Napról napra

„Ez veled a baj. Humanista vagy. A legveszedelmesebb fajtából. Mert ilyennek csak akkor szabad lenni, ha már mindenki az.”

A hajdani, prostitúcióra kényszerített álcselédek története a mában azáltal válik érdekessé, hogy az egykori sorsok mai színésznők sorsába lényegülnek át.

Párhuzamos dimenziókat tár föl Weiner Sennyey Tibor új drámája és a Radikális Szabadidő Színház előadása. Mint egy átázott történelmi olvasókönyvben, a római köztársaság velejéig korrupt világának lapjaiba jelen életünk sorai szivárognak át…

A Cirkusz pokoli szatíra, Swift és Orwell irodalmi bordájából metszett remek.

…ha az író történetei reálisak, akkor jaj nekünk, de közben az élet (a nagypolitika körüli seftelés) folyamatosan annyi abszurdumot produkál, hogy az sem kizárt: Kerékgyártó István írói fantáziája még sekélyes is.

…van itt nemzeti szellemvasút lejárt váltókkal és küldetéstudatos váltókezelőkkel, nem beszélve arról, hogy még azt sem lehet tudni, kiből lesz történelmi hős: a merénylőből, vagy abból, akit megölnek.

… a magyar megosztottság a kelet és nyugat közötti, hol csatlakozni, hol harmadik utat keresni vágyó, magányos és harcra kényszerített (avagy a harcot magára kényszerítő) létezés átka, úgy tűnik, része az örök körforgásnak.

Drámamellékletünk kényszerű anyagi okok miatt 2011-ben megszűnt. A közelmúltban online-kiadásunk (www.szinhaz.net) felújította az új szövegek publikálását. Kárpáti Péter frissen elkészült darabjának mostani közlése rendkívüli, egyszeri alkalom. Innen letölthető.

2013. március 1-jén a Jurányi Inkubátorházban a Sto delaty? (Mit tegyünk?) alkotói platform kétnapnyi próbával mutatta be a Hová lett a kommunizmus? című produkcióját, ugyancsak Andrej Platonov Csevengur-regénye motívumai nyomán. 

Nem véletlenül hivatkozik arra Székely, hogy jelenettechnikájában, dramaturgiájában Csehov és Martin McDonagh követője. 

Keresztesi József helyenként shakespeare-i (vers)formában megírt színdarabban szerepelteti korunk antihőseit, akiket még a karakterében machiavellista vonásokat is felmutató Masavári sem tudja kizökkenteni szürkeségükből.

Borbély Szilárd drámája olyan rég letűnt világba vezet vissza, amely – kemény törvényei dacára – a maihoz képest aranykornak számít.