Category Archives

Archive of posts published in the category: 2019. augusztus, Színház.NET

Antal Klaudia: Cigány, roma, traveller – vagy bánom is én, vagy amit akartok

A roma színház ezer arca című kiállítás kapcsán

A Független Színház Magyarország idén, augusztus 24. és szeptember 15. között harmadik alkalommal rendezi meg egyedülállónak számító kezdeményezését, a világ egyetlen nemzetközi roma színházi fesztiválját. A júliusi uborkaszezonban bárki, aki ellátogatott az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjában helyet kapó A roma színház ezer arca című kiállításra, képbe kerülhetett a Roma Hősök Fesztivál elmúlt két évéről.

Németh Fruzsina Lilla: Buborékhasadás

Mítosz manufaktúra és European Freaks – két színházi előadás a Bánkitó Fesztiválon

Hegymegi Máté, Pass Andrea, Szenteczki Zita és Kovács D. Dániel előadása a mesék világát olvasztotta egybe a természettel, míg Boross Martin és a STEREO AKT produkciója az Európai Unió magától értetődő értékeiről való gondolkodás lehetőségét kínálta fel a résztvevőknek.

Kovács Natália: Emlékjáték

AlkalMáté Trupp: Czukor Balázs – Jurányi

Mintha ekkor valósulna meg az, amiről korábban annyit beszélt, amivel annyit próbálkozott, amit a színészi munka lényegének tartott: hogy érdekelje őt az, akit eljátszik, és ezért megpróbálja megérteni mindazt, amit érez, amin keresztül megy.

Pethő Tibor: Sebzett színházak

Kiderültek a számok: az előadó-művészeti szervezetek taó helyetti többlettámogatása

A kulturális tao-támogatást néhány fontos, a csalás lehetőségét kiszűrő módosítással meg lehetett volna tartani. A mostani számok tükrében is tanulságos, hogy a hatalom nem ezt az utat választotta. A figyelmeztetés világos. 

Urbán Balázs: Lázas ifjúság

Shakespeare: Sok hűhó semmiért – Nodar Dumbadze Professional Youth Theater Tbilisi Gyulán, a XV. Shakespeare Fesztiválon

Ezekkel a talányokkal, kérdésekkel, dilemmákkal a grúz bemutató keveset törődik. Dimitri Khvtisiashvili rendezése nem az egyes szereplők érzelmeit, hanem a fiatalok érzéseinek heves, nemigen kontrollált, sokszor önmaguk számára sem tisztázott kavargását ábrázolja.

Fritz Gergely: Gegszínház

Vízkereszt, de amúgy mindegy – Sztalker Csoport – Szentendrei Teátrum

A társulat nyári szabadtéri színházi idényre készült, legújabb előadása, a Vízkereszt, de amúgy mindegy művészi köntösbe bújtatott bulvárszínházi felfogást tükröz.

Komjáthy Zsuzsanna: A loop két oldala

2 in 1 kritika: Nagy Zoltán: Point of no return és Nagy Csilla: AMőBA – az örökké változó Egység

És olyan megközelítés is létezik, mely a táncot mint az örök ismétlés és visszatérés, újrajátszás allegóriáját bontja ki – úgy tűnik, ez utóbbi szemléletből indul ki két közelmúltbeli koreográfia, Nagy Zoltán Point of no return és Nagy Csilla AMőBa – az örökké változó Egység című előadása.