TARTALOMJEGYZÉK
…zavartak a szabályok, éreztem, hogy noha úgy tűnik, ezek tartják össze, mégsem ez a színház lényege, igazából ezek fölött van. Meg akartam törni a számomra értelmetlen szabályokat, pimaszkodni akartam velük.
Deres Kornélia: Szürreália emlékezete
A kabaré-dramaturgia és Bodó Viktor színházának összefüggéseiről
…ebben a színházban a valóság lenyomata már csak káoszként jelentkezhet, vagy kitágult, szürreális tudatállapotként.
Adorjáni Panna: A mindennapi feszültségek kinevetése
Ivan Viripajev: Részegek – Katona József Színház, Kamra
A Részegek ilyen alapértelmezése kioltja a viripajevi szöveg költőiségét és keménységét: az egymásban megbotló bohóc-duettek, a poénra kihegyezett nyelvi trágárság, az ízléstelen szexuális utalgatások egy teljesen más világot idéznek meg.
Stuber Andrea: Egy viharos éjszakán
Conor McPherson: A gát — Csiky Gergely Színház — Nemzeti Színház
Ahogy a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében talán nem egészen precízen rögzített díszlet kocsmapult berezeg minden alkalommal, amikor valaki nekitámaszkodik vagy hozzáér, jelezve az érvényesség instabilitását, ugyanúgy meg-meginogni látszik ennek az egész esti mesének a hitelessége is.
Halász Tamás: Marlene panoptikuma
Marlene Monteiro Freitas: Síró szobrok — Elefántcsontból, húsból és vérből — Trafó
Marlene Monteiro Freitas (…) rendkívül egyéni és izgalmasan összetett világa komolyan feladja a leckét a (kulturális) kódfejtésre hajlamos publikumnak, úgy, hogy az intellektuális Ki mit tud mellett zsigeri és érzéki mélység sem marad tőle szárazon.
…úgy tűnik, van hely a nap alatt mindkét Virágot Algernonnak-előadásra. És nem csupán azért, mert a Körúton prózában, a Nagymező utcában pedig dalban mondják el.
A Krúdynál megszokott intimitás, érzékiség, a premier plán látószög illúziójának s vele a bensőségesség érzetének felkeltése hiányzik elsősorban.
Kovács D. Dániel rendezésében a schilleri, merészen megvágott és újrafordított (Hevesi Judit, Cziglényi Boglárka munkája) szöveg nem zárt történetként jelenik meg a színpadon: inkább a lázadás (dráma)irodalmi narratívái és ikonjai által átjárt anyag, amely szabad utat enged a műfaji idézetességnek.
