Kolozsi László: Alkonyati zóna
A szegedi Az álarcosbálról
Mintha Bodolay nem is érezné, hogy egyes gegjei lerombolják a jelenetek támfalait, s azok üresen és komoran tátonganak.
Szoboszlai Annamária: Beckett-testek
A Figyeljük csendben a mozgását! előadásáról
Strand után a sztráda. Középen kettős záróvonal választja el a sávokat, sebességkorlátozás nincs, de minden beelőzhetetlenül tart a láthatatlan vég felé.
Péter Márta: Állati nimfák
A Faunról
Az első jelenetből világossá lett, hogy a darab Jónás Zsuzsának, Jónás Zsuzsáért született, az utolsó epizód fenséges koreográfiai találmány, összegző mélységgel. Ám alig tudom, mi van a kettő között.
Kutszegi Csaba: Erotika a Bükk lábánál
A miskolci Rómeók és Júliák, valamint az egri Requiem előadásáról
A Requiem (csak) azért jobb a Rómeók és Júliáknál, mert az egri színház nagyszínpadán összehasonlíthatatlanul igényesebb és gazdagabb látványtechnika segíti az összehasonlíthatatlanul jobban képzett táncosok munkáját.
Králl Csaba: Világ proletárjai, egyesüljetek!
Az Unisonóról
A két „felvonás” gyakorlatilag két önálló, cím nélküli egyfelvonásos, amely sem gondolati, sem tematikai, sem (mozgás)stílusbeli rokonságban nem áll egymással.
Demény Péter: A lélek pepita serpenyője
Bíró József-portré
Bíró József az egyik legszínészebb színész, akit valaha látnom adatott.
Koltai Tamás: Nő az erőszak
A nyíregyházi Lear királyról
Ez a Lear úgy hangzik „shakespeare-ien”, mintha ma írták volna magyarul.
Markó Róbert: Egy kiállítás képei
A moszkvai Arany Maszk-fesztiválról
Jóval közelibb ismereteket szerezhetsz viszont az aktuális moszkvai viszonyokról, ha a Teatr.doc klausztrofób terébe ellátogatsz.
Rosner Krisztina: A színészképzés módszere
David Zinder Test - hang - képzelet című könyvéről
David Zinder a Tel-avivi Egyetem Színművészeti Tanszékén tanít, emellett világszerte színházi workshopokat tart saját, „képmunka” elnevezésű módszerével, valamint Mihail Csehov metódusával.
