Nánay István: Bohózattá degradálva Nánay István a Padlószőnyegről Léner András keze alatt a presznyakovi fekete komédiából szimpla bohózat lett.
Tompa Andrea: Minden egy Tompa Andrea a Premierről Ez az előadás, miközben mindent eldob, ami a film erénye és értéke, saját színházi értékeit mutatja fel.
Nyulassy István – Zsedényi Balázs: Isolation is not good for me Nyulassy Attila és Zsedényi Balázs három szabadkai előadásról Egyedül lenni nem jó – ez kapcsolja össze a három előadást.
Tompa Andrea: Ahol cenzúra van, ott lehet változtatni a dolgokon Tompa Andrea Amir Reza Koohestani iráni író-rendezővel beszélget A cenzúra, a szabályok ugyanis nemcsak az államtól, a kormánytól származnak; azok mi magunk vagyunk, a mi mentalitásunk, gondolkodásunk, kultúránk, az, ahogyan létezünk a közösségben, családban.
Török Ákos: A meg nem értés körei Török Ákos a Cloud Gate Dance Theatre of Taiwan vendégszerepléséről Úgy mutatják fel nekünk a víz egyetemes jelét, mintegy közösséget ajánlva, mint mi a jin és jang szimbólumát, miközben a béke jelének gondoljuk azt.
Horeczky Krisztina: Szövetségbe forrva Horeczky Krisztina a Hofesh Shechter Company vendégjátékáról Az izraeli származású, Londonban letelepedett Hofesh Shechter darabjainak tükrében számomra kétségtelen: a fényes diadalútját Albionban kitaposó táncos-koreográfus az ipari tánc megálmodója.
Szoboszlai Annamária: Tompa fények Szoboszlai Annamária a Cullberg Balett vendégjátékáról A karakterében eltérő három darab az egyformaság érzetét kelti, kellemesen megbízható minőségűvé „homogenizálódik”, de egyik sem nyújt igazán emlékezeteset.
Tompa Andrea: Nem könnyű és nem biztos Tompa Andrea a Pendulumról Rendhagyó helyszín, színházi „határeset”, kísérleti műalkotás, produkciós rendszer, külföldi vendégjáték alig ismert nevekkel: mindez „anti”-recept mostanában.
Koltai Tamás: B + B Koltai Tamás Samuel Beckett Töredékekjéről Brook eddig egyszer találkozott „hivatalosan” Beckett-tel (Ó, azok a szép napok!), de a „láthatatlant láthatóvá tevő” színházával mindig nagyon közel állt hozzá, főleg az utóbbi másfél évtizedben, amióta a lényegre redukálja az ábrázolást az „üres térben”.
Sebők Borbála: Gyere, menjünk, nézzük a havat Sebők Borbála az Isteni vidékekről Horváth Csaba előadása a kommunikációs formákkal, a közlés lehetetlenségének megmutatásával játszik – a beszéd és a mozgás szintjén egyaránt.
Sőregi Melinda: Beavatás felnőtteknek Kortárs bábfesztiválról Éppen a beavató jelleg miatt szerencsésnek bizonyult az is, hogy a program a bábművészet széles skáláját, sokféle formációt és műfajt ölelt fel, és igyekezett szinte mindenkit felvonultatni, aki manapság felnőtt bábelőadásokat készít.
Bérczes László: Egy voyeur Rigában Bérczes László a rigai showcase-ről A meghívóhoz csatolt programban először mégiscsak azt kerestem, lesz-e Hermanis-rendezés 2009 márciusában ebben a (most már tudom, írhatom hát) csendes, nyugodt, északi szecessziót felvonultató, örökségvédett Hansa-városban.
