Kővári Orsolya: Nem gondoltam, hogy itt ragadok
Kővári Orsolya Katona Lászlóval beszélget
…Tarantino legőrültebb figurái állnak a legközelebb hozzám.
…Tarantino legőrültebb figurái állnak a legközelebb hozzám.
A nyitottság ahhoz kell, hogy azt is színházi élményként értelmezzem, ami a gyerekekkel történik.
…a múltfeldolgozásnak nincsen eredménye, amellyel egyszer és mindenkorra lezárulna, hanem folyamatos értelmezést és újraértelmezést igényel.
Az egészben az energiák áramoltatása a legfontosabb.
Ybl Miklós szerintem felrobbantaná az épületet, mert ami most zajlik benne, körülötte, alatta, fölötte, az szégyen.
A teljes beszélgetések Az ember tragédiája – Egy előadás születése című, a Szegedi Szabadtéri Játékok előadásáról készülő werk-könyvben jelennek meg a Helikon Kiadónál…
A Vígszínház egy parfümös hely, én viszont nem vagyok az a parfümös alkat.
A mi szituációnk ijesztően hasonlít a magyarországira, ahol a jobboldal meg akarja leckéztetni az önfejű művészeket.
Ha egy házról írok, nem a vizuális megjelenése érdekel, hanem az érzelmi szférája.
…a szónál sokkal erősebb tud lenni a zene és a mozdulat, nekem pedig csak a szó marad lehetőségként, tehát bizonyos szempontból hátrányos helyzetben vagyok.
…kettőnk ízlése sok hasonlóságot mutat. Beülünk mint nézők, és azt figyeljük, hogy magával ragad-e a darab, involválódunk-e, izgulunk-e, hogy mi lesz.
Életem nagy színházi szórakozásai nem zenés darabokhoz kötődnek, hanem a Hamlethez, a Pygmalionhoz…


