Urbán Balázs: Egy válogató emlékiratai IV.
A POSZT-válogatásról
Ugyanazon szerzők ugyanazon darabjai kerülnek színre, legfeljebb egyikük-másikuk egy időre „kimegy a divatból”, hogy aztán néhány évad múltán ismét mind sűrűbben vegyék elő.
Ugyanazon szerzők ugyanazon darabjai kerülnek színre, legfeljebb egyikük-másikuk egy időre „kimegy a divatból”, hogy aztán néhány évad múltán ismét mind sűrűbben vegyék elő.
Az ember tragédiájával, a magyar színháztörténet még ma is tekintélyt parancsoló bálványával gyakorlatilag a kezdetektől keményen küzd a színjátszás.
…a megszokottnál is feketébb Alföldi Róbert Tragédia-rendezése.
A gond csak az, hogy célközönségként nem emberek, hanem a baromfitelepek lakói vannak belőve…
A Magyar ünnep bemutatója úgy fontos esemény, mint valamennyi magyar darab, amelynek szándéka van, jó, nemes szándéka, s ez e bemutatótól elvitathatatlan.
Mintha a rendező egyszerre írna elő személytelen és személyes játékmódot a színpadra lépőknek…
Az Alföldi vezette teátrummal legfeljebb az Operaház megújulása állítható párhuzamba Kovalik Balázs művészeti vezetésével…
Alföldi Róbert a Nemzeti Színház Festőműhelyébe plántálta a premiert.
Amikor túlcsordulnak a szavak, a zene fejezi ki az érzelmeket.
Tehát a végső kérdés az: vadak, avagy vadászok voltunk-e.
A Bánk bán – juniorban hatalom és politika maisága absztrakt, asszociatív módon jelenik meg, nem leegyszerűsítő közvetlen megfeleltetésekben.
Alföldi Róbert nemcsak a pátoszt, de a formátumot is jórészt kilúgozza a darabból.