Parti Nagy Lajos Ibusárja ugyancsak a vidéki élet sivárságát és elhagyatottságát tárja elénk.
Némi jóindulattal feltételezhetnénk, hogy a rendező, Hargitai Iván nem primeren, hanem másodlagosan ügyetlenkedik.
Léner András keze alatt a presznyakovi fekete komédiából szimpla bohózat lett.
Ez az előadás, miközben mindent eldob, ami a film erénye és értéke, saját színházi értékeit mutatja fel.
Nyulassy István – Zsedényi Balázs: Isolation is not good for me
Nyulassy Attila és Zsedényi Balázs három szabadkai előadásról
Egyedül lenni nem jó – ez kapcsolja össze a három előadást.
Tompa Andrea: Ahol cenzúra van, ott lehet változtatni a dolgokon
Tompa Andrea Amir Reza Koohestani iráni író-rendezővel beszélget
A cenzúra, a szabályok ugyanis nemcsak az államtól, a kormánytól származnak; azok mi magunk vagyunk, a mi mentalitásunk, gondolkodásunk, kultúránk, az, ahogyan létezünk a közösségben, családban.
Török Ákos: A meg nem értés körei
Török Ákos a Cloud Gate Dance Theatre of Taiwan vendégszerepléséről
Úgy mutatják fel nekünk a víz egyetemes jelét, mintegy közösséget ajánlva, mint mi a jin és jang szimbólumát, miközben a béke jelének gondoljuk azt.
Az izraeli származású, Londonban letelepedett Hofesh Shechter darabjainak tükrében számomra kétségtelen: a fényes diadalútját Albionban kitaposó táncos-koreográfus az ipari tánc megálmodója.
A karakterében eltérő három darab az egyformaság érzetét kelti, kellemesen megbízható minőségűvé „homogenizálódik”, de egyik sem nyújt igazán emlékezeteset.
Rendhagyó helyszín, színházi „határeset”, kísérleti műalkotás, produkciós rendszer, külföldi vendégjáték alig ismert nevekkel: mindez „anti”-recept mostanában.
