Archive of posts published in the tag: Bartis Attila

Somorjai Réka: Ez még nem a vége

Bartis Attila–Mikó Csaba: A vége – Radnóti Színház

Börtönrácsok párhuzamosaira emlékeztető fénycsíkok előtt jelenik meg a színpadon Gagarin, az első ember a világűrben. 1961-et írunk. A portréábrázolás tulajdonképpen Istentől eredeztethető. A csillagos eget érdemes fotózni, ahol Gagarin is jár, hiszen sosem tudhatja az ember, mikor bukkan fel valamelyik bolygó mögött a Mindenható.

Varga Anikó: Két évben a hetven

A Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előadásairól

…a láthatóan eredményes művészi teljesítmény nyilvánvalóvá teszi, következetesen építkező társulatról van szó.

Stuber Andrea: A nyugalom, a remegés

Stuber Andrea marosvásárhelyi miniévadról

A nyugalom előadása azt a benyomást kelti a nézőben, hogy a marosvásárhelyi születésű Bartis Attila regényének színpadi adaptációja jó kezekbe került a Tompa Miklós Társulatnál.

Sztrókay András: Kortársunk, a romlás

Sztrókay András a Romlásról

A gondoskodásról, a törődésről, a feltétlen szeretetről szól Bartis darabja. Arról, ahogy a szerelmi háromszög két nőtagja magát teljesen feladva, gyűlölve szereti a férfit.