Napról napra

kritika
interjú
kerekasztal
háttér
hangosító
távbeszélő
világosító
dráma
extra

Vida Virág: Fúziók és hagyományok

Tánc és színház a Szigeten (2. rész)

A három nap fényében összességében megállapítható, hogy bizonyos kulturális sajátosságokat és jellegzetességeket nem tudnak (akarnak?) levetkőzni a mai alkotók, és ezáltal a kortárs táncról mint világszinten egységes művészeti stílusirányzatról továbbra sem beszélhetünk.

Ingrid Keresztes és Gerzsenyi Bea: Az elmúló idő nyomában

2in1 kritika: Játékosok, Mao II, A nevek - Julien Gosselin és Öreg emberek és dolgok, amik eltűnnek -  Ivo Van Hove / Festival d’Avignon

Lenyűgöző színházi ambíció és színpadkép: két iránymutató előadás.

Marton Éva: Lenni vagy nem lenni

A gyulai Shakespeare Fesztivál

Az egykor szakmától is nyüzsgő, hangos fesztivál megcsendesedett. Látszólag ez teszi indokolttá, hogy a Shakespeare Fesztivál – mely egyelőre még van, de idén már megrövidült – csendesen beolvadjon a Várszínház programjaiba.

Pethő Tibor: Carpe diemek

Holt költők társasága – a veszprémi Petőfi Sándor Színház előadása a Városmajorban

Az irodalomóra hamarosan elhagyja a tantermet, kijut a szabadba, az iskola udvarára, ahol formabontó módon a személyiségfejlesztésre fókuszálva folytatódik a nevelés.

Vida Virág: Kapcsolatok alul- és felülnézetből

Tánc és színház a Szigeten (1. rész)

Az idei Sziget tartalmilag, vizuálisan és minőségében is széles spektrumú tánc- és színházi programokat kínált a Sziget látogatóinak.

Demény Péter: A sebezhető mesterlövész

Csíky András 88. születésnapjára

háttér

Eleganciája, szépsége, az a sebezhetőség, melyre már többször utaltam, megvédte a trivialitástól, ő maga azonban soha nem gondolta, hogy neki fehér lovon kellene bevonulnia a színházi lexikonokba. Inkább csak sétálgatva, pipázgatva, kérdezgetve, beszélgetve.

Ingrid Keresztes és Gerzsenyi Bea: Tragédia és komédia. Antikvitás és klasszicizmus Avignonban

3in1 kritika: Seneca: Thyestes, Racine: Iphigenia, Molière: Tartuffe - Festival d’Avignon

A nagy klasszikusok, mint Seneca, Racine vagy Molière előkelő helyen szerepeltek Avignonban. Darabjaik fénykorukat élik, lenyűgözve mind a közönséget, mind az alkotókat. A jól ismert tragédiák adaptálása kettős kihívást jelent a rendezők számára, ha egyrészt be akarják mutatni a tragédia monstruozitását, másrészt ha be akarnak indítani valamit az arisztotelészi katarzisból, amely színházi életenergiaként hatol be […]

Maraton előtt és után

Lévay Viktóriával és Puskás Tamással Oravecz Orsolya beszélgetett – a futásról

Nyár van. A színház ilyenkor a következő évadra készül, vagy fesztiválokon mutatja meg magát. A Margitsziget rekortánja megtelik futókkal, akik az őszi versenyeket tűzték ki célul. És mi a közös pont? Egyrészt a fesztiválokon is futhatunk: elég a Katlanfutásra vagy a kapolcsi félmaratonra gondolni. És az is, hogy a Budapest Maratonon jó néhány éve Fut […]

Hodászi Ádám: Narancspunci

Egy fesztivál - több hang 1. rész

Mímelne szeretkezést a színpad közepén kétszázötven fontért? Vagy inkább megdobálná a színészt naranccsal, hogy ugyan ne öntse már le több tejjel a partnerét? Komoly kérdései ezek a káeurópai kultúrának.

Ady Mária: Művészet, erőszak, manipuláció – nézői felelősség a színházban

Egy fesztivál - több hang 2. rész

A július 3. és 7. között zajló 9. Birminghami Európai Fesztivál meghívott előadásainak többsége az erőszakot tematizálta. Kettő közülük a nézők aktív, a művészi koncepció lényegét képező bevonásával, a biztonságot jelentő határok elmosásával kérdez rá játék és valóság, szimbolikus és tényleges felelősség határára.

Kolozsi László: Szomorú álom, szomorú valóság

Az óriáscsecsemő és a Lady Sarashina az Armel Fesztiválon

A MuTh színházban talált otthonra az Armel operafesztivál. Sajnálatos, hogy nem tudott gyökeret ereszteni egyetlen vidéki városunkban sem. Ugyanakkor érthető, miért éppen Bécs lett az előadások egyik helyszíne: itt van elég fény ahhoz, hogy jelentős kortárs és kortárs-magyar műveket és kortárs zenére is fogékony előadókat, művészeket – elvégre az operafesztivál énekverseny is – észrevegyenek.

Ingrid Keresztes és Gerzsenyi Bea: Félelem és reszketés

2in1 kritika: A nagy oklahomai színház (Franz Kafka nyomán) - Madeleine Louarn és Jean-François Auguste és Az újrajátszás - Színháztörténet (I) – Milo Rau / Festival d’Avignon

A 72. Avignoni Fesztiválon két erős és katartikus előadás nem megszokott módon boncolgatja a világhoz és egymáshoz való viszonyunkat. Madeleine Louarn és Jean-François Auguste értelmi fogyatékosokkal színre vitt adaptációja képmutató társadalmunk tettetett részvételét vizsgálja az egyén nyugtalanító idegenségének kafkai légkörében, míg Milo Rau egy gyilkosságot feldolgozó radikális előadása a színházi mimézisre és a pusztítás banalitására […]

  • 1
  • 2
Button with Link

Állj be a Színház mögé, támogasd a független szaksajtót!

támogatás

Címkefelhő

Alföldi Róbert Bertolt Brecht beszélgetés Budapest Bábszínház bábszínház Csehov Debreceni Csokonai Színház dráma fesztivál hangosító Horváth Csaba interjú Jurányi Ház k2 Katona József Színház Kolozsvári Állami Magyar Színház kritika könyv Magyar Állami Operaház Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Miskolci Nemzeti Színház Mohácsi János MU Színház Máté Gábor Nemzeti Színház Nemzeti Táncszínház online színház opera Orlai Produkció Pintér Béla POSZT Radnóti Miklós Színház Schilling Árpád Shakespeare Stúdió K Szkéné Színház SZÍNHÁZ folyóirat Trafó tánc Vidnyánszky Attila Vígszínház Zsótér Sándor Átrium Örkény István Színház Örkény Színház

Copyright © 2025

| Impresszum

| Adatvédelmi és adatkezelési nyilatkozat

Kedves Látogató! Ez az oldal sütiket használ. Bővebb információkat az Adatvédelmi és adatkezelési tájékoztató oldalon talál.ElfogadomAdatvédelmi és adatkezelési tájékoztató