Category Archives

Archive of posts published in the category: 2009. június, Folyóirat

Deres Kornélia: Grafomán márki, hét részben

A De Sade pennájáról

A Bárka Stúdiójában a nézők a terem közepén, piros forgószékekben ülnek, így (viszonylag) szabadon mozogva, pontosabban forogva követhetik nyomon a körülöttük, magasított színpadon mozgó szereplőket.

Zsedényi Balázs – Ugrai István: Sekély mélység

A Hét nap a világ előadásáról

Gyarmati Kata drámájában van lehetőség, csak talán a legnagyobb hiba, amit ezzel a szöveggel el lehet követni, ha minden egyes sorát véresen komolyan veszik, lévén, hogy kizárólag jól ismert panelekből építkezik.

Markó Róbert: Elitkör

A sepsiszentgyörgyi 1. Reflex Nemzetközi Színházi Biennáléról

Furcsa módon éppen a magyarországi produkciókat kísérte hűvösebb légkör és mérsékelt rokonszenv az előadások utáni szakmai találkozókon (is).

Herczog Noémi: Tükörtartások fesztiválja

Beszélgetés Bocsárdi Lászlóval

Azzal, hogy eldöntöttem: az adott országban díjazott előadásokat választok be, tulajdonképpen alávetettem magam annak, mit tartanak ők jónak.

Tompa Andrea: Panem és főleg circenses

A Budapesti Tavaszi Fesztiválról

Ugyanennyi pénzből ennél átgondoltabb, koncepciózusabb programot is lehetett volna nyújtani. 

Tasnádi István: Keleti minta

A Budapesti Tavaszi Fesztiválról

Mogucsij a szentpétervári független színházi szcénából tagozódott be az illusztris állami színházba, ám lázadó attitűdjét itt sem adta fel, még ha ez most jobbára ki is merül a nézők rutinszerű inzultálásában.

Koltai Tamás: Targowica és a grund

A Pál utcai fiúk két előadásáról

Valójában mégsem akkora a különbség, sőt a két fölfogás szemléletileg hasonló, mindkettő reflektált viszonyba kerül a művel, mindkettő tagadja az illúziószínházat, és mindkettő használ elidegenítő elemeket.

Nánay Fanni: A rendező és a hajóskapitány

Beszélgetés Michał Zadarával

A színház mindig a máról beszél. Engem nem izgat, hogy milyen lehetett például a Molière kori színház. 

Kolozsi László: Orpheusz beérik

Két Haydn-operáról

Kétségtelen, a Tavaszi Fesztiválon bemutatott mindkét Haydn-mű problematikus, és nem elsősorban azért, mert Haydn nem volt Mozarthoz mérhetően tehetséges dramaturg.

Kutszegi Csaba: Földhöz ragadt őslakosok

A Bangarra Táncszínház vendégjátékáról

A Bangarra Táncszínházban igazán korszerű és színvonalas munka a píár-és sajtóosztályon folyik.