TARTALOMJEGYZÉK
Itt valami más történik: a rendező és a dramaturg elképesztő érzékenységgel olvassa rá az Osztrovszkij-szövegre az utóbbi húsz-harminc év magyar társadalom- és médiatörténetét.
Kurátorokat, fesztiválválogatókat, kritikusokat, újságírókat kérdeztünk meg: mit gondolnak a látottakról.
Proics Lilla: Beszélgetések a kritikáról
Gergye Krisztiánnal és Adorjáni Bálinttal Proics Lilla beszélget
Én azt várom a kritikától, hogy legyen nyitott, mély, önmagán túlmutató, kíváncsi, érzékeny. Ugyanezek az elvárásaim magammal szemben is – szerintem kritikát ugyanúgy kell írni, ahogy művészetet csinálni.
…az ember érdekel, akit játszom, hogy ő milyen, mi van a fejében, hogyan gondolkozik, mit akar. Ezekből már össze lehet rakni egy embert, és akkor az már adja magát.
Egy mellényen csak hat gomb lehet, ha hét van rajta, akkor már romlott?
…ha valakinek, hát neki zsebében van az emelt fővel feltápászkodás művészete.
A londoni librettó megváltoztatta a női főszereplő etnikai hovatartozását is. Sylva cigánylányként jelent meg.
Georges Banu személyében ugyanis nem pusztán a hagyományos értelemben vett színpadi szerző jelenik meg az előadás terében, hanem egy színház-teoretikus, a világszínház legismertebb élő emlékezete és lelkiismerete…
Az első időszakban inkább a témát közvetlenül feldolgozó, a márciusi történéseket ábrázoló előadások születtek.
