Napról napra

TARTALOMJEGYZÉK

Társulatot akartam építeni, mert úgy gondolom, műhelymunkát végezni, színészeket nevelni igazán csak társulatban lehet.

Munkásságának és sikereinek döntő tényezője a színésszel folytatott intenzív, baráti együttműködés volt.

Mintha maga az őrület próbálna kibomlani az előadásban; nem mint tombolás, hanem mint a megbomlás, az elmozdulások finom szürrealizmusa.

A két rész mintha két egészen különböző előadás lenne, igazán felhőtlen, fordulatos, szellemes kabarét csak a másodikban élvezhettünk.

A Kolibri Színház drámapedagógiai célja nyilvánvalóan a tinédzser-öngyilkosság problematikájának tematizálása, nem pedig egy Werther-effektus elősegítése.

A forma, az idősíkok furcsa felbontása és keverése hoz némi meglepetést, de a stílus nem: ez bizony szép, szabályos realista előadás, kitűnő alakításokkal.

Az előadásban folyamatos és lépcsőzetes „modernizáció” figyelhető meg: minden felvonás – azaz minden évszak – egy-egy korszaknak felel meg.

… a színészek a nézőtérről lépnek fel a színpadra, arcuk elé egy-egy pillanatig maszkot tartva.

Vincze János a Trabanttól a kerti budiig az egész drámát betűhíven komponálta a színpadra.

Az előadás azonban éppen az elvonatkoztatástól működőképes, ebben rejlik aktualitása.

Vidnyánszky hatalmi drámát ábrázol, politikai – időnként ironikus – metaforákkal.