
Hajnal Márton: Vicc az egész
Vinnai András: Szarvasnak gyermeke – TÁP Színház
Elsőre nem magától értetődő, hogy egy csapat a kollektív karantén-kényszer alatt-után pont az elvonulás és bezárkózás iránti vágyról csináljon egy előadást.

Elsőre nem magától értetődő, hogy egy csapat a kollektív karantén-kényszer alatt-után pont az elvonulás és bezárkózás iránti vágyról csináljon egy előadást.

Elsőre talán meghökkentőnek hangzik, de mégis van érintkezési pont a lélek és a test ünnepe, a spiritualitás és a gasztronómia között. Az elsőt a Glória, a másodikat A pacal ideje című darab viszi színre.

„Férfinek nem elég öreg, gyereknek nem elég fiatal.” Malvolio jellemzi így Viola-Cesariót Olíviának (Nádasdy Ádám fordításában). Amikor a szombathelyi Vízkereszt…-előadásban elhangzik ez a mondat, a nézőnek déjà vu-érzése támad: nem egészen így, de hallottuk már ezt a kijelentést a Weöres Sándor Színházban ebben az évadban.

Amikor Molnár kisasszony a boltban magára fúj a készletből némi parfümöt, az átleng a zsöllye fölött, el egészen a tizedik sorig, s helyeslő érzést kelt a nézőben. Ugyan miből legyen forradalmian szagos színház, ha nem az Illatszertárból?!

Nem tudtam, hogy mire megyek, hiszen a Vircsaft cím legfeljebb ha az intenzitását jelzi egy eseménynek, de azt tudtam, hogy hová és kikhez. Abban biztos voltam, hogy unatkozni nem fogok, mert a Borgula András által vezetett Gólem Színháznak nem egy produkcióját láttam már előzőleg. A Gólem Központ előkészületeiről és tervezett, a koronavírus bonyodalmaival nehezített nyitásáról […]

Nem is tudom már pontosan, melyik amerikai író mesélte, hogy a hetvenes évek elején vízvezetékszerelőt hívott, és legnagyobb meglepetésére Philip Glass szállt ki a lakására. Először fel sem ismerte az ajtóban ácsorgó munkásruhás alakban a zeneszerzőt, azt gondolta, biztosan csak hasonlít rá, betessékelte, és csak akkor lett neki gyanús, hogy nem puszta hasonlóságról van szó, […]

Tűzpiros raklapok a színen, amerre csak a szem ellát. Vagyis raklapokból épített tornyok, amelyeknek elemei, ha kell, mozgathatóak, pakolhatóak, rájuk lehet ülni, állni is. És néha tényleg kell, hiszen az Izsák Lili által tervezett térbe rajtuk kívül legfeljebb néhány kellék kerül. Pragmatikus funkcióik mellett a raklapok a stilizálás kereteit is megteremtik azáltal, hogy reális, de […]