Hermann Zoltán: A színház mint morális intézmény Az Örkény Színház Hamletjéről A színház hármas intézmény – írja Schiller –: egyfelől morális intézmény, másfelől a „gyakorlati bölcsességet” terjesztő közösségi, és végül esztétikai intézmény. Schillernél pontosabb megfogalmazása ennek a hármas szerepnek ma sincs…
Zappe László: Követelj, közönség! Néhány vidéki előadásról Semmiképpen sem látszik viszont elszalasztott lehetőségnek A salemi boszorkányok szolnoki bemutatása. Egyáltalán nem látszik ugyanis a lehetőség.
Kricsfalusi Beatrix: A reprezentáció politikája A politikai színházról …épp a túlzás eszközeire épülő politikai szatíra (vagy akár kabaré) válik lehetetlenné egy olyan országban, amelyben a mindennapi életvalóságunkban a pártpolitika kabaréként viszi színre önmagát.
Barbara Gronau: A valóság ígérete A XX. századi színház valóság-elképzeléseiről Több realitást követelni a színház lelkes megújítási kísérleteinek visszatérő formulái közé tartozik.
Marina Davidova: Hogyan váljunk perifériává? A konzervatív forradalom veszélyéről az orosz kultúrában A dologban rejlő szörnyűség azonban az, hogy a konzervatív forradalom végeredménye a mérsékelt változat megvalósulása esetén a művészet számára pontosan ugyanaz lesz, mintha a durva forma zajlott volna le: a rémes és visszafordíthatatlan provincializálódás.
A kutyaharapás esztétikájáról? Tamás Pál az új kelet-európai politikai színházról Némileg általánosítva úgy tűnik, hogy a politikai színház igazi specifikuma nem politikai, hanem erkölcsi jellegű. Itt az esztétikum elképzelhetetlen a döntéseket és a társadalmi mozgásokat meghatározó erkölcsi elemek nélkül.
An der schönen blauen Donau Perczel Enikő a bécsi Magyarország Fesztivál sajtójáról Az elmúlt években Magyarországon végbemenő kultúrpolitikai változások kapcsán osztrák szomszédaink „ízelítőt kívántak adni egy színházi nagyhatalom kínálatából”.
Éry-Kovács András: „Ne szeresse! Értse!” Opera-vita A zenei ismeretek természetesen nem haszontalanok, de nem biztosítják, hogy bárki jobban értsen a zenés színpadi műfajok interpretálásához.
Péter Márta: Isten helyett bálvány Tánc a Budapesti Tavaszi Fesztiválon A betáncolható vagy betáncolandó térrel és annak konkrét fizikai következményeivel elsősorban az előadók szembesülnek: míg az egyik kötelezően visszafogja magát, a másik teljesítőképessége határain jár…
Kovács Natália: „Ujjait a kornak ütőerére tevé…” Hazai előadások a Budapest Táncfesztiválon Az idei Budapest Táncfesztiválon debütált öt magyar előadás közül három foglalkozik olyan problémákkal, melyek valamelyest kapcsolódnak a holokauszt-témához.
Lőrinc Katalin: Alkotói utak mentén Külföldi előadások a Budapest Táncfesztiválon Jiří Kylián a táncművész-szakma számára itthon is fogalom, körülbelül tizennégy éves kortól minden táncos(nak készülő) személy tudja, ki ő, legalább egy művét látta élőben…
