Napról napra

A győri Vaskakas Bábszínház nagyszínpadi zenés mesejátékának első számú hőse talán nem is Vuk, a rátermett, szeretnivaló és közismert kisróka, hanem maga az opálos fényben lélegző, mocorgó, folyton változó, mégis minden pillanatában önazonos erdő – amelyet mintha kínai bűvészkarikákból raktak volna össze.

Jankovics Pétert jól ismerhetik azok, akik gyakran járnak független színházi előadásokra. De azt valószínűleg még közülük is kevesen tudják, hogy bábszínészként végzett. A bábbal való kapcsolatáról és az SZFE-s fiatalokról is szó esik a vele készült interjúban.

A 2019-es év a magyar nyelvű bábszakirodalom szempontjából egyértelműen gyümölcsözőnek mondható, hiszen három fontos mű megjelenésére is sor került: Jászay Tamás és Nánay István kutatása által két jubiláló magyar bábszínház történetéről olvashatunk, a Színház- és Filmművészeti Egyetem egykori növendékeinek fordítói munkájának köszönhetően pedig többek között képet kaphatunk a báb-, figura- és tárgyszínház németországi képzéséről és […]

Augsztus 31-én a Trafóban lesz a 15. Lábán-díj és a 2. Halász Péter-díj átadója. Ez utóbbi elismerés célja, hogy felkutassa és ismertté tegye a műfaji határokat tágító performatív kezdeményezéseket. A díj jelöltjeivel ezúttal interjúkat készítettek a kuratórium tagjai. Jeles Andrással – a Mesebolt Bábszínház és a Kőszegi Várszínház A boldog herceg című előadásának rendezőjével – […]

Mint szinte mindenki, aki tehette, a vidéki bábszínházak is azonnal a világhálóra, Facebook-oldalakra és YouTube-csatornákra költöztek a karanténhónapok alatt. Fő motivációjuk természetesen a kapcsolattartás volt – a közönséggel és egymással.

Március elsejétől ELLINGER EDINA a hetvenéves Budapest Bábszínház első női igazgatója, akivel a vezetői szerepre való felkészülésről, a békés átmenetről és az épületen belüli konkrét és átvitt mozgástérről is beszélgetett JÁSZAY TAMÁS.

Ha emberek szeretnénk maradni a gyászban, és nem elveszteni benne a szívünket vagy a kíváncsiságot, hogy milyen a kilátás a fa tetejéről, akkor érdemes barangolni ebben a két mesében az SZFE fiatal alkotóival.

A Budapest Bábszínház két januári bemutatója nem is állhatna távolabb egymástól: klasszikus vásári kétkezes a kisebbeknek és szürreális meseköntösben is szókimondó, korszerű bábszínház a nagyobbaknak. Barna Zsombor személyén kívül gyakorlatilag csak egy közös a két előadásban: így vagy úgy, de repkednek a pofonok.

…munkál a világban még valami, ördög vagy démon vagy tiltott szerelem, mely kiszámíthatatlanul lépdel az élet és halál közötti átjárón, általunk nem ellenőrizhetően. A kakas figurája minden esetre ott áll a világok szélén, éjszaka és nappal találkozásánál.

Ha valaki a világhálóról nyit rá a színházra, a dinamikusan változó honlapon sokszor egy épületfotó fogadja. Az Andrássy út egy méltóságot sugárzó, nyolcemeletes műemléképületéről készült a kép, itt búvik meg az intézmény. A kereső kínálta fotók középpontjában vasveretűnek tűnő erődkapu áll, rajta fölirat, de ez álbejárat csak. Az utcán mindenki tétovázik hát egy kicsit, aztán […]

Idén 70 éves a Budapest Bábszínház, amely jó ideje meghirdette „A báb nem korosztály, hanem műfaj” szlogennel fémjelzett korszakát. De mennyire tud valóban eszerint működni? Meg tudja szólítani a felnőtteket akár a csecsemőszínház is? Mitől lesz kortárs egy bábszínház? Erről beszélgetett NÁNAY ISTVÁN és TURBULY LILLA színikritikusokkal KOVÁCS BÁLINT.

Hajós Zsuzsa színdarabja, ha festmény lenne, egy alaposan kidolgozott, jól részletezett életképet (vagy inkább életkép-sorozatot) látnánk masszív, de nem túl kacifántos klasszikus keretben. A szereplők arcai nagyon beszédesek, a megjelenített események mögül cifra élettörténetek sejlenek ki.