A siker igazol, mondják az okosok. A siker nem igazol. Mondom én. Amivel nem a sikertelenségemet akarom igazolni, és nem is azt akarom mondani, hogy nem vagyok okos. Habár nem vagyok okos, de ezt nem jelenteném így ki magamról.
Cseke Tamás másodéves teatrológus és Szilvay Máté másodéves rendező szakos, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem hallgatói arról, hogy a karanténhelyzet milyen hatással van a színházi világra.
És még hálás lehet a magyar, amiért az anyanyelvén játszanak neki! – Színházi alkotók naplójába olvasunk bele júniusi sorozatunkban. A színházak zárva, egy kór tartja rettegésben az emberiséget, 2020-at írunk. De lehet, hogy 1841-et. Mit csinál a művész, ha nem dolgozhat?
Már az a múltkori rádiójáték kimozdított a karanténból. Amikor meghallottam a saját mondataimat, valóságos villámcsapásként ért. Rögtön fel akartam hívni valakit, de nem volt vonal a telefonban. Ma sincs. Inkább írok. Írásban viszont lassú vagyok. Lassú víz partot mos. Nem ismerem azt a színészt, aki kölcsönadta a hangját, de annyira tökéletesen csinálta, hogy néhány pillanatig […]
