Napról napra

Új sorozatunkban tematikus csokrokat szedünk össze – kizárólagosan a saját, szubjektív mércénk szerint. Ami azt jelenti, hogy ezek a listák tökéletlenek, igaz, már maga a listázás is tökéletlen műfaj, de azért jó játék. 

…a mód, ahogyan Euripidész évezredek távolából is érzékelhető, mély megértéssel elmeséli, szánalmat szül és alázatra nevel. Óriási erő kell annak a felismeréséhez és bevallásához, hogy – történhet velünk bármi – lényegében úgy van, ahogy a Hírnök mondja: „nem boldog az ember.”

Kovács Krisztián ma is úgy néz ki, mint egy lázadó kamasz, pedig negyven éves elmúlt. Soha nem fogom elfelejteni, ahogy Christophert, az autista kamaszt játszotta egészen zseniálisan a Mark Haddon regényéből készült előadásban. Azóta igyekszem minden szerepében megnézni.

Ezeknek a problémáknak elemi szinten nem értjük a nyelvét, márpedig ahhoz, hogy egy, a miénktől eltérő közösség reprezentálni tudja önmagát, először is közös nyelvet kell találnunk.

Eszenyi Enikő videoklip sorozatot állít színpadra. Tömörít. Tudja, hogy a néző csak a lényegre emlékszik majd. De azt is tudja, hogy az ördög a részletekben rejtőzik. Mindenre figyel.

A Hangosító második évada nehéz témával indul: a halálról, a vele kapcsolatos tabukról beszélgetnek a podcast vendégei: Garai Judit dramaturg, Hajdu Szabolcs színész-rendező és Markó-Valentyik Anna bábszínész. A vendégeket Gócza Anita kérdezte.