Kolozsi László: Alkonyati zóna A szegedi Az álarcosbálról Mintha Bodolay nem is érezné, hogy egyes gegjei lerombolják a jelenetek támfalait, s azok üresen és komoran tátonganak.
Szoboszlai Annamária: Beckett-testek A Figyeljük csendben a mozgását! előadásáról Strand után a sztráda. Középen kettős záróvonal választja el a sávokat, sebességkorlátozás nincs, de minden beelőzhetetlenül tart a láthatatlan vég felé.
Péter Márta: Állati nimfák A Faunról Az első jelenetből világossá lett, hogy a darab Jónás Zsuzsának, Jónás Zsuzsáért született, az utolsó epizód fenséges koreográfiai találmány, összegző mélységgel. Ám alig tudom, mi van a kettő között.
Kutszegi Csaba: Erotika a Bükk lábánál A miskolci Rómeók és Júliák, valamint az egri Requiem előadásáról A Requiem (csak) azért jobb a Rómeók és Júliáknál, mert az egri színház nagyszínpadán összehasonlíthatatlanul igényesebb és gazdagabb látványtechnika segíti az összehasonlíthatatlanul jobban képzett táncosok munkáját.
Králl Csaba: Világ proletárjai, egyesüljetek! Az Unisonóról A két „felvonás” gyakorlatilag két önálló, cím nélküli egyfelvonásos, amely sem gondolati, sem tematikai, sem (mozgás)stílusbeli rokonságban nem áll egymással.
Demény Péter: A lélek pepita serpenyője Bíró József-portré Bíró József az egyik legszínészebb színész, akit valaha látnom adatott.
Koltai Tamás: Nő az erőszak A nyíregyházi Lear királyról Ez a Lear úgy hangzik „shakespeare-ien”, mintha ma írták volna magyarul.
Markó Róbert: Egy kiállítás képei A moszkvai Arany Maszk-fesztiválról Jóval közelibb ismereteket szerezhetsz viszont az aktuális moszkvai viszonyokról, ha a Teatr.doc klausztrofób terébe ellátogatsz.
Rosner Krisztina: A színészképzés módszere David Zinder Test - hang - képzelet című könyvéről David Zinder a Tel-avivi Egyetem Színművészeti Tanszékén tanít, emellett világszerte színházi workshopokat tart saját, „képmunka” elnevezésű módszerével, valamint Mihail Csehov metódusával.
