Tompa Andrea: Nem csak víz Tompa Andrea a Bánk bán - juniorról A Bánk bán – juniorban hatalom és politika maisága absztrakt, asszociatív módon jelenik meg, nem leegyszerűsítő közvetlen megfeleltetésekben.
Sz. Deme László: Mese a karfiolról Sz. Deme László az Arturo Ui feltartóztatható emelkedéséről Kerekes Éva vidám passzivitással ragyog a színen, és a szabad választási lehetőségekre buzdít, de kedves affektálással azért hozzáfűzi: „aki nincs velem, az ellenem van.”
Kolozsi Tamás: Két-szakállú Kolozsi László A kékszakállú herceg váráról Mit is akarhat, aki kétszer rendezi (vagy rendezteti) meg a Kékszakállút?
Tömpe Péter: Posztindusztriális repró Tömpe Péter az Éjjeli menedékhelyről Működik viszont az az elgondolás, hogy a szereplők nem a szociális, hanem az eszmei hajléktalanság állapotában vannak.
Kovács Dezső: Placebo Extra Kovács Dezső a Harmadik figyelmeztetésről Valahol a zakatoló cselekvések kanyarjaiban szinte nyomtalanul elillan a Hamvai-szöveg könnyed eleganciája, frivol szellemessége.
Szántó Judit: Egy rendkívül becsületes ember Szántó Judit az Othellóról A kevéssé biztató kezdetek – Augusztus Oklahomában, A nő vágya – után nagy dobással rukkol ki a Vígszínház: az Othello igen jelentős, a közönséget nagy élménnyel gazdagító előadás.
Tarján Tamás: Életünk hosszú mondata Tarján Tamás a Macskajátékról Gáspár Ildikó a két Macskajátékot, a kisregényt és a drámát felhasználva új szövegkönyvet készített a lényegre törő, kopár megjelenítéshez.
Ugrai István – Zsedényi Balázs: Tükröm tükröm Ugrai István és Zsedényi Balázs a sepsiszentgyörgyi A mizantróp és Az utolsó tekercs vendégjátékáról Az árnyalatok hiánya, az egyetlen pontba sűrített mondanivaló koncentrált közlése a hibája tulajdonképpen mindkét sepsiszentgyörgyi produkciónak, és ez az oka annak, ha a közönség elfárad rajtuk.
Stuber Andrea: Finn itt a komédia Stuber Andrea a Pánikról Meglehet, a vélhető célközönségből való kilógás (felfelé, korilag) is teszi, hogy jómagam semmi markáns, szembeötlő értéket nem fedeztem fel a finn szerző darabjában.
Urbán Balázs: Józan őrültek Urbán Balázs A fizikusokról Ha az aktuális jelenet éppen kevésbé ötletes, s a színészi alakítások éppen nem állnak a helyzet magaslatán, rögvest leül az előadás, mivel nincs olyan ív, amelynek követése magával ragadhatná a befogadót.
Markó Róbert: Kétségbeejtő kilátások Markó Róbert A nevető emberről Jeles egy-egy történetnek, előadásnak, satöbbinek kizárólag azokkal a részleteivel foglalkozik, amelyek érdeklik.
