Proics Lilla: Selejtező A pécsi Francia rúdugrásról Mohácsi István egy mai magyar francia típusú bohózatot írt – egy feydeau-i sex-farce-ot.
Kutszegi Csaba: Bea bőrönd lesz, de ki a madár? A Vég veledről Nincs történet, de mégis van, szürreális világot jelenít meg a darab, amely furcsamód nagyon emlékeztet arra, amelyben élünk.
Koltai Tamás: Kolozsvár, Európa A kolozsvári Interferenciák Fesztiválról A román színház – ellentétben a magyarral – világszínház, és a Kolozsvári Állami Magyar Színház is már régóta az.
Hobbink: a lapcsinálás Koltai Tamás szerkesztői jegyzete A Nemzeti Kulturális Alap jelentős összeggel csökkentette ez évi támogatásunkat.
Ugrai István: Biztosítókötél nélkül A gyáváról - előadás és beszélgetés Kovács Krisztián és Scherer Péter A gyáva című előadása látszólag a drogról szól, valójában sokkal mélyebb összefüggéseket tár fel.
Rádai Andrea: Egy öreg bútordarab A zalaegerszegi Cseresznyéskertről Firsz alakját leszámítva hagyományos és könyvízű előadást látunk, néhány kiszámítható, hangulatfokozó, de ízléses gesztussal.
Halász Glória: Babra megy a játék A pécsi Gettóról Ahogy a Béres Attila rendezte előadás is az, vagyis szép, emellett rendkívül őszinte és sallangmentes is, bár egy árnyalattal, és talán éppen a zene olykor tompító hatása miatt, visszafogottabb magánál a drámánál.
Kővári Orsolya: Eszményi színész Szirtes Ágiról Míg az apa nagy parasztszínész volt, egy szem lányát proletarizálta a magyar rendezőelit.
Szoboszlai Annamária: Kultúrmarketinges Hópelyhecske A gyergyószentmiklósi Játszótérről és Télről Egyik nap mintha sötét, a másikon mintha rózsaszínesedő napszemüvegen át néznénk a világba.
Rádai Andrea: Kiinduló- és nullpontok A Romániai Nemzeti Színházi Fesztiválról …kicsit olyan ez, mintha a Pécsi Országos Színházi Találkozó lenne „felturbózva” külföldi fesztiválválogatókkal, kritikusokkal…
Sz. Deme László: Szárnyaló monument A Mesés férfiak szárnyakkal előadásáról A képlékeny történések megfestésére nagyszabású képek élednek meg, és fejlődnek víziókká.
