Napról napra

A játék vége felé van egy pillanat, amikor a főhőst játszó László Zsolt rosszat sejtve kimegy a lakásából, s mikor visszajön, csurog a vér a kezéről. Annak az agyonvert macskának a vére ez, amelyről – mint az első percekben megtudjuk – a gazdája sem tudta, hogy nőstény avagy hím. Egy biztos: a vér – az […]

Háda Fruzsina első monodrámáját, a Budapest-Záhonyt azzal a kérdéssel kezdi, hogy vannak-e jelen vasutasok. A Trafóklub közönségében érezhetően zavart kelt a felvetés, már-már abszurdnak hat. Valószínűleg legtöbben csodálkoznánk, ha vasutasok szakmányban vennének jegyet egy olyan „obskúrus” helyre, mint a Trafóklub. De talán éppen erre irányul Háda kérdése: megpendíteni, hogyan degradálódott egy szakma nemcsak fizetés és […]

Úgy tűnhet (és számszerűen talán így is van), hogy az idei évadban a Színházi Olimpia miatt több külföldi táncelőadás érkezett hazánkba, mint általában. Kétségtelenül örömteli, hogy tavasszal néhány vidéki városban is láthatók voltak külhoni együttesek, ugyanakkor mindez nem változtat azon a régi keletű problémán, hogy a nemzetközi fősodor legjobbjai nagyon kis számban és teljesen ad […]

Benne van a levegőben, mondják, a művészet pedig a maga érzékenységével mindig reagál arra, ami a levegőben van. Néha öröktől fogva meglévő helyzetek és kérdések erősödnek fel, máskor az adott kor helyi adottságokkal egybegabalyodva teremt sosemvolt atmoszférát és/vagy hoz létre új jelenségeket, amelyek aztán beszivárognak a mindennapokba. Az emberek folyamatos küzdelme egymással és önmagukkal inkább […]

Tekinthető egyfajta hommage-nak is. Egy új generáció keresi a kapcsolatot a Vajdaság legendás performerével, akit Újvidéken 53 éve (1970 óta) csak nagy ritkán engedtek színpadra. Mivel ez az információ el is hangzik, érzek ebben Szabadka és Újvidék, vagy legalábbis a színházaik közötti rivalizálást is. Ladik Újvidékhez köthető inkább, a Ladik Katalin idegösszeomlást kap, felmondja banktisztviselői […]

A Zentai Magyar Kamaraszínház új direkciója – Dévai Zoltán igazgató és Mezei Kinga művészeti vezető – néhány hónappal a kinevezése után úgy gondolta, jó lenne megmutatni, hol tart a társulat, milyen induló repertoárt lehet összeállítani közelmúltbeli közös munkáik alapján. A Kamarafeszt névre keresztelt programba olyan előadásokat válogattak be, amelyek vagy itt készültek a Zentai Magyar […]

Erősen romanticizált, nosztalgikus kulturális-társadalmi képzeteket mozgósít a szabadkai Népszínház két friss előadása: az Andrej Boka rendezte Koštana az önmagát béklyóba verő közösség által, Puskás Zoltán Othellója pedig az egymásba tapadó vágy- és félelemmechanizmusokon keresztül meséli el a kisszerű emberiség egyre kisszerűbb történetét.

Nyilván nem ismertem fel minden megidézett képet, Jeremiásban sem vagyok perfekt, ezért előre is elnézést kérek, és majdnem elbizonytalanodom, hogy egyáltalán alkothatok-e így, beavatatlan, taplónyelvű proliként véleményt a langusztáról. Túl nagy felelősség ez, hiszen kizárólag az én antennáimon múlik, hogy az előadás maga is az lesz-e, amiről beszél: pusztába kiáltott szó – mert ahhoz az […]

Fennállása tizedik évfordulója alkalmából rendezte meg a STEREO AKT május 1. és 17. között a STEREO10 fesztivált. A program figyelemre méltó műfaji sokszínűségről árulkodott, a hagyományosabb előadások sorát performanszok, városi séták, workshopok, hanginstallációk gazdagították.

Egy komoly szakembernek nem illik ilyet írni, de miért ne tehetném: rajongani mentem a Nemzeti Színházba Dimitris Papaioannouért. És bár végül becsapva korántsem éreztem magamat, mégis azt gondolom, a görög mágus hozott is ajándékot, meg nem is.

A színlapról kiderül, hogy emlékek mozaikjait sorjázza egymás után ebben a kétszereplős szerelmi történetben, így nem véletlen talán, hogy az emlékek a nézőből is az emlékezés gesztusát hívják elő.

Szerencsére az idei TESZT fesztiválon is akadtak kényelmetlen előadások, amelyek kibillentették a komfortzónájából a nézőt. Ilyen volt a két nonverbális, korhatáros előadás: a The Garden néven futó német csapat Lordess című kortárstánc- és a lengyel Teatr A Part Még négy című mozgásszínházi produkciója. Mindkettő a nemi identitásra fókuszált, különböző módokon.