Kovács Dezső: Csak egy nap Véget ér egy korszak - Alföldi Nemzetijéről …véget ér a Nemzeti Színház Alföldi Róbert nevével fémjelzett korszaka.
Tarján Tamás: Színpad vagy pellengér Imre Zoltán: A nemzet színpadra állításai című könyvéről Imre Zoltán könyve irodalmi, drámaelemzési hozadékokkal is jár, ám egyértelműen színháztudományi vívmány.
Tompa Andrea: Ami megszakad A Kolozsvári Nemzeti Színház 1941-es újranyitásáról Észak-Erdély újra Magyarországhoz tartozásának ötven hónapjában a színház a kultúra és művészet legfontosabb, kiemelt jelentőségű helye, mint élő, közösségi, az irodalommal szemben fizikai tér is.
Szabó István: Igazgató színház nélkül Egy füstbe ment pályázatról Mivel a regnáló Nemzeti Színház is támogató hozzáállást mutatott, úgy tűnt, hogy most végre olyan valami születik, ami feledteti a régi érzékenységeket, sérelmeket.
Trencsényi Katalin: A sokféleség jegyében Beszélgetés Nicholas Hytnerrel Akárcsak számos európai színház, az angol is a kocsmák udvarából indult útjára, vándorszínészek előadásaiból, akik ott ütöttek tanyát, ahol tudtak.
Rockenbauer Zoltán: Hátra-e az előre Hozzászólás az operavitához Nem tudom, lehet-e, van-e értelme az operaipar korifeusainak bármilyen általános érvényű tanácsot adni egy olyan korban, amelynek alapvető jellemzője, hogy a művészi látásmód sokfélesége él egymás mellett.
Proics Lilla: Beszélgetések a kritikáról Beszélgetés Horváth Csabával és Perovics Zoltánnal A kritikus egyik alapvető képessége kell legyen, hogy felismerje az igazit, és megkülönböztesse a jól mímelőtől…
Török Ákos – Turbuly Lilla: Test – tér – képek A meztelen testről Hód Adrienn két koreográfiájában A meztelen test az ókort követően jellemzően női testként volt jelen a művészetekben, így a képzőművészetben is, mégpedig úgy, ahogy a férfi alkotók látták.
