Napról napra

Az Átrium Színházat működtető Kultúrbrigád az évad elején bejelentette, hogy a független színházakat ellehetetlenítő kultúrpolitika miatt 2024-ben befejezik tevékenységüket. Ahogy a színház előcsarnokában több plakát is hirdeti: az utolsó évadukra, a végjátékra várják nézőiket.

Galántai György 1966-tól bérelte művészeti célból a boglári temetődomb egyik kápolnáját, ahol alkotóként a magyar neoavantgárd színe-java megfordult. Néhány év után azonban a kádár-kori hatóságok bezárták és felszámolták az alkotótelepet. A betiltás ötvenedik évfordulójára az EKF Veszprém-Balaton rendezvénysorozat részeként eseménysorozat született, a helyi hátteret a Babel Camp adta.

A 45. Hangosító vendégei – Orlai Tibor, az Orlai Produkciós Iroda alapító-tulajdonosa, dr. Rihay-Kovács Zita ügyvéd, a Független Előadó-művészeti Szövetség, a FESZ jogásza és Veres Gábor mecénás, civilben bőrgyógyász – arról beszélgetnek, milyen lehetőségei vannak a független színházaknak, van-e élet az állami támogatáson túl. A moderátor Gócza Anita.

Az Örkény Stúdió idei első bemutatójának címét szokatlanul sokáig homály fedte; a nagyközönség csupán a premier előtt bő két héttel tudhatta meg, hogy Ingmar Bergman egyik klasszikusából készül az Örkény Színház és a Dollár Papa Gyermekei újabb koprodukciója. Ez a titkolózás, már-már misztikum – bár nem művészi, hanem technikai okokból alakult így – tulajdonképpen még […]

A párizsi Comédie Française társulata kétszer játszotta Tartuffe, avagy a képmutató című előadását a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó keretében a budapesti Nemzeti Színházban. Az előadás rendezője Ivo van Hove, a kortárs nyugat-európai színház kiemelkedő alkotója, Hollandia kvázi nemzeti színházának, a Toneelgroep Amsterdamnak a vezetője. Van Hove előadásai rendre nemzetközi együttműködések keretein belül készülnek, és megjárják […]

Nemrég Újvidéken láttam egy rendkívül személyes hangvételű monodrámát a délszláv háborúról. A színész a saját gyermek-szemszögéből osztotta meg velünk az emlékeit. Az előadás után feldolgozó beszélgetés volt, és elszabadult a pokol.

Hiszünk-e még a Megváltóban, az új élet áldásában, abban, hogy egy elkövetkezendő generáció egyszer másképpen csinálja majd, levetkőzi önzését, kisszerűségét, szorongását, depresszióját – és Istentől örökölt végtelen arroganciáját? Mindenesetre Lucifer visszalép párat, mielőtt – hangsúlyosan utolsóként – levonulna a színről. Visszalopja egy pillanatra magát, és az almát. Ez a véleménye.  Székely Kriszta EMBTRAG címmel rendezte […]

Egyszerre szűk és széles merítés ez a mostani a székelyudvarhelyi dráMA7 kortárs színházi találkozó bőséges kínálatából. De sok mindent megmutat abból, ami a ma színházát itt foglalkoztatja. Egy kis fesztivál a nyárias őszben, elsősorban nem a könnyed szórakozás igényével.

Rádai Andrea, gyerekkönyvek szerzője és műfordítója, a holland gyerekirodalom nagy szerelmese, három gyermek édesanyja. Foglalkozásai között a közelmúltig a színikritikus is szerepelt. Ma már nem. Rádai Andrea pályaelhagyó, ha pályának lehet nevezni a színházzal való elméleti foglalkozást, a színikritikaírást. Költséges hobbinak inkább. Volt a Színház, a Revizor, a Magyar Narancs munkatársa, 2015-től 2021-ig a Színház […]

Már az ültetés alatt szembeötlik, hogy Juhász Nóra díszlet- és jelmeztervező minden berendezési tárgyon rajta hagyta az árjelölőt. A jelmezeken sajnos már nem fityegnek, de a cinikusabb énemben ennek ellenére is megfogalmazódott a költői kérdés, hogy vissza fogják-e váltani. Ennél pozitívabb hozadéka is van a lifegő papírfecniknek, hiszen jelzik, hogy a kimondhatatlan nevű bútorok és […]

„Mikor leszek a tied?” kérdi a szerelemtől részeg, pálinkától fölhevült cselédlány az épp mással házasodó műbútorasztalost, mire az – no, nem a darabban, hanem az előadásban – azt feleli: „Amikor piros hó esik!” S ebben az átigazításban igaza van Mohácsiéknak. Mennyivel jobb ez, mint az „Amikor a kakas kotlik!”, vagy a ráadásként kitalált „Amikor az […]