Színház, mikor Sárosdy nekiesik Schillingnek és püföli, színház(?), mikor közli, hogy a tíz laborelőadást még végigcsinálja, de aztán lelép, mert nem bírja tovább.
Szoboszlai Annamária: A szabadulóművészetről egy szabadulóművész szemszögéből
A szabadulóművész apológiája
Titkos-nyilvános társaság alakul, s „a színház” próbál meg- és újjászületni a Gödör méh(ly)ében.
A gyanútlan néző a csehektől Hrabal, Menzel vagy Kylián minőségét várja el, nem pedig a Kelet-Európában még élő homo sovieticus humorának tehetségtelen átmentését.
Pálffy páratlanul testtudatos színészete mellett korlátlan ura hangjának is.
Mert a rendezők magukon szűrték át a szövegeket, s a nekik fontosat emelték ki. Lehet, reflexből.
Az igazi művészet, az ütős-hatós anyag, a tuti fix, a nagyon jó képes az érzékek felszabadítására.
Nem kevesebbről van szó, mint annak a kérdésnek a felvetéséről, hogy miért élünk
Életre keltője, Csákányi Eszter alighanem a világ összes asszonyát mélyen ismeri, és megragadóan el tudja játszani.
A helyi színművészek egy része napközben sofőrré, kísérővé, szervezővé lényegül át. Vagy ahogy névkártyájukon áll: házigazdává.
Útkereső, fiatal társulat esetében kifejezetten elismerésre méltó, ha már az első három, saját erőből készített alkotás között akad olyan, amely markáns arculat megtalálását ígéri.
