Napról napra

Nézőpont kérdése, hogy sok vagy kevés határon túli magyar színházi előadást láthattunk a Színházi Olimpia alkalmából. Ha az országos programot vizsgáljuk, akkor mindenképpen örülhetünk annak, hogy olyan vidéki színházakban, ahol eddig legfeljebb alkalmi, regionális együttműködés eredményeképpen (vagy még úgy sem) láthattak a helyi nézők határon túli előadásokat, most megtekinthető volt az elmúlt évek néhány jelentős […]

A jereváni rádió esete a Magyar Állami Operaház évadnyitásával: lesz, csak nem a berlini Così fan tutte, hanem a második helyről elsőre felléptetett kassai Roger király, mellesleg nem szeptember 9-én, hanem augusztus 22-én, és nem az Operaházban, hanem az Eiffel Műhelyházban. Máskor, máshol ez a nyári szünet pihenőideje, de a „nyári szünet” fogalmát természetesen alapvetően […]

Magyarország jelenlegi vidéki színházi hőtérképét elképzelve biztonsággal állítható, hogy a jégkék és maszatosszürke foltok mellett nemcsak az olykor zöld jelzőfényeket villantó Szolnok és a hol folyamatosan világító, hol csábítóan irizáló Miskolc csalogatja a nézőket. Van még egy hely, ami a maga otthonosságot jelentő melegsárga sugárzásával egyre nagyobb körzetből vonzza – s közben neveli ki – […]

Egymás mellé erőltethetnénk a Budaörsi Latinovits Színház két új bemutatóját azzal, hogy mindkettő gyilkosság mögött húzódó lélektani drámát visz színpadra, azonban inkább a színészi játékra történő alapozás, a rétegzett karakterépítés és árnyalt jellemábrázolás, valamint a nem lineáris időkezelés köti össze a két, egyébként nagyon különböző stílusú előadást.

A Turay Ida Színház ismerten egész jól támogatott költségvetéséből ebben az évadban hat felnőtteknek szóló bemutatóra, köztük három zenés előadásra és három komédiára, továbbá néhány gyerekszínházi előadásra is tellett. A szórakoztató magánszínházi profil mellett jellemző egy családias, nosztalgikus légkör: belefér, hogy két felvonás között kisorsoljanak egy Csíki Sör ajándékcsomagot.

A játék vége felé van egy pillanat, amikor a főhőst játszó László Zsolt rosszat sejtve kimegy a lakásából, s mikor visszajön, csurog a vér a kezéről. Annak az agyonvert macskának a vére ez, amelyről – mint az első percekben megtudjuk – a gazdája sem tudta, hogy nőstény avagy hím. Egy biztos: a vér – az […]

Háda Fruzsina első monodrámáját, a Budapest-Záhonyt azzal a kérdéssel kezdi, hogy vannak-e jelen vasutasok. A Trafóklub közönségében érezhetően zavart kelt a felvetés, már-már abszurdnak hat. Valószínűleg legtöbben csodálkoznánk, ha vasutasok szakmányban vennének jegyet egy olyan „obskúrus” helyre, mint a Trafóklub. De talán éppen erre irányul Háda kérdése: megpendíteni, hogyan degradálódott egy szakma nemcsak fizetés és […]