Ami ekkor/itt jelent meg: 2010. július, Folyóirat

2010. július

TARTALOMJEGYZÉK

Kovács Dezső: Nem mondtam le arról, hogy társulatom legyen

Beszélgetés Bagó Bertalannal

Társulatot akartam építeni, mert úgy gondolom, műhelymunkát végezni, színészeket nevelni igazán csak társulatban lehet.

Nánay István: A szépség és a harmónia elkötelezettje

Ádám Ottóról (1928-2010)

Munkásságának és sikereinek döntő tényezője a színésszel folytatott intenzív, baráti együttműködés volt.

Sz. Deme László: Őrület-magok

A Nem tudni, hogyan előadásáról

Mintha maga az őrület próbálna kibomlani az előadásban; nem mint tombolás, hanem mint a megbomlás, az elmozdulások finom szürrealizmusa.

Zsedényi Balázs: Nulla hulla

A Háló nélkül előadásáról

A két rész mintha két egészen különböző előadás lenne, igazán felhőtlen, fordulatos, szellemes kabarét csak a másodikban élvezhettünk.

Sztrókay András: Via Dukt

A Völgyhídról

A Kolibri Színház drámapedagógiai célja nyilvánvalóan a tinédzser-öngyilkosság problematikájának tematizálása, nem pedig egy Werther-effektus elősegítése.

Szántó Judit: Sírkövek és képernyők

A Őszi álom előadásáról

A forma, az idősíkok furcsa felbontása és keverése hoz némi meglepetést, de a stílus nem: ez bizony szép, szabályos realista előadás, kitűnő alakításokkal.

Rádai Andrea: Szerelem híján

Az előadásban folyamatos és lépcsőzetes „modernizáció” figyelhető meg: minden felvonás – azaz minden évszak – egy-egy korszaknak felel meg.

Deres Kornélia: Ardennes-i eklektika

Az Ahogy tetszik előadásáról

… a színészek a nézőtérről lépnek fel a színpadra, arcuk elé egy-egy pillanatig maszkot tartva.

Oroszlán Anikó: Sótlan valóság

A Mal'haba előadásáról

Vincze János a Trabanttól a kerti budiig az egész drámát betűhíven komponálta a színpadra.