Poszt-it, 4. rész – Pethő Tibor: Pécsi Piszkavas és budapesti Lear Napló a Pécsi Országos Színházi Találkozóról: június 13. hétfő Szétszakíthatatlan, megbonthatatlan viszony ez, háttérben az örök fájdalommal, gyűlöletteljes függéssel, amely az anya halálával sem szűnhet meg.
Nánay István: Lehangoló kép jelenről-jövőről Eugene Ionesco: Makbett – KRITIKA - Átrium Narancssárga díszlet, mai ruhák, piros-fehér-zöld zászlócska, ismerős szónoklatok – leplezetlenül ma és itt, hazánkban játszódik Alföldi rendezése.
Tarján Tamás: Fekete–piros Masteroff–Kander–Ebb: Kabaré – KRITIKA Az előadás bábos vonala magasabb minőségű színjátékos, zenei és énekes vonalánál. Nem egyszerűen bábmozgatásról van szó: báb- és bábu-filozófiáról.
Tarján Tamás: Rómádnak rendületlenül William Shakespeare: Julius Caesar – KRITIKA A Vígben tavaly bemutatott Danton halála párdarabjának is felfogható Julius Caesart Alföldi általában kimentette azokból a kelepcékből, amelyekbe saját felfogása csúsztatta a produkciót.
Csatádi Gábor: „Itt buzik jönnek át a falon!” Az Őrült Nők Ketrece – Átrium Film-Színház - KRITIKA …ebben Az Őrült Nők Ketrecében átlépjük a másság jól elkordonozott falait.
Tarján Tamás: Nem lehet elutazni Csehov: Platonov (Apátlanul) – KRITIKA - Radnóti Színház Csehov, aki köztudottan sokat perlekedett a színházzal komédiaként felfogott egyes műveinek „drámaizálása” miatt, meg lehetne elégedve, annyira áthatja a színrevitelt a bizarr nevetségesség.
Turbuly Lilla: Megérdemeljük? Georg Büchner: Danton halála / Vígszínház - KRITIKA Mert mi vagyunk a nép, és belőlünk áll a konvent, mi hallgatunk, és közülünk kiáltanak egyszer éljent, másszor haljont.
Kutszegi Csaba: A koponya világít Klaus Mann: Mephisto - Nemzeti Színház Alföldi jól érzi, hogy a párhuzamok eleve kínálják magukat, nem kell rájuk tennie még egy lapáttal.
Turbuly Lilla: Perpetuum mobile Beaumarchais: Figaro házassága (Zalaegerszeg) - KRITIKA Állandó változásban vannak az emberi viszonyok is…
Kovács Dezső: Osszátok szét Sirály - Nemzeti Színház - KRITIKA Mint a hányatott sorsú színház ritka, kegyelmi periódusaiban, színészóriások játszanak most együtt a Nemzeti színpadán.
Márok Tamás: Mágnes Miska A szegedi Mágnás Miskáról - KRITIKA A magyar arisztokrácia lesújtó ábrázolását könnyedén érthetjük a mai uraságokra is.
Tarján Tamás: A gépezet Hazafit nekünk! - Nemzeti Színház - KRITIKA Folytonosan vitáznak egymással a cselekményszintek, s közben sajnos képletes beszédük össze is zavarodhat.
