komolynak látom a veszélyt, hogy a színházi élet még a jelenleginél is erősebben kommercializálódik.
Venczel Sándor: Mit mond a gazdasági igazgató?
Venczel Sándor múltban adott válaszai
Most, leleplezve egykori önmagamat, bemutatom az igazgatói kérdésekre adott gazdasági igazgatói válaszok mögött rejlő tartalmakat…
Thomas Irmer: A szerzői színház típusai
Thomas Irmer a Berlini Színházi Találkozóról
A válogatás körüli vita úgy hozzátartozik a Színházi Találkozóhoz, mint a napsütés a májushoz.
Tompa Andrea. Moszkva, tiszta pszicho
Tompa Andrea az Arany Maszk Fesztiválról
A kontemporaneitás, a saját korával való együttélés fájdalmasan hiányzik a mai orosz színházból. És a társadalomból is.
Bérczes László: A hetedik
Bérczes László Dmitrij Krimovról
Az Opus 7 című előadásról, a Drámai Művészetek Iskolája, azon belül is Dmitrij Krimov és fiatal csapata legújabb produkciójáról, illetve annak is első egységéről, a Családfáról van itt most szó.
Jászay Tamás: Sötéten izzó aranykor
Jászay Tamás a Varsói Színházi Találkozóról
A lengyel erőteljesen rendezőcentrikus színház, markánsan egyéni alkotókkal, akik nem mindenki számára emészthető vagy élvezhető színházat készítenek.
Markó Róbert: Mesék Közép-Európából
Markó Róbert a pozsonyi Nová Dráma fesztiválról
A 2009-ben minijubileumot, fennállásának ötödik évfordulóját ünneplő pozsonyi Nová Drámának (‘új dráma’) karakán koncepciója van: olyan fesztivál, amely kizárólag a drámára kíváncsi, nem pedig a színpadi szövegre.
