Napról napra

Volt azért előnye is a rettenetes pandémia miatt online térbe kényszerült 7. Interferenciák fesztiválnak, amelyet 2020. november 19-29. között szervezett a Kolozsvári Állami Magyar Színház. Nem kellett hajat daueroltatni, tupírozni, cipőt fényesíteni, kihízott zakót kibővíttetni a színházba járáshoz.

Azt is meg kell jegyezni, hogy „a férfiak rosszak, mindenre képesek”, de közben a sok kérdés mind kimondatlan marad. Eszterben mindössze a megmagyarázhatatlan zavart s a szégyent ülteti el: most valahogyan másként kellene viselkedni, de hogyan is?

Hogy miért lett a darab címe És, már nem emlékszem. De azok a színházi alkotók, akiknek módjukban áll írni és rendezni, sőt a saját írásukat rendezhetik, előbb-utóbb elkészítik a saját „színházról” szóló előadásukat. Nos, nekem ez volt az.

Az egyik koreográfia drámai művön alapul és történetet mesél szavak nélkül, a másik drámai művé válik, pedig nincs is története.

Míg a színházak többsége ősszel bemutatta a koronavírus járvány miatt tavasszal lemondott előadásait, az RS9 Színház és az Anyaszínház új előadásában épp a járványt használja alapként az Underground Project című „apokaliptikus groteszk játékában.”

Az Örkény Színház feladja azt a politikai virágnyelvet, amin eddig csak kacsintások közepette suttogott a színpad.  A megszokott társadalomkritikai sorminták itt eggyel továbblépnek.

A 24. Hangosító témája a tabu a kritikában. Volt miről beszélni a három kritikus vendégnek: Balogh Gyulának, Boros Kingának és Papp Tímeának. Gócza Anita kérdezte őket.  

A Távbeszélőben alkotókat kérünk fel, hogy hívják meg egy tőlük távol élő kollégájukat szakmai eszmecserére. Szabó Veronika színész-rendező meghívottja Trapp Dominika képzőművész. Mindketten foglalkoznak feminista témafelvetésekkel, és mindkettőjüknek láthattuk munkáját a Trafóban. A beszélgetést kísérte, szerkesztette: Proics Lilla.

2020. november 30-án a Színház folyóirat Facebook-oldalán került sor Tompa Andrea Érted, értem színházi beszélgetéssorozatának 5. adására, melyben az erőszak színpadi ábrázolásáról volt szó. Erőszak. Elbeszélni, megmutatni, elrejteni. A görög tragédiától az Erzsébet-kori színházon át a kortárs színházi valóságig az erőszak, a bántalmazás sokféle módon van jelen a színpadon. A színház hol beszél róla, hol […]

Rég nem voltam színházban Budapesten, aztán egyszer csak (streamen) meglátom a Váci utcát és Pesti Színház neonfényeit. Egy pillanatra úrrá lesz rajtam az ismerős bemutatóláz. Szombat este van, december 5-e, a Pesti Színház új premierjét nézem, azzal a (március eleje óta) nem múló reménnyel, hogy ez a stream más, mint a többi…

Ha bekerült volna a Győri Balett szakközépiskolájába, akkor ma kortárs táncosként hallanánk róla. Elsőre felvették a Színművészetire, és bár hivatalosan még csak három éve van a pályán, már számos színpadi és filmes szerepet tud a háta mögött. A Katona József Színház társulatának egyik legfiatalabb tagja.

Különös hasonlóság, hogy mind Gergye Krisztián, mind Fehér Ferenc a korlátokkal dolgozik, csak amíg A test emlékezetében a korlátok fizikailag, addig a Tofu P. Potterben lelkileg állítódnak föl.