Szólhatna az előadás sokkal nyafogósabban, impotensebben is a magányos pillanatokról, de elég tökösen szól róluk.
Ha csak egyoldalú sémákkal játszanám Oszkárt, vagyis egysíkúan véleményezném, színészileg sem lenne izgalmas.
A darab pedig voltaképp a Bűn és bűnhődés kereszteződése a modern Hamlettel, az Ivanovval.
Igazi Katona-előadás, jó, sőt igen jó előadás, nagy előadásnak mégsem érzem.
A címen és a szereplők nevein kívül gyakorlatilag semmi sem utal arra, hogy a balett Dosztojevszkij regénye alapján készült.
Urbán Balázs: Pojácák, idióták és hisztérikák – sok-sok zenével
Ármány és szerelem - Nemzeti Színház - KRITIKA
Alföldi Róbert nemcsak a pátoszt, de a formátumot is jórészt kilúgozza a darabból.
Az alapötlet tehát működőképes, sorjáznak is az aha-élmények, ám jó félóra után a regény ismeretében sejthetővé válik a végkifejlet.
