Stuber Andrea: Van valaki
Peer Gynt - Örkény Színház - KRITIKA
Az érzékekre azonban a kívánatosnál kevésbé hat ez a Peer Gynt.
Az érzékekre azonban a kívánatosnál kevésbé hat ez a Peer Gynt.
Nincs még egy kortárs-táncszínházi alkotó, akinek olyan fajsúlyos irodalmi recepciója volna Magyarországon, mint Pina Bauschnak.
…mozgásban bravúrosak, mimikában lenyűgözően eredetiek.
Aki nézőként pártállása szerint dúl-fúl vagy hozsannázik, nem nézi elég figyelmesen az előadást.
A film a színházról a kameramozgásokkal és a színészi játékkal szakad le.
Ez nem magyarítás vagy adaptálás, több annál: teljes magunkra húzás.
Székely 1988-ban a Katonában, Ascher 1991-ben a kaposvári Csiky Gergely Színházban, Zsámbéki 2011-ben ugyancsak a Katonában állította színpadra A mizantrópot.
A produkció tehát a Kádár-rendszer legsúlyosabb tabuját, az 1956-os magyar forradalmat is behozta a képbe.
Aki még nem látta, higgye el: borzalmas dolgok történnek benne.
Amikor Ascher Tamás kiválasztotta a darabot, azt mondta: a gőgös apolitizálást választja.
A szegénység jó vicc, amelyhez nekünk, nézőtéri (és színpadi) középosztálybelieknek semmi közünk.
Ascher Tamás ezt az illúzióit levedlő, objektivizált mesevilágot nyers és elvadult környezetbe rendezi.