Napról napra

Míg Móricz regénye a politikai pályához, közélethez társított nemes képzetek leleplezésén munkálkodik, a TÁP Színház verziója – mintha nem tehetne mást – adottnak veszi ezek hiányát, tocsog a titkos függöny mögötti világ nyílt titkaiban. Ha valaki átment a szűrőn, s ezekben semmi megrökönyítőt nem talál, még mindig tanakodhat, mitől lesz ez a közel háromórás burjánzó […]

Hogy Doiasvili, a világjáró rendező önnön szabadasszociációs adottságaival nem tud betelni, azt tapasztalhattuk már 2022-ben is, amikor Csehov Sirályát fektette kétvállra s egyben a Vígszínház színpadára. Csehov művéből akkor – a nagyszerű színészgárdának köszönhetően – meg tudott maradni pár fényes pillanat, Schiller azonban a jelenlegi tavaszon estéről estére megkapja a magáét.

A történet üzenete a sokszor személyiségzavarral küzdő kamaszok számára, hogy ha vannak is gyengeségeink, amiken nem tudunk változtatni, azok a gyengeségek ugyanúgy a személyiségünk részét képezik. Azok elvesztése és kiiktatása bomlasztóan hathat a saját családi vagy baráti közösségünkre is, és ami nekünk kínos vagy zavaró a jellemünkben, az lehet, hogy a minket szerető és elfogadó […]

Bár hosszú út vezetett el odáig, hogy a kánon részévé váljon, ma már kevés olyan magyar van, aki ne tudná miről van szó, ha említésre kerül Kertész Imre Sorstalansága. Mégsem készült belőle túl sok feldolgozás, leszámítva a Nobel-díjat követő filmet Koltai Lajos rendezésében, az emblematikus Ennio Morricone-dallamokkal. A színház viszont mintha nem fedezte volna fel […]

Viszonylag sokáig tartotta magát az a tévnek bizonyuló hit, hogy Pintér Béla darabjai a saját társulatának valók, s más színházak nem fogják játszani soha. A Gyévuska ősbemutatója kapcsán a Színház hasábjain is úgy vélekedett a kritikus, hogy „Pintér szerzői színházat csinál, prózában-zenében – nem ír, hanem színpadra ír, ami nagy különbség –, s az eredmény […]

Hajós Zsuzsa színész-drámatanár, író és rendező, a Kerekasztal Színház Nevelési Központ volt tagja a rovat eddigi gyakorlatától eltérően olyan művészembert választott beszélgetőtársnak, aki kultúrpolitikusként is exponálta magát a jelenlegi kormányzati ciklusban. Pataki András kulturális menedzser, dramaturg, rendező, színházigazgató 2022 nyarától lemondásáig, azaz nyolc hónapon át töltötte be a Kulturális és Innovációs Minisztérium helyettes államtitkári posztját. […]

Az Örkény Stúdió legújabb bemutatója ízig-vérig kortárs előadás. Nemcsak azért, mert a darabot a kortárs szerző és rendező, Kincses Réka jegyzi, hanem legfőképpen mert a produkció által felvetett problémák, középpontban a multikulturalitással és a generációs különbségekkel, aktuálisabbak nem is lehetnének. „Hochaktuell” – mondaná a német.

Anton Lachky koreográfusi stílusjegyei: akrobatikus elemekkel fűszerezett, kirobbanó mozgásenergiák, markáns dinamikai váltások a táncos és a zenei anyagban egyaránt, grimaszokká duzzadó leplezések és leleplezések, etűdszerűen egymást követő jelenetek, amelyek külön-külön és együtt is tág asszociációs teret hagynak a nézőnek – megadva a kellő lendületet a befogadás roadshow-jához.

Múlt századi színpadi szövegek esetén mindig érdeklődve figyelem azok jelenérvényűségét. Tennessee Williams jól ismert drámáját, A vágy villamosát a dél amerikai rancsok és a New Orleans-i francia negyed világainak keresztezése adja. Most a Budaörsi Latinovits Színház tűzte műsorára. Valószínű, hogy a sikerdarabok esetén fel sem merül kérdésként, hogy időről időre elő kell venni azokat, mégis, […]

Azon kapom magam, hogy hetek múlva is eszembe jut egy-egy villanás Gál Tamás játékából: Mefisztót alakította a komáromi Jókai Színház előadásában, Béres Attila rendezésében. Mert valahogy más volt, mint a már látott Mefisztók, és más, mint a kézenfekvő ábrázolás.