Ady Mária: Százszor is, végül is
Menni/Maradni
Az átmenetiség tereiben játszódnak ezek az előadások.
Elérni a könnyedséghez
Polgár Csabával Tóth Berta beszélgetett
Szerintem a kételkedés legalább akkora erő, mint a kíváncsiság.
Mennyire nehéz jelen lenni?
Réti Annával Komjáthy Zsuzsanna beszélgetett
Valami prekoncepció az emberek fejében. Vagy talán félelem, igen. Félelem attól, hogy ha valamit nem értesz, hülyének kell érezned magad – pedig ez nincs így. Biztos a mi felelősségünk, hogy így alakult, de sajnos nem tudom, hol rontottuk el.
A saját utamat szeretném járni
Fábián Gáborral Kozár Alexandra beszélgetett
A jelenségekre akarjuk felhívni a figyelmet, azokról gondolkodtatni, ezért nem engedhetjük meg magunknak, hogy valakiket a politikai nézetei miatt megbántsunk.
Pályi András: Eörsi és az Eörsi-színház
Most, Eörsi István halálának tizedik évfordulóján valójában a színházi Eörsiről szólnék, pontosabban Eörsi színházáról, hogy úgy mondjam, a szó tágabb értelmében arról az életszínházról, amelynek ő egy személyben ihletője, animátora, értelmezője és főhőse volt.
Kovács Dezső: Textus, kontextus
Sándor L. István A Katona és kora. A kezdetek című könyvéről
Sándor L. István könyve kényes és krimi izgalmú színháztörténeti periódust rögzít, dokumentál, adatol. A szerző szélesre tárja a vizsgálódás szemhatárát, s a legszélesebb történeti, kultúrpolitikai és „nagypolitikai” kontextus felvillantásával írja meg monográfiáját a Katona József Színház megalakulásáról.
Tarján Tamás: De
Hermann Zoltán: Néző című kötetéről
Hermann képes megfelelő tartózkodással átszűrni szavain, hogy boldog, amiért színházba járhat, és e boldogságát (az összes kifogásával, kételyével együtt) időnként olvasói elé is tárhatja.
