2010. április
TRATALOMJEGYZÉK
Szilágyi Zsófia: Most már majdnem
Szilágyi Zsófia Móricz Zsigmondról, mint színpadi szerzőről
Móricz minden erejével alkalmazkodni akart a színpadhoz, ezért kívánt szórakoztató, zenés, hepienddel záruló darabokat írni…
Kovács Dezső: Dáridó Mucsán
Kovács Dezső az Úri muriról
Bezerédi előadásában különnemű játékminőségeknek kellene egységes egésszé szervesülniük.
Koltai Tamás: Belehalnék, ha elkezdenék szerepeket játszani
Koltai Tamás Stohl Andrással beszélget
Számomra érdekes felismerés, hogy Móricz majdnem csehovi mélységű író.
Sz. Deme László: Egy történelmi dráma útjai
Sz. Deme László A törött nádszálról
Erdély eljutott a mélypontra, hősei egy lenti térben bóklásznak, amelyet nyugtalanító ketrecszerű vasalkalmatosság zár el a nézőktől…
Koltai Tamás: Szintén zenész
Koltai Tamás az Ármány és szerelemről
Amikor túlcsordulnak a szavak, a zene fejezi ki az érzelmeket.
Tompa Andrea: Középkori önarckép
Tompa Andrea a Bohéméletről
A szegénység jó vicc, amelyhez nekünk, nézőtéri (és színpadi) középosztálybelieknek semmi közünk.
Karsai György: Enyém a vár, tiéd a… mi is?
Karsai György A nevetés iskolája - Amphitryon előadásáról
A színészi teljesítmények – talán a rendezői koncepció végiggondolatlansága miatt is – általában is hullámzó színvonalúak.
Sztrókay András: A Robespierre-ügy
Sztrókay András A Danton-ügyről
A Danton-ügy azért nagy előadás, mert egyszerre prezentálja az embert, a tömeget és a történelmet. Egyszerre abszurd és realisztikus.
Urbán Balázs: Rácsok mögül
Urbán Balázs a Victory (Győzelem) előadásáról
Az a lecsupaszított, puritán, a manuális hatáskeltés eszközeiről lemondó játékmód, melyet Carroll forszíroz, a szöveg egysíkúságát túlontúl nyilvánvalóvá teszi.
Markó Róbert: Színház, és színész benne
Markó Róbert az Ahogy tetszikről és A makrancos hölgy, avagy a hárpia megzabolázásáról
A két előadást egymás után nézve a színház (a benne és általa való alkotás, a benne és általa való létezés) lényegéről juthat információhoz a figyelő néző.
Rádai Andrea: Nem vetkőztet
Rádai Andrea a Kupidóról
Pikáns ötlet a két hely, a kupleráj és a múzeum szellemének ütköztetése (látvány: Szöllősi Géza), de ez a kis izgalom hamar elmúlik.
