Felőlem – és mondom ezt a „baloldalról” – a színház végre elkezdhetne mindazzá válni, amivel a „jobboldal” vádolja, de jelenleg fényévekre vagyunk ettől.
A színház maga is társadalom
Wolfram Lotzcal a Theater Heute szerzői beszélgettek. Az interjú végén Gáspár Ildikó kommentárja olvasható
…a színházban dolgozó emberek életéről van szó, és arról, hogy a színház jelenthet-e még egyáltalán valamit a társadalom számára?! A legtöbb fiatal színházi embernek, akivel beszélgetek, elege van ezekből a hierarchikus struktúrákból, egész egyszerűen azért, mert nem lehet kibírni. Közösségi hálózatokat hoznak létre, és más eszközöket keresnek. A meglévő színház tartálya ezen a ponton léket…
…ha a brit színház sokszínűbbé, a kultúrákat sokkal jelentősebb mértékben ötvözővé, és általában véve befogadóbbá válna, akkor inkább éreznénk azt, hogy „mindenki” – a közönség is és azok is, akik a létrehozásban részt vesznek – ábrázolva van. A színházat pedig mi mindannyian, akik ebben a társadalomban élünk, sokkal „fontosabbnak” gondolnánk.
A száz éve született lengyel esztéta (1914-2001) jegyzetei az 1980-as évekből valók.
